Milyen távolságra kell rakni a csöveket egymástól, és milyen vastag a cső (16 mm-es?)
Gondolom elindulsz a szobában mondjuk a bal oldalon és le föl tekergetve kikötsz a jobb oldalon. Légbuborék nem marad benne így?
Szóval kellenek a képek, mert nagyon agyalok hogy mit tegyek. Hőszigetelni akarok pár éven belül (B30 rulez), addig gondolom több fával, de kibírható lesz a fal plusz padlófűtés a kifelé menő hőveszteséggel is.
Jöhetnek a képek, már is egy rakás kérdésem lenne. Nekem a vékony csövessel csak a gondom hogy nincsenek szerszámaim itthonra, főleg a hegesztőshöz. Egy halom vékony kör kell, stb. A vastagcsöves szimpibb.
Meglévő vakolatba martál már bele ilyen csövet? Meg lehet úgy csinálni? Mert gondoltam belemarakodni, utána háló plusz vékony simítóvakolat. Ez így működhet?
Örömmel látom, hogy felpörgött a falfűtéses topik, és egyre többen szánják rá magukat erre a fűtési rendszerre.
Kedves ismerősöket olvastam, akikkel más topikokon már folytattunk eszmecseréket.
Elég sok falfűtés+padlófűtéses rendszert készítettem már ahhoz, hogy hozzászóljak a témához.
Szerintem az egyik legjobb hatékonyságú fűtési rendszer a fal+padlófűtés, ha kellő szigeteléssel rendelkeznek a falak, és nagyon jó a hőérzete télen.
Sokféle falfűtési rendszer létezik, és mindegyiknek más a szabályozhatósága és a vezérelhetősége is. Én sima 5 rétegű PEX-AL-PEX csövekkel megépített rendszereket készítek, amiknek sok előnye, és kevés hátránya van. Előnye, hogy egy-egy kör "egyszál" csőből van, tehát a szivárgás esélye zéro. Nincs oxigén diffúzió, és tekintve hogy alumíniumot tartalmaz, egy egyszerű fémkeresővel utólag is megállapítható a falban, hogy hova lehet felfúrni a fali kiegészítőket. Nem fog eltömődni a vékony csővezeték. Könnyen és jól szabályozható, mert viszonylag nagy a térfogatárama a köröknek. 100-120 métert is fel lehet egy körbe tenni, így egy nagy helyiség egy körrel is megoldható. (szabályozhatóság)
Szerintem nagyon jó és költséghatékony megoldás a helyiségenkénti termosztát, és ennél a rendszernél nagyon könnyen megoldható egy-egy termoelektromos szeleppel. A vezérlés egy külön relés blokkal egyszerűen kivitelezhető, ami kapcsolgatja a termo fejeket és a szivattyút. Egy 150-200 nm-es házban a padló kör és a fal kör egy-egy szivattyúval lekezelhető. Nem kell feltétlenül puffertároló, bár kétségtelenül előny. Elég egy hidrosztatikus váltó, amit akár házilag is meg lehet csinálni.
Tekintve hogy alacsony hőmérsékletű rendszer (előremenő vízhőfok max 40 C fok), nagyon jól illeszthető kollektoros fűtés rásegítéshez és hőszivattyúhoz. Egyszerű vegyes tüzelésű kazánnal és egy megfelelő méretű fuffer tárolóval elég 2-3 naponta egyszer elgyújtani a kazánt, mert az alacsony hőfokú vizet is lehet hasznosítani.
Nem kell feltétlenül hőcserélő az esetleges radiátorok leválasztására, egy termofejes szeleppel ez is egyszerűen megoldható.
Hát, egyenlőre ennyi, ha valakit érdekel, dobok fel pár képet.
