Képzett magyar szavak ezek is. Újlatin nyelv, francia :
ROULLE : karika ----------------- Szólevágásos esettel állunk szemben. A szó elejére visszahelyezendő egy GU szótag és innentől érteni fogjuk (magyarul) a francia, német, svéd, angol, stb. szavakat is ezzel kapcsolatosan.
Mert GURULÓ---ROULLE változott át. Viszont a magyar toldalékolás továbbra is a szóban van.)) Ebben is ott van ám : ROULAGE : gördülés, szállítás, gurítás ------ Ez a GU nélküli GU-RULÁS szavunk így pontosan. A szó végi "AGE" úgy figyeltem meg hogy mind a franciában, mind az angolban gyakran az igéink végén lévő --ÉS/--ÁS képzőnk.
GU-RULÁS---ROULAGE változott át. A latin "ROTA" ? ... GU-RÍTÓ GU nélkül, ennyi a sztori.))
ÉTAGE/ÉTAGÉ : emelet, szint, fok, fokozat, és most figyeljünk jól mert még : réteges ------------- És ez itt a kulcsszó ami kell nekünk. RÉTEGES ------ÉTAGE átváltoztatás történt meg, csak a kezdő és a záróhangot lekapták róla. És ez mind passzol értelmileg az emeletekre, szintekre is mert rétegesek.
HISSAGE : felhúzás -------------- A pontos szavunk a HÚZÁS és éppen ez van kint a franciáknál is elmódosított alakban. HÚZÁS---HISSAGE változott meg. HÚZ--HISS és az --ÁS toldalékunk AGE lett. ZS-vel ejtik. Magyar nyelven képzett/ragozott szavak , csak átírt külsőben...
És ez még a világ másik felén, Polinéziában is megvan :
A maori nyelvben kettő igen érdekes szó is található. Hegycsúcsra/hegytetőre mondják hogy TAUTARA vagy KEO alak. Első nyilván a TETŐ szavunk, sőt talán épp a már toldott TETŐRE. A második meg a KŐ lehet, elég csak arra gondolni hogy Magyarországon is hány hegycsúcs van XXX-KŐ néven megnevezve.
Istállós-kő, Bél-kő, Cserepes-kő, Három-kő és lehetne még sorolni bőven...
Mindent és az ellenkezőjét is elő lehet adni azokban a dolgokban, ahol kapcsolatot lehet kimutatni. A hazai tudományos felfogás ebben többnyire aláfekszik a külföldi értelmezéseknek. Így lehet az, hogy a nyilvánvaló kapcsolatot mindig a rossz végéről értelmezik. Pl. a fu népekhez való kapcsolódást. Ugyanez a szolgalelkűség figyelhető meg az idegen nyelvű kapcsolatokban is, ott is mindent, ami nincs meg a többi fu nyelvben, csak átvehettük a türköktől, vagy szlávoktól.
Eszükbe sem jut pl. hogy akár fu-nak definiált alapú szavak mentek át közös jelentéssel más mai nyelvcsaládokba, vagy, hogy a magyar nyelv olyan területen alakult ki, amely ősileg kapcsolatban volt ezzekkel a területekkel, a többi fu nyelv pedig nem.
Millió példa van ezekre: ég szavunkat pl. az ÚESz így határozza meg:
ég² A: 13. sz. eleje/ eget (KTSz.); 1493 k. Eeg (FestK. 383); 1863 ėg (Kriza [szerk.] Vadr. 465) J: 1 13. sz. eleje/ ’égbolt | Himmel’ # (↑); 2 1372 u./ ’levegő | Luft’ (JókK. 96); 3 1372 u./ ? ’mennyország | Himmelreich’ (JókK. 63), 1519 k. ’ua.’ (DebrK. 122); 4 1550 u. ’lehelet | Atem, Hauch’ (KolGl.) Sz: égi 1493 k. eegy (FestK. 225)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Zürj. (V.) si̮ne̮d ’kigőzölgés meleg időben, meleg pára a szabadban’, (P.) ’levegő’; finnsää ’időjárás’ [fgr. *säŋe ’levegő’]. ⌂ A magyar é (< *e) kialakulását a fgr. *ä hangból valószínűleg a tővéghangzó eltűnése és a szókezdő magánhangzó hangsúlyos helyzete magyarázza. A szó végi g a fgr. *ŋ (> *ŋk) folytatója; a magánhangzós szókezdethez vö. áll¹, →avik¹ stb.
