Akkor szuper, így már mindent értek :-) Este előveszem a fejszámológépemet és kiszámolom hogy hány 100 km csövet kell vennem :-(
Még1 kérdés:
Úgy gondoltam hogy a ház középpontjába teszem az osztó-gyűjtőt egy a falba süllyesztett dobozba, külön a padló és külön a falfűtésnek. A 2 gerincet (azaz 4 csövet) pedig elviszem szigetelve a kazánházba, ami a melléképület legtávolabbi végében van. A puffertartályból keverőszeleppel és szivattyúval megindulok a falfűtés osztó-gyűjtője felé, (ott később lehet hogy lesznek szabályozószelepek is a helyiségenkénti szabályzáshoz) és a visszatérő pedig lehet hogy mehetne is a padlófűtés körbe??? Ugyanis a visszatérő 30 fokos víz oda pont jó lenne, nemde? Mindenesetre kiviszem a kazánházig a későbbi variálások miatt (pl. nappal csak a padlót fűteni, stb...), maximum próbaképpen ott tér vissza. Vagy lehet egyből párhuzamosan kötni a fal- és padlófűtés gerincét, mert úgyis mindkettő 30-35 fokos vizet igényel?
Célszerű túlméretezni a rendszert, ha már egyszer falfűtés, hátha később hűteni is akarsz vele. Ha túl sok a külső fal, akkor lehet csökkenteni a csőtávolságot, és lehetőleg mindenhova tenni csövet. Az ablakok alatt a parapetfalon mindenképpen min. 10 cm-ként kell csövezni, a padlóban az ajtók és erkélyajtók előtt 5 cm-ként.
A héten tervezem kiszámolni a pontos hőigényét a háznak, ami nem lesz túl sok (10x10 kockaház+kis melléképület, B30+8cm hőszig., a födém is kap hőszigetelést, új ablakok-ajtók), és padlófűtés is lesz mindenhol, csak a hálószobában nem. Jobbanmondva a csövet oda is belerakom mert nem nagy összeg (ha később esetleg megtetszik a hidegburkolat vagy ilyesmi), most csak laminált padló lesz.
A 10x10-es háznak van kb. 40m külső fala, abból lejönnek az ablakok, de így is valószínűleg több lenne a falfelület mint a falfűtési igény, a belmagasság 2.8 m körüli lesz. Gondolom elég hülye érzés ha a szoba egyik külső fala fűtött, a másik nem. Hogyan érdemes elosztani ilyen esetben? Szinte minden szobának 2 külső fala van. A ritkább csőtávolság mennyire rossz dolog (pl. 15 cm)? Vagy a hűtés miatt érdemes jól túlméretezni, hátha szükség lesz rá?
Magasságban mekkora részt érdemes fűteni, úgyértem a padlótól pl. 50 cm-rre kezdeni, és onnan 2 m magasra vinni a csövet?
A hétvége sehogy sem lett volna jó, nem is voltam net közelben sem. Viszont a hétvégén, vagy a jövő hét végén úgyis mennem kell Tétényre egy meló miatt, és akkor egy délelőttöt tudok szentelni Neked. Onnan már nincs olyan messze.
Szeretem a több lábon álló rendszereket, próbálok is mindenkit rábeszélni, mert ki tudja hogy mit hoz a holnap. Na meg a holnapután.
Én arra gondoltam, hogy rajzolás helyett célszerűbb lenne, ha személyesen lejönnél ide két okból.
Egyrészt elég összetett, több lábon álló fűtési rendszert tervezek, és érdekelne a véleményed. Másrészt, mivel a fentiek eléggé nehézkes dolgok írásban, még képekkel is, így egy személyes találkozás sokat tudna lendíteni a dolgon.
Természetesen a kiszállást fizetem, grátisz kapsz egy ebédet, mert nem 1 óra hosszára jössz, gondolom, mivel fel akarom neked vázolni az elképzeléseimet... :))
Hétvége is jó nekem. Össze tudjuk kalapálni a talit?
Én is úgy tudom, hogy a folyadékhütök jóval olcsóbbak, mint a höszivattyú. De azért még így is 500e-1M összeggel kell számolni - nekem legalábbis ilyen árakat mondtak. Ha késöbb mindenképpen höszivattyút akarsz, akkor meggondolandó egy ilyen szintü beruházás, amit késöb kidobhatsz ill. jó esetben találsz rá vevöt.
Egyébként teljesen egyetértek a döntésetekkel. Tudom nem egyszerü lemondani arról, amit szeretnél, de mi is emiatt mondtunk le a höszivattyúról, a szolárrendszerröl, a kondenzációs kazánról. Mondjuk ez utóbbi a mostani és várható gázárak tükrében nem biztos, hogy jó döntés volt, bár a kazán ára mellett azt is hozzá kell számolni, hogy a hozzá tartozó kémény is drágább lett volna.
Igen van. Fúrsz két kutat egymástól viszonylag messze. Az egyikből kiszivattyúzod a vizet át a fűtési rendszereden bele a másik kútba. Gondolom néhány szűrő kell a rendszerbe. Ja és ez lehet, hogy a kapilláris csövet kizárja. Meg lehet egy kúttal is oldani, ekkor kisebb lesz a teljesítményed, illetve el lehet vezetni a csatornába, vagy patakba a vizet, de ez nem túl környezetbarát és ha ne adj isten kifogy alólad a víz járhat olyan mértékű földmozgással ami repedéshez vezethez. Gondolom én. (ezt csak arra alapozom, hogy bányák közelében, ahol szivattyúzák a vizet a házak így járhatnak.)
Lehet hogy butaságot mondok, de simán hideg vizet kell benne keringetni. Nem tudom hány fokosat, de a szakik tuti képben vannak. Egyik ismerősömnél egyébként így van megcsinálva. Nyáron kútvizet keringet benne.