Szia! Gyanítom mindkét úriembernek van némi igaza. El tudom képzelni, hogy a kivitelező inkább több csövet tesz be, mint keveset, bár szerintem ez nem baj, sőt ez a jobbik eset. A szobánkénti termosztátos dologban szerintem nincs igaza. Van egy szabályozó, ami a kazánt szabályozza, a többiek, csak a csapokat nyitják-zárják, ami a szobába engedi a meleg vizet. Tehát ha a kazán nem megy, akkor ő hiába nyit nem lesz melegebb. Viszont be lehet úgy lőni a rendszert, hogy működjön. Én legalábbi azt tervezem, hogy ahova a kazánvezérlőt teszem, ott a csapokat nem piszkálom, hanem beállítom úgy, hogy őmiatta keljen a legtöbbet mennie a kazánnak. Gondolkodtam azon is, hogy párhuzamosan mindet rákötöm a kazánra, de nem mertem megcsinálni, mert nem találtam igazán szakértőt. Gyanítom, ha egyszerre kapcsolnak, túlfesz lenne, amit biztos meg lehet oldani, de nem volt időm rendesen nekifeküdni a problémának. Talán majd egyszer. A hűtésnél bizony figyelni kell, hogy ne legyen túl hideg a víz, ha olyan hideg, hogy a falon a hőmérséklet harmatpont alá kerül, akkor párásodik. Állítólag a 15-16°C-os víz jó. Gondolom szabályozással ezt is meg lehet oldani. A plafonra a hűtés miatt kellhetnek csövek. Egyrészt ott hatékonyabb a hűtés, (hidegebb levegő efelé száll) másrészt a hűtésnek kisebb a hatásfoka, mint a fűtésnek, tehátt több cső kell. Érdemes külön körre tenni, hogy télen ki lehessen iktatni, merthogy a fűtésnél kevésbé hatékony, mint a falakon. Érdemes kondenzációs kazánt venni, mert alacsony vízhőmérséklet kell a rendszernek, ezek pedig ott a leghatékonyabbak. A normál kazánok 60°C körül működnek, tehát azok hőjét hőcserélőn szabad csak ráengedni a rendszerre. Falfűtés szerelőt keress a forgalmazó cégnél esetleg. Amiket leírtam csak egy gyűjtőmunka eredménye, nem vagyok szakértő, sőt még tapasztalatom sincs, mert bár kész a rendszer a kazán még nincs fent, tehát kipróbálni csak hűtőfunkcióban tudtam. A 16 fokos csapvíből 24 fokos lett, elég komoly hőfevételt kellett ehez produkálni, mivel folyamatosan ment át rajta a víz.
Abban biztos igaza van, hogy tegyél kondenzációs kazánt. Abban is, hogy felesleges a szobánkénti termosztát, inkább okossan kell a vezérlést és azt az 1-2 db termosztátot megtervezni/elhelyezni. Fal párásodásról nem tudok véleményt alkotni. Hűtés miatt (többek és a magam véleménye) szerintem is felesleges a mennyezetet telicsövezni, nem beszélve arról, hogy a legsz@rabb munka ami létezik, nem is látom annyira hatásosnak, inkább a megfelő, átgondolt külső árnyékolás segít ebben.
Üdvözletem minden kedves falfűtés- fórum hozzászólónak!
A segítségeteket kérném. Kb 3 héten belül kerül beépítésre az újonnan épült házunkba a falfútés. Eddig a Medithermre esett a választásunk, kaptunk is korrekt árajánlatot cca 3,4 Mft összegben, csak egy kicsit bizonytalan vagyok, hogy biztos jó e az emberünk és nem akar minket, mint hozzá nem értő embereket némiképp lehúzni.. E bizonytalanságra még A gázszerelőnk rátett egy kicsit, így a Ti segítségetekkel szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba.
Eddigi ajánlatunk hútés-fűtésre szólt, minden szobába külön termosztáttal., fúrt kút hűtéssel. A fent említett úriember azonban közölte, hogy a szobánkénti termosztát felesleges, azt a rendszer nem is tudja szabályozni, véleménye szerint a hútés az elég lutri, merthogy a fal visszapárásodását okozhatja. Továbbá feleslegesenk tartja,hogy bizonyos helyeken a mennyezetre is kerüljön fútéscső. Ú szerinte mindenképp kondezációs kazán kell, míg a medithermes ajánlatunk egy egyszerú zárt égésterú kazánnal is beéri.
Tudnátok segíteni,hogy most melyiknek a véleményére adjak, mint egy műszakilag elég laikus építettő?
Akinek esetleg van nagyon jól bevált falfűtés szerelője, aki árban is korrekt, elküldené nekem az email címemre?
Nekünk a fűtéstervezőnk (a Meditherm "atyja" :-) azt mondta, hogy az osztó-gyűjtőkön kb. 48-50C víznek kell lenni (tehát ez megy be a falba), akkor lesz a falak hőmérséklete kb. 40 fok, ami hőleadás / hőérzet szempontjából szerinte optimális.