Szőke szavunkat meg, hát nem pont ugyan így?
Szőke: A szócsalád alapja, a →sző² valószínűleg örökség az ugor korból. | ≡ Osztj. (V.) säŋki ’világos, tiszta; éles, vakító; fény ‹égbolté v. tűzé›’, (DN.)sȧŋkə ’világos, tiszta; fény; világosság, világ’ [ugor *säŋɜ ’világos, tiszta’]. ⌂ A szóvég kialakulásához vö. →nő², →sző¹ stb. A szó eredetileg a világosabb színárnyalatok jelölésére szolgált.
Ég: osztyákoknál óg, och, nok, noch, a török családban kük, jog, jük, jïg, ög stb
És lássuk az ultima ratiót!
"A törökös ogur – a tíz számnévvel kiegészítve onogur – név a hun szövetség egyik ágát, török–szkíta népek társulását jelölte. Az ogur név jelentése Golden szerint az ótörök oğus (ág, ágazat, atyafiság, rokonság) szóra megy vissza.[1] Az onogur név eszerint tíz (nép) ágazata értelemmel bír." Wiki
Az ág szavunkat hogyan definiálja az ÚESz? Bárki leellenőrízheti:
Ág: Valószínűleg örökség, az egyeztetés azonban vitatott. | 1 Örökség az ugor korból. | ≡ Vö. vog. (T.) taw ’ág’; osztj. (VK.) jăγi̮ ’ág okozta görbület, bevágás ‹pl. a deszka szélén›’ [ugor *ϑaŋɜ ’ág, gally’]. ⌂ A magyar szókezdő magánhangzó a szókezdő ugor *ϑ szabályszerű megfelelése; vö. még →akaszt, →ázik stb. 2 Örökség a finnugor korból. | ≡ Vö. finn hanka ’kampó; evezőtartó villa’ [fgr. *šaŋka ’ág, gally’]. Ennek az egyeztetésnek az a gyenge pontja, hogy a finn szó esetleg germán jövevényszóként is magyarázható; vö. norv. (ónorv.) hár ’evezőtartó villa’ [germán *hangu ’ua.’]. ⌂ A szó eleji fgr. *š- > m. Ø hangváltozáshoz vö. →apad, →arat stb. A szó belseji *ŋ, ill. *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →agg, →mög stb.
Ég, ág és szőke, valamint az ősz szavunk közös eredetű. Nem csoda, hiszen a nap is hét ágra süt. Heted íziglen szokás visszavezetni az ősiséget is. Az idő múlását az ó, vagy ős, vagy agg szavainkkal tudjuk érzékeltetni.
Ami fiatal az sületlen, vagy süldő, aki öreg az ősz, vagy ős, vagy agg.
A magyar ugra, ugor szó valójában fu etimológiával ugyanolyan jelentésű és formájú, mint a török. Mindkettő jelenthet ágat, sőt, égit, fénylőt is.
GRAS/GRASSE : hízott, vaskos, zsíros ------------- ZSÍROS ------GRASSE változott át, csak cseréljük vissza a kezdőhangot ZS- re , és máris egészen jól látszik.
A szó sok más nyelvben is ott van, az angol nyelvben ez GREASY ami ZSÍROS átírása. Csakhogy a szótő az ZSÍR.)) Azaz bárhová is nézünk, ez a szó magyarul toldalékolt. A ZS hangot gyakorta G helyettesíti amit az átvevő nyelvek így tudtak megoldani, ZS-re nem volt előfizetésük.)) A "kövér" kifejezés (zsíros) sok helyen ezzel a szóval van írva.