Nem éppen illik a topik címéhez, de mivel mindenki házépítés után, előtt vagy alatt tart éppen.
Adott egy telek amin a földhivatalban bejegyzett térképen több épület is van. Ahhoz hogy építeni tudjak, ezek közül 2-3at le kell bontanom. Azok amik bontás előtt állnak, elég rozoga állapotban vannak. Egy pici nyárikonyháról van szó, illetve egy tyúkolról.
Szerintetek meg lehet azt oldani valahogy, hogy ne kelljen bontási tervet kérni rájuk? Mi van ha bemegyek és azt mondom, hogy egyszerűen életveszélyes állapotban voltak, félig összedőlve, és eltúrtam? (egyébként ez nem áll messze a valóságtól) Ezzel ki lehet kerülni a bontási engedélyt, és az ezzel járó költségeket?
A válaszokat köszönöm, de a legtanulságosabb ha figyelek és olvasom a fórumot!
A hőszivattyús fűtést elvetettük, mert nem akarjuk, hogy a végén azon 3-4 millión bukjon el a jövő évi beköltözés. Majd esetleg később. Igazából lenne egy kérdésem:
A falfűtést így is úgy is kiépítjük úgy hogy az tovább fejleszthető legyen később hőszivattyúsra. Ami miatt "bánom" az a falhűtés, hiszen az is jelentős komfort növekedést jelentene nyaranként. Erről teljesen le kell mondanom, ha nem lesz hőszivattyúm? Vagy van olyan megoldás, amivel esetleg a falban felmelegedett vizet le lehet hűteni?
Erre a rendszerre gyorsan mondjatok valami rosszat, mert mindjárt elszaladok venni pár km-t. Jól értem, hogy a fittingeket egyszerűen rátolja a csőre kívülről. Semmi prés, semmi roppantógyűrű, csak rátoljuk. Jó ez így? Tényleg bírhat 10 Bar-t?
Nem vagy vak, direkt nem írtam négyzetmétert, inkább azt írtam: 20-22KWh. Egy 100nm-es ház hőszükséglete 3-30KWh között változhat hőszigetelés és nyílászáróktól függően, ezért becsapós lehet. Ki-ki kiszámolgathatja, hogy a saját házának mennyi a hőszükséglete, és ehhez már nagyon könnyen tud fűtésszerelés bekerülési költséget számolni.
Köszi mindenkinek az árakat, mostmár biztos vagyok benne hogy nem vergődök radiátorral meg ilyesmivel. Most igyekszem lebetonozni az aljzatot, és a télen kályhával befűtögetek és megcsinálom a villanyszerelést, falfűtést, padlófűtést, aztán ha lesz jó idő akkor vakolat és esztrich.
Télen még biztos kérdezek tőled 1-2 szakmai dolgot, majd látom hogy sikerül marni hornyot a vakolatba, vagy leverem az egészet a fenébe.
A vizhozamot tapasztalati értékből lehet kalkulálni Pl egy 15Kw-os géphez 3m3/h tömegáram szükséges.De ezt egy egyszerű teljesitményszabályzással(mondjuk egy frekiváltóval) be lehet lőni.Persze ez függ a viz hőmérsékletétől is.
Bocs, hogy csak most válaszolok, de volt némi lemaradásom a dolgaimban, és hát ...
Nos: Egy 6 körös komplett osztó-gyűjtő, szivattyúval, termosztatikus keverőszeleppel, (előremenő hőfokszabályozás) by-pass-al, helyiségenkénti szobatermosztátos kapcsolási lehetősséggel, körönkénti hőmérőkkel, AL-PEX csatlakozókkal, felfogatóval mindenestül bekötéskészen 100.e + ÁFA. Az AL-PEX cső métere 210,- + ÁFA. Egy 20-22 KWh-t leadó fűtésrendszer össz. gépészeti költsége tervezéssel kivitelezéssel anyagbeszerzéssel kompletten Bruttó 530-550e Ft. Számlázva! Innen már csak a kazánnal illetve a tárolóval kell direktben összekötni az osztót, egy biztonsági szelep, egy tágulási tartály egy hidraulikus váltó (ha nincs puffertartály), egy meghajtó szivattyú, némi csővezeték és kész. Ez már erősen helyfüggő, úgy 80-200e. között van mindennel együtt. Vezérlés és villanyszerelés attól függ, hogy van-e helyiségenkénti hőfokszabályozás. Ha nincs akkor kb: 30-50.e, ha van, akkor a termoelektromos fejekkel együtt 100-150e. kompletten, szerelve, számlázva.
Ha külső falról van szó, nem árt becsövezni a bútorok mögötti részt is, bár a csőtávolságot itt duplájára meg lehet növelni.
Helló vdoki! Engem is foglalkoztat a maszek hőszivattyús dolog, de egyenlőre pihentetem. Van egy komoly teljesítményű komplett klímám, amit nem tudtam eladni. Levegővel valamivel 9 KW fölött van a teljesítménye. Puffert nem tervezek mert csak a padláson tudnám elhelyezni, ott meg elég nagyok volnának a veszteségek. Egyébként a munkahelyemen sok hatamas teljesítményű kompresszor, és hűtőkompresszor üzemel, ami sok segítséget adhat. Ha sikerül összeszerelned, kíváncsian várom a tapasztalatokat!
a kútfúráshoz ill. talajkollektor elkészítéséhez nyilván nem kell diploma, bár vmi kiindulási alap azért kell a méretezéshez (mennyi vízhozam szükséges, milyen felületet kell lefednie a kollektornek stb.).
Az "ezermestert" a házilagos höszivattyúra értettem.