Hát nem tudom, anno elég sokat számolgattam, és akármennyire is szerettem volna az jött ki, hogy a normális ~10cm hőszigetelés durva közelítéssel
600-800e forintos ára kb. 20-30 év alatt térülne meg. Tehát nem tettünk külső hőszigetelést, mivel annyi pénzünk nem volt, hogy ilyen hosszú megtérülési idejű dolgokat építsünk be. De ugyanez a helyzet a szolárral, a hőszivattyúval, a ciszternával: ilyen árak mellett csak az tud környezettudatos lenni, akinek amúgy is nagyon sok pénze van. Persze lehet, hogy egy régebbi B30-as házzal számolva gyorsabban megtérülne a szigetelés.
Csak rövid ideig laktam panelban, de azon nem volt kívülről semmi szigetelés, a fal kb. 15-20 cm vastag lehetett és belülről kb. 0,5-1 cm vakolat. Télen meg nyitva kellett tartani az ablakot különben megsültél a szobában. Szerintem lényegesen rosszabb, mint egy családi ház, bár ott is vannak érdekes dolgok, pl. a 70-es 80-as években divatba jött "beton korszak"-ból: vasbeton födém szigetelés nélkül, még ki is lóg erkélynek stb. A szigetelésre szerintem teljesen korrekt az 1M.
Mindenképpen keverőszelepes vagy hőcserélős kört kell csinálni hogy ne tudjon túl meleg víz kerülni a falfűtés körbe. A padlónál szintén. Régen ezzel qrták el a padlófűtést, bevezették a radiátor visszatérő ágat direktben a padlóba, és 50-60 fokos vízzel fűtötték, láttam már ilyet. Süt a padló, lebeg a por meg minden.
Ha nincs radiátor csak falfűtés, akkor célszerű úgy megcsinálni hogy a puffert gravitációsan fűtöd a kazánnal, és a pufferbe raksz egy hőcserélőt, amire szivattyú+keverőszelep, és mindig 30-40 fokos víz megy csak a falba. így 1 szivattyúval megoldható, kevesebb péz, áram, és nincs kazánrobbanás-veszély.
Az átlagos ház magában álló 4 oldalon szabad, fölfelé saját tetővel rendelkezik. A panelnél a lakások 60%-ának 1 oldala érintkezik a külvilággal, legrosszabb eset a felső saroklakás, ahol 3 oldal. A gyatra falak ellenére is emiatt sokkal kisebb a hőleadása, mint 1 magában álló házé. A legrosszabb viszont az átgondolatlan, szabályozhatatlan egycsöves fűtésrendszer, ami akkor olcsó volt.... Pesti rokonnál télen mindig iszonyú meleg volt, mínuszban is nyitva az ablakok. Pedig fele-negyedakkora radiátorai voltak, mint nekem és nem is voltak melegebbek. Az átlagot a tömör tégla és a szoc. B30-as falak rongálják.
Emeletes, 2 lakásos családi ház, kb. 10*11m alapterület. 250 m2 falfelület, -ablakok, de azt akár ne is vonjuk ki, mert befordítás, szabási veszteség, stb. Plusz a 110 m2 padlás. 5 v. 10 cm szigetelés majdnem mindegy, az árat nem a vastagság, hanem a segédanyagok, ragasztó, üvegháló, Drivit vakolat szabják meg. Dupla vastagsággal 5%-kal kerülne többe.
velemenyem szerint lehetne javitani a falazat hoatado kepessegen, foleg ytong
eseten amit bevestek a falba- vagy a gipszkartonos variacional
ha megnezunk 1 hofenykepet aztlatju a beepitet cso remekul sugarozza a hot az atmeroje szelessegeben- novelni kellene a hoatado feluletet- igen egyszeru modon , 0,1- 0,15 mm alulemezt ratenni a csore benyomni a falba jobbra balra elhajlitani
legalabb 50 mm legyen oldalankent ezt tuzogeppel a falhoz tuzni, vagy, lehet alu helyett fem szunyog halo a sugarzott hot elvezetno nagyobb feluleten tortenne a holeadas- gipszkartonnal remekul lehet hasznalni a tuzogepet
Háromszor annyit fűtünk, mint nyugaton "Magyarországon közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint az EU-15 országok átlaga. A jó minőségű, szakszerű szigeteléssel sok pénzt lehetne megspórolni, és a befektetett összeg - valamennyi korszerűsítési munka közül a leggyorsabban - 2-3 év alatt megtérül. Egy átlagos lakóházra vonatkozó számítások szerint a megfelelően elvégzett szigeteléssel a jelenlegi gázárakon 168 ezer forint, míg a feltételezett jövőbeni gázárakkal kalkulálva 211 ezer forint megtakarítást érhetünk el éves szinten."