HÉRAULT : előre bejelent, előre jelez --------- Tehát HÍRT ad valamiről, ez egy HÍRELT dolog. 150 éve még gyakori volt a "hirdetett" helyett úgy leírni hogy: HÍRELT---HÉRAULT ennek a módosulása lehet...
BEL-JEGY és BEJEGYZŐ : Ennyi mindössze az egész ! Nem kell itt messzire menni hangalak tekintetében,
mert a bejegy-zés fogalma által születtek a szavak meg. Ezért is ilyen közeliek hangalakban.
A "billog" már egy eltorzított alak, nem is kéne vele foglalkoznunk.
A pusztára legeltetni vitt állatokat bélyegezték rájuk sütött jellel, így biztosítva hogy tudni lehessen biztosra hogy melyik kié. Ezért BÉLYEGEZTÉK = BEJEGYEZTÉK.
Ahogyan a BÉLYEG szó bővítménye, a bélyegző is egyértelműen mutatja mihez van köze : BEJEGYZŐ eszköz a BÉLYEGZŐ, az igéből minimális módosítással főnév született...
Örökség, finnugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. cser. (U.) wolγǝ̑δo ’tiszta, világos; tisztaság, világosság’; ? md. (E.) valdo, (M.) valda ’világos, fényes’; finn valkea ’fehér, világos, fénylő; tűz, világító láng’; ? lp. (norv.) viel'gâd ’világos, halvány, fehér’ [fgr. *βalkɜ ’világos, fehér, fénylő; világít, fénylik’; valószínűleg onomatopoetikus eredetű]. ⌂ Az eredeti igenévszó igei értékű tagjához vö.villámik (→villám), villan (→villog) stb
ÚESz: BÉLYEG - BILLOG
Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Szláv jövevényszó. | ≡ Szb. (e.) beleg ’jel’; szbhv. biljeg, biljega ’ua.; pecsét’; szln. bileg, beleg ’ismertetőjegy’; or. (N.) бeлëг ’jel, folt, anyajegy’; stb. [eredetéhez vö. a török adatokat (↓)]. 2 Ótörök jövevényszó. | ≡ Kök-török bälgü; csag. bėlgü; kaz. belgı̆ stb.: ’jel, ismertetőjegy’ [? < török *bäl- ’megjelöl’]. ⌂ A magyarba átkerült alak *beligü vagy *belügü lehetett.
Ugye mindenkinek világos az etimológiai kapcsolat a villog is a billog között?
A magyar nyelv értelmező szótára: "Állatra, ritk. emberre megjelölésül sütött bélyeg"
A törökök nyelvében már csak a célszerszám használata utáni jelentés lelhető fel, ameddig a magyarban az eredeti fénylő; tűzzel, világító lánggal - való megjelölés.
Ebből következően, etimológiailag a fu eredet a a korább, a szó pedig közös innováció eredménye.
A szlávba is a bolgár- magyar nyelv vitte a jelentést.
A legújabb régészeti és genetikai kutatások a, feltárt temetők népességét uraló J1a - és J2b - apai Y-DNS - egyálltalán nem utal az "ázsiaiavar" - eredetre, sokkal inkább utal, a neolítikus népesség túlélésére!
Vagyis a kutatás tárgyát adó temetők, nem az "avar világról" - szerintem - hanem az avar kori KM - világról adnak információt.
Ezek az új információk tehát nem támasztják alá azt a lehetőséget... amely szerint a magyar nyelv az avarokkal érkezett a KM - be - sőt az mondható, hogy szinte kizárják.
Újlatin, azaz "francia" szavak, melyek mögött magyar kifejezések rejtőznek :
SACCADES : akadozás --------- Azaz SZAKADÁS .)) Ami akadozó az nem folyamatos , tehát szaggatott. Magyarul toldalékolt/ragozott késztermék van előttünk.
EAU GAZEUSE : szóda, szódavíz, kristályvíz ------ A magyar nyelv ragozása megint tagadhatatlanul látszódik, hiszen a GAZEUSE egyenlő a GÁZOS szavunkkal egy az egyben. Mert ugye itt a gázos víz amiről ők beszélnek. Azért a franciák is nagyon kockázatosnak érezték ezt a hangalakot, mert ezt a GAZEUSE (gázos) dolgot tovább módosították GAZEUX formára, ami szintén éppen ugyanez csak épp másképp átírva.))
NOUILLES SAUTÉES : sült tészta ---------------- Ez lesz itt a NYÚLÓS SÜTŐS ételünk.)) Nem hülyéskedem, ez tényleg az !
NOUILLES az : csipetke, metélt, laska alapértelmezetten, kinyújtott tészta dolog mind, nudlira is mondják. NYÚLÓS---NOUILLES módosult.
SAUTÉES ----SÜTŐS/SÜTÉS/SÜLTES változott át, ember legyen a talpán aki a pontosat bemondja a háromból, de biztos hogy toldalékoltan sütünk magyarul, a sült húsokra is ehhez hasonlókat mondanak, a sült krumplira is SAUTÉEES használják azaz ez a sütős burgonya . Vagy SAUTÉ sült húsok esetén.
SAUTÉ angolul is "gyorsan kisüt", azaz SÜTŐ a pontos szavunk. Ugyanez a franciáknál serpenyő is, ami nyilván egy SÜTŐ--SAUTÉ, de SAUTEUS is mondják, olyankor meg a SÜTŐS a pontos szavunk, egytől egyig mind magyar nyelven vannak már toldalékolva készre a szavak .
SOUHAIT : kívánság, vágy, óhajtás --------------------- Vagy épp itt már pontosabban SÓHAJT egyet a civil inkább.)) Óhaj- sóhaj nem véletlen ikerítjük. Magyarul aki Ó-HAJTÓ az Ó-kat hajtogatja : ÓÓÓ de kéne nekem ez ! HAJT szó okkal van benne a kifejezésünkben. Az "old french" még csak SOHAIT volt, nyelvünkön készre ragozott kifejezés ez...
Átírt magyar kifejezéseink a latin nyelvben (is) :
TAPES/TAPETE : szőnyeg -------------- TAPOS(ó) és TAPADÓ a pontos szavaink. Épp ezek történnek a szőnyeggel. Véletlen.)) A magyar képzést/ragozást most is hangsúlyoznám. A germán nyelvekben is megvan, például a német TEPPICH többek közt. Olaszoknál TAPPETO, eszperantó TAPISO csak hogy szikrányi kétségünk se legyen. Írhatnék még rá, de ennyi bőven elég szerintem.
BROUETTE : talicska --------- jó ez rendben, de ha eltolták benne a cuccot vajon mi történhet itt ? ...
BORÍTÓ dolgok történnek, hisz kiborítjuk. Az olasz már más, mert ők CARRIOLA , azaz GURULÓ szavunkat használja magyarul ragozva. Igen, ilyen a latin szóképzés.)) Mert ami látszik az látszik.
RÉSUMER : összesít --------- azaz RÁSZÁMOL a szavunk. Összeadunk, rászámítunk az előzőekre. Angolban is ott ez a szó. De így RE nélkül is hogy SUMMATIVE : "összefoglaló" jelentéssel. Akkor SZÁMÍTVA van, ez a konkrét szavunk !
SZÁMÍTVA---SUMMATIVE egy az egyben ugyanaz módosítva. Magyar ragozással van(!), lényeges ezt folyton hangsúlyozni, mivel ez önmagában eldönt már mindent. Nyelvünk képezte/ragozta.