Figyelembe véve, hogy 1 szezonban kb. 70000.- a fűtésszámlám, jó néhány évig fűthetek abból, amit 1 év alatt megtakarítok. ??? Vagy lehet, hogy nem átlagos a házam? 77 m2, gázszilikát, 25 éves. Számolgattam, kb. 1 millióba kerülne a szigetelése, ha a benne lévő két lakás teljes fűtésköltségét meg lehetne takarítani, akkor már 7 év !!! alatt megtérülne. Most én számolok rosszul, vagy tényleg ennyire rossz MO. lakásállománya?
A szoba höigényét ki kell számolni, aztán ennek megfelelö mennyiségü felületet kell lefedni. Elsö körben a külsö falakra kerül fütés. Ha ez nem elég kerülhet a plafonra is, bár ha jól emlékszem azt fütés szempontjából kicsit kisebb teljesítménnyel számolják, mint a falat. Ha ez sem elég, akkor lehet belsö falra is rakni. Illetve ha padlófütést is szeretnél, akkor ugye azzal is számolni kell.
Nekünk padlófütés csak hidegburkolathoz került, hidegburkolat pedig csak vizes helységben + elöszobában + pincében van. Ezen felül mindent le tudtunk fedni külsö fallal + mennyezettel. Egyedül a fürdökben került belsö falra is fütés, de ez már extra volt, hogy a zuhanyfülke fala ne legyen hideg :-)
Ha hüteni is akarsz, akkor kicsit komplexebb a dolog, mert akkor mindenképpen kell mennyezetre is tervezni, még ha a fal elég is lenne a fütésre. Hütésnél pont fordítva van, a fal teljesítménye le kevesebb, mint a mennyezeté.
Nekünk 200m2-es házban az elsö évben kb. 3600-3700m3 volt a fogyasztás. 38-as tégla + vakolat külön höszigetelés nélkül, viszont a födémekbe 15, a tetöbe 20cm höszigetelés került. Mindezzel együtt ennyi fogyasztást mi kicsit soknak tartunk, bár többen azt mondták, hogy kb. rendben van. A döntö mégis ez az év lesz, reményeink szerint az új házaknál szokásos módon kicsit vissza fog esni a fogyasztásunk (a falak kiszáradtak stb.). Illetve az is lehet, hogy nem megfelelö módon használtuk a fütést. Az a helyzet, hogy valószínüleg nem melegítettük fel eléggé a falakat, így a sugárzás nem volt olyan intenzív, ezért magasabbra kellett venni a termosztátokon a höfokot. Majd ebben az évben kicsit többet kísérletezünk.
Helló! Ez az egyszerűsített"számítás"a meditherm rendszernél van (tölük hallottam és sokminden befolyásolja) 6cm osztásközzel.A falba flexel be tudod marni (6mm) a csöveket.Én nem vakoltam be az ytongba és a kartonba ill. vakolatba mart csöveket,hanem a meditherm saját műa. hálóját raktam rá flexibili csemperagasztóval ez lett glettelve rigipsz glettel és kész.Azért kell a saját háló (bruttó 485Ft/nm),mert a "T" gazdaságos ugyan úgy néz ki,de azt tapasztalták,hogy az 3-4 év alatt elporlad a falba és jön a repedés.A padlóba az osztó-gyöjtő cső kerül csak(20/16) amire a vékonyat heggeszted.
Olvastam a példád, csak elsőre nem voltam teljesen figyelmes. De most kiszűrtem a lényeget:) : 60légm3=169m cső, ezt akár tekinthetem etalonnak is. Vagyis ha kiszámolom hány légm3-t kellene fűteni, akkor már azt is tudom mennyi csőre lenne szükség.
Abszolut csak felmérés szintjén mozgok most, mert egy kész ház(radiátoros) esetleges fűtéskorszerűsítésének a költsége érdekelne. Gipszkarton a vályognak elméletileg nem jó, így a vakolatba kell vágni, majd újra bevakolni a vágások helyét. Elméletileg homok és mész,cement használatával olcsón ki lehet hozni a habarcsot és ez talán olcsóbb megoldás is mint a gipszkarton. Aljzatbetonba való fektetés a parketta miatt szóba sem jöhet.