DOUX (DOUCE) : édes, + sok minden ami "édes" az embernek. ---------- ÉDES---(é)DEUCE változott el. Ez így túl feltűnő lehetett hogy miből van, így megszavazták az X-et.)) A francia DOUS volt az első alak a már elkülönült nyelvben, ÉDES--DOUS formára lett átszerkesztve...
PEDES : gyalog, gyalogmenő ------- Sokszor került már elém hasonló dolog, de most ugrott be igazán hogy mi is ez. Itt a PADOS/PADLÓS a konkrét szavunk. Akinek nincs lova, a padlón megy ! "Pódi" (láb) görög formája is ebből lehet. Ami már "PADA" formában a szanszkrit nyelvben is ott van, meg úgy eleve világszerte.
Tehát itt a PADOS-----PEDES formára módosult. Magyar kifejezés.
PONDERO : megmér, megmázsál, megfontol, meggondol ------- FONTOLÓ szavunk alakult át pontosan a latinoknál ilyen hangalakra. F-P és D-T hangok átcserélve.)) Dehát a FONT pénzeszköz is így járt, hogy átírták a hangokat.
HORIZONTALIS : vízirányos, vízszintes -------------- Valójában ÓRA-SZINTELŐS a pontos szavunk. Erre meg az a magyarázat hogy a horizont szó a napóránál született meg. A görög ORÍZONTAS---ÓRASZINTES még a fentinél is jóval közelibb hangalak, már-már szinte azonos is. Ma már persze a látóhatár a szó elsődleges értelmezése...
Issedonok, Ászik (jazigok), Jászok, Eszkelek azaz Székelyek (talán oszttyákok) neve etimológiailag egy eredetű lehet.
----
Meglehetősen sok magyargyanús népnév vezethető vissza azy̋s - ősmagyar szótőre (gyökre), amely valószínűleg játszi szóalkotás miatt megfordított sä - szótővel is rokonértelmű szóbokrokat képezett magyar nyelven. Az is -az izzó, üszök, üst, ősz - képzett szavainkban maradt fent, a sző - pedig a szőke, süt, sül - képzett szavainkban.
Az ősz szavunk megfordítására egyértelmű bizonyíték az ÚESz további finnugor eredetű szavainak meghatározása, sőt, érezhető, hogy a játszi szóalkotásban még nem rögzültek a szóalakok pl. a vogulban a tűz szavunk eredetére is utal.
üszög [4] A: 1390 Jzeges [sz.] [szn.] (OklSz.); 1395 k. y̋ſeug - (elavult, irodalmi nyelvben) Égett bizony az a két fürt, de a szép asszony szemének üszkétől. (Jókai Mór)
üst A: 1395 k. y̋ſt (BesztSzj. 1290.); 1405 k. wſth (SchlSzj. 1890.); 1533 Ewst (Murm. 1845.); 1560 k. űsth (GyöngySzt. 2166.); nyj. üs (ÚMTsz.)
a →sző² valószínűleg örökség az ugor korból. | ≡ Osztj. (V.) säŋki ’világos, tiszta; éles, vakító; fény ‹égbolté v. tűzé›
szürke A: 1273 k. Zurke [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 9: 47); 1460 k. ʒwrke (JászGl. 12.); 1480 Zyrke [szn.] (OklSz.); 1538 zewrke (OklSz.) J: ‹mn› 1 1273 k. ? ’a fekete és a fehér vegyülékéből keletkezett színű, hamuszín(ű)
------
A süldő és az üsző nevünkben tetten is érhető a jelnetés párhuzam: a süldő fiatal malac, az üsző borjatlan tehén.
INTUS : belül, benn, be, belé, belülről --------- B hangot tegyük vissza a szó elejére.)) BENTES így pontosan a szavunk. Régen így is használtuk a "benti" és "belső" szavunk, volt bentes tanácsos, meg céhokiratokban a húspaci árusítással kapcsolódón volt BENTES böllér is.
ITUS : menés, menetel ------ UTAS/UTAZ a pontos szavunk, de mivel a szó elvileg egy ige volna, így az UTAZ lesz inkább a helyes. Több hasonló szó is alátámasztja ezt, ráadásul az ÚT a szótő, így már magyarul toldalékolt ez a kifejezés.))
A hindi nyelvben "yäträ" kelnek az emberek.)) Szépen magyarul ragozva utazgatnak ám ők is a világban. "yäträ karnä" = ÚTRA KELNI ! Az angol meg viszi magával az útravalót. Eléggé magyarul csomagolja ám őket, csak trükkös a szavuk. A kezdő és a záróhang van lehagyva. Mert az ú-TRAVAL-ó egy magyarul képzett/ragozott szó szerintem.))
Becsomagol és viszi magával a : TRAVEL PACKAGE azaz ÚTRAVALÓ PAKOLÓS-t (pakkos), hogy komfortosabb legyen.
TRAVELO egy népszerű utazási honlap is, sok-sok Ú-TRAVALÓ hasznos információval, ötlettel.
HORTI--(előtag) : kerti....... : H-K visszacserélés után már jobban látszik ez a KERTI dolog. Az ófelnémet GART, meg a későbbi GARTEN/GARDEN természetesen mind a magyar KERT szót vették alapul a saját szavuk képzéséhez...
GAUDEO : örvend, örül, kedvét leli , vigad ------------ Itt annyi a dolgunk hogy a szó elejére visszategyük a VI hangpárt. Így megkapjuk a pontos szavunkat ami a VIGADÓ lesz esetünkben. A többi hasonló jelentésű szó megerősíti ezt.
GLADIUS : kard, kardhal ------- És éppen ez a szavunk, hogy KARDOS, már így ragozottan. KARD--GLAD változott át elég jelentősen. Gladiátorok is ebből van, ők eredendően kardvívók voltak, így is vannak ábrázolva gyakorta, egyik kezükben pajzs, a másikban meg egy kard.
Maga a KARD is magyar szó, mivel a KAR, tehát a karunk egyfajta meghosszabbítása ez, hasonlóan a KARÓ szóhoz aminek szintén ez a lényege. Az oszét és perzsa megőrizte a KARD hangalakot, de karból kardot képezni ők nem tudnak, lévén náluk teljesen más hangalak a kar fogalma. Viszont így jól tudja képezni a szót a magyar nyelv...
KŐ--KÖVES--KÖVESÍT---KÖVESÍTŐ , így a magyar nyelv épít fel szót. És a nyelvünkre jellemző speciális melléknévképzés is megmaradt a szóban, hiszen a magánhangzó torlódás elkerülése végett a magánhangzókra végződő szavainknál a melléknévképzése során egy V vendéghang segíti a gördülékeny beszédet.
PESäKE : lakás, fészek --------------------------- Éppen FÉSZEK a pontos magyar szavunk. A finnek nem nagyon barátkoztak meg az F hanggal annyira (írásban), így ezeket átírták másra, gyakran V vagy P hangra. Csak ki kell cserélni a kezdőhangot (P-F) és megvan a szavunk.
VALKOISE : fehér, tojásfehérje --------- milyen szín ez?... VILÁGOS szín.)) Jól tudták ezt a finnek , méghozzá magyarul. VILÁGOS----VALKOISE változott át náluk, és ez szerintem elég világos.))
A "tudósok" ősi finnugor szótőről beszélnek (hibásan), mikor már eleve magyarul készre ragozott szó van náluk meg.)) Kicsit fordított ez az időrend.
MILLISE : milyen ? ------------------------------- CZ-F "OLYAS" szócikkében említi meg hogy ennek a kérdőszava volt a MILYES . Magyar képezte, magyar ragozta. Pontosan ez a szavunk van itt kissé átszerkesztve...