A jelenlegi vegyestűzelésű kazán megmaradna, ehhez is kell valami hőcserélő, hogy a falfűtés alacsony hőmérsékletű vízével a harmónia meglegyen.
Helló! Én a gipszkartonba felsőmaróval martam az ytongba és a régebbi falon lévő vakolatba pedig flex-el (2db kővágó korong egymás mellé 6.4mm).A meditherm csöveket 6cm-es közzel kell szerelni az íveket villanyszerelő dobozhoz való keményfémlapkás körkivágóval illetve a nagyobb íveket simán a flex-el vágtam.Az osztó-gyüjtőcső pedig az aljzatbetonba került.A hőigény kiszámítása a 135ösben leírtam.
Köszi! A keresőt használva átfutottam a találatokon.
Hát amugy ez nem igazán jó hír, hogy nem ajánlják....
Igaz, azt nem tudom, hogy a belemarással többe kerülne vagy sem. Az is lehet, hogy olcsóbb...nem bánnám:)
Persze csak felmérem a "terepet", a lehetőségeket. Bár túl sok info nincs róla.
Igaz, a legjobb itt olvasni, kérdezni, mert tapasztalatokkal kerülhetünk szembe.
A jelenlegi kazán biztosan meg lenne tartva( fa tűzelés).
Egy kis kitérőként olyan kérdésem lenne, hogy ez esetben "valamilyen" hőcserélőre lenne szükség( amivel most még nem vagyok tisztában), de ilyenkor hogyan érvényesül a takarékosság?( mivel ugye nem speciális kondenzációs kazán működik, bár azt nem tudom, hogy vegyestüzelésűben is létezik-e ilyen, na de ez most mindegy) Arra gondolok, hogy begyújt az ember, ----felmegy 80fokra is akár a víz ----- és olyan intenzítású tűz van, hogy csak délután kell újra megpakolni a kazánt vagyis a normális üzemmódról beszélek.
Viszont a falfűtésnél elég lenne csak napi egyre csökkenteni a tűzrakást, mert elég csak 30fok a falban lévő csöveknek? Tehát a hőcserélő mellé egy puffer is kerül, ami a hirtelen jött nagy hőfokű vízet tárolja és fokozatosan adagolja a házba? Vagy maga a hőcserélő látja el ezt a funkciót?
Nálunk is ez a helyzet (vályogház) mondjuk nekünk tuti le kell verni a vakolatot...de a gipszkartonos megoldást kérdeztem én is és nem ajánlották, merthogy a gipszkaton nem engedi szellőzni a falat...ha jól emlékszem gyakorlati tapasztalatot írt le valaki, hogy gipszkartonnal volt megoldva...és aztán furcsa szagok kezdtek lenni a lakásban, amit ki se tudtak szellőztetni....leszedték?- lejött? az egyik gipszkarton és akkor látták meg, hogy bizony alápenészedett...
Én kézi maróval csinálnám, már pár ezerért lehet kapni olyat, ami kibírja amíg a fűtést megcsinálod. Az, hogy milyen cső rajtad múlik, nekem 16-os 5 rétegű cső van vakolva, gipszkartonba már inkább valami olcsóbbat tennék. Ha már itt tartunk valakinek van ötlete tetőtérbe költségtakarékos falfűtésre?
Belemarás: ha jól láttam a képeken, akkor egy flex-szel lehet ilyet csinálni, mondjuk egy kővágó korongot alkalmazva? Vagy más eszköz kell hozzá?
Elméletileg szépen kiméri magának az ember és elkezdi vágni, ezt még meg is tudnán csinálni. Az íveket azt nem tudom hogyan kellene.
Amugy ezek könnyen hajlítható 1-2cm-es műanyag csövek? Ha igen, akkor beágyazni sem nagy ügy.
Viszont itt megáll a tudomány a részemről, további szerelési munkákat nem tudnám elvégezni, de ha ennyit is meg tudnék csinálni, akkor ennyivel csökkentettem a beszerelés költségét?
Gipszkarton: azért kérdeztem ezt a megoldást, mert már egy kész házról van szó és így a vakolat leverése nélkül a csövek könnyen felhelyezhetők és gipszkartonnal takarhatók. Bár kb. 400ft/nm a gipszkarton ára, ha jól tudom, szóval nem olcsó:(
A belamarásos módszer lehet, hogy mégis olcsóbb lenne? Nem tudom.