A latin most a fővonal, de változatosságképpen kis finn. Úgy veszem észre a finnek is nagyon tudnak magyarul toldalékolni . Szerintem ők maguk sem tudnak erről igazán.)) De nézzük, teljesen egyértelmű :
SIVEELLISE : tiszta, erkölcsös, illedelmes, tiszta------ SZIVÉLYES .)) Lehet ma már inaktív a szó, régi szótárban bizonyosan benne.
VIRKEA : mozgékony , élénk, fürge -------- Ez éppen a FÜRGE módosítva. F-V és G-K rokonhangok visszacserélése után tagadhatatlanul látszódik. CZ-F ezt jól írja meg hogy fireg-forog a fürge, magyar képzésű szó.
YHDYSTÖ : egyesület, testület ------ jó-jó, lehet trükközni itt ipszilonokkal, de azért megfejtjük ezt pontosan hogy mi is ez.)) EGYESÍTŐ a szavunk és nem csak valami olyasmi hanem pontosan az.
Magyar képezte, magyar ragozta. Ezen nincs mit tovább ragozni.))
HEITTO : dobás, elvetés, hajítás , hulladék, szemét -------------- Pontosan HAJÍTÓ a szavunk, magyar képezte, magyar ragozta. A szemetet is kihajítjuk. Elejétől végéig a szót a nyelvünk képezte...
Ez is világszerte megtalálható a nyelvekben, különbözőképpen átírva/módosítva. Nem feltétlen éppen pont az idő szó fordításainál kerülnek elő, hanem szinonimáknál, rokon értelmű szavaknál és bármilyen időhöz kapcsolódó kifejezésnél felbukkanhat ez a hangalak.
Most a teljesség nélkül jó néhány példa ezekre :
Latin AETAS és AEV-UM : kor, életkor, idő ------ AETAS ---IDŐS pontosan, és itt ne feltétlen valami öregségre gondoljunk, hanem az idő szó melléknévi képzetére. AEV-um AEV az ÉV szavunkat használja már fel.
Idők még : joruba "odun" , wales : OED , feröer/izland : TIO , asztúriai : EDÁ , katalán : EDAT,
tagalog : EDAD, portugál : IDADE, olasz : ETÁ, előtét hangokkal a kínai és japán nyelvben is :
kínai : SHIDAI, japán : JIDAI .
MIN-UTE szó is eléggé gyanús hogy ez van a végén.
IDŐZÍTŐ/IDŐMÉRŐ dologra szavak : világszerte léteznek ehhez hasonlók mint a példákban :
A lett : TAIMERIS (IDŐMÉRŐS), pandzsabi/nepál : TAIMARA ami mögött az IDŐMÉRŐ lehet, IDŐ--TAI és MÉRŐ-MARA felépítésben. De ezek csak kiragadott példák, világszerte vannak ehhez hasonló hangalakok.
Latin TEMULENTUS : részeg, ittas. ----------- Most ilyenkor meg mi van, kérdezhetnénk. Hát az van hogy ez az IDŐMULATÓS szavunk pontosan és konkrétan.)) Átírva ilyenre, ma is használjuk a MULATNI/MULATÓS szavakat, igen ez éppen az lesz.
És még ami érdekes szó az idővel kapcsolatban, az a PERIÓDUS, ebben is az idő rejtőzhet...
"...az úr istennek nagy ájtatossággal szolgál és igen gazdag, de az én édes szülém meghalt. mostan kegyed akar engem házasságra adni ez álnok és csalárd világnak marhájáért, és én nem akarnék tőle meg fertőztetni, és nem tudom szerető atyám mit tegyek. még ez éjszaka sem aludtam, csak ezzel gondolkodtam, és nagy könnyhullatással kértem az úristent és az édes szűz máriát hogy énvelem tenne irgalmasságot..."
Más nyelvekbe a magyar nyelvből került. Így a kínaiba a hunoktól. A hun belháború után a vesztes déli hunok tömegei menekültek Kínába, s később császári dinasztiát is adtak.
