Kazánból csak a kondenzációs kazánok, viszont drágábbak, mint a hagyományos, és szerintem energiapocsékoló is valamilyen szinten, mert az is magashőmérséklettel indul, és azt hűti le kazánon belül.
A falfűtéshez a legtökéletesebb a hőszivattyú és a napkollektor, előbbi még drágább, utóbbinál kell hely a kollektoroknak a tetőn, és/vagy az udvaron, és nem árt egy jó nagy hőtároló (1000-4000 liter) sem hozzá.
Esetleg valamilyen hagyományos kazán+hőtároló.
Szóval a hely, és az anyagiak döntik el a kérdést.
szvsz gázkazánban nem érdemes már gondolkodni, elég olvasni a híreket... :(
milyen kazan tipusok tudjak megfeleloen kiszolgalni az alacson homersekletu rendszert- a vakumcsoves kollektorok ebben az esetben mar johatasfokkal ratudnak segiteni
Gyanítom, a vakolat leverése nélkül nehezen megoldható, vagy legalábbis kell valami ami elősegíti az új vakolatréteg tapadását a régihez. Fene tudja.
Van azonban modul falfűtés is, amit kösszűszerkezetű házakhoz találtak ki, de szerintem erre is jó lehet. Ennél gipszkartonba van belemarózva a cső, neked, csak a gipszkarton lapokat kell felcsavarozni a falra, aztán glettelni festeni. :)
A járulékos dolgokra azonban oda kell figyelni. Kívülről szigetelni kell a házat, hogy ne az utcát fűtsd, ha hagyományos kazánod van be kell szerelni egy hőcserélőt, mert azok a kazánok nem tudnak alacsony hőmérsékleten jól működni, vagy be kell szerezni valami alacsony hőmérsékletű hőforrást (kondenzációs kazán/hőszivattyú/napkollektor)
Nem árt egy elektronikusan szabályozott szivattyú.
Nekünk kazántól, tehát az nem, illetve a szivattyú sem, mindennel számolva volt 650e a fal és padlófűtésünk, összesen 600m 16/1,5-ös csőből. (nincs benne a vakolat ára sem) Ja a ház nettó 64nm, fűtött felületet nem tudok mondani, lusta vagyok számolni
Asszem, a negyvenvalahanyas vályogfalamba nyugodtan fogom a falfűtést bevésni. :)))
Ugyanakkora, vagy majdnem kisebb költség, mint a radiátoros fűtés beépítése, a felfordulás viszont utólagos beépítésnél a radiátoros többszöröse... :))))
Utánanéztem a Tüzeléstan könyvemben, hogy biztosan ne mondjak hülyeséget.
A hőátadásnak 3 formája ismeretes
-Hősugárzás (ilyen a falfűtés) a lényege, hogy minden test bocsájt ki magából elektromágneses sugarakat. Minél melegebb, annál többet, nagyobb energiájút. Ezt a sugarat a közelében lévő test (ember) részben elnyeli, részben átengedi magán, részben visszasugározza. Vagyis minden sugároz mindenre, de a hidegebb testek többet nyelnek el, mint amit kibocsájtanak, így felmelegszenek. Ez vákuumban is működik, tehát nem kell közvetítő közeg, sőt...
-Konvekció (radiátoros fűtés) az áramló gázok és folyadékok közvetítik a hőt, vagyis a radiátor felmelegíti a közelében lévő levegőt, a levegő elmegy az emberhez és felmelegíti őt.
-Hővezetés (padlófűtés) érintkezés útján terjed (cseppfertőzéssel nem:) Ha megfogod a meleg csészét te is felmelegszel.
Persze ezek keverednek egymással, tehát a radiátor is sugároz, meg a falfűtés is melegíti a levegőt, de az arányok nem ugyan azok.
Talán már érthető, hogy miért takarékosabb a falfűtés. Nem kell a levegőt felmelegíteni, ami aztán felszáll a plafon alá és ott lesz meleg, gyakran 8-10 °C-al is melegebb.
Radiátoros fűtésnél a fal soha nem lesz 36 fokos, tehát folyamatosan "vonja el" a hőt tőled. (többet sugárzol, mint amit felveszel)
Persze az egésznek feltétele a jól szigetelt fal, mivel ha nincs leszigetelve a magasabb falhőmérséklet miatt több hőt ad le kifelé is.
Én is pont azt mondom, amit Jerikó! A fűtéssel nem a "köbmétert" fűtjük, hanem a felületen eltávozó hőt pótoljuk. A felfűtés csak akkor szempont, ha halaki pld. egy nyaralóba megy télen, és bekapcsolja a fűtést, egyébként egy folyamatosan fűtött házban a fűtési energia 99,99stb. százaléka a veszteségeket pótolja. A veszteség pedig pongyolán a "k" érték x felület x HŐMÉRSÉKLETKÜLÖNBSÉG! Lehet, hogy a radiátor meleg, de ott a szigetelő levegő (+esetleg még egy fémfólia), tehát a fal hideg, -amit pontosan a radiátoros fűtés hátrányaként írtál le Te is, ezzel szemben a falfűtésnél garantáltan meleg a fal! A melehnek nincs döntési kényszere, persze befelé adja le a több hőt, de a falon át is annyit, ami a fenti egyenletből kiszámítható!
puntooo
A meleg nem hülye. a fal belső oldalán a csövön van max 3 centi vakolat, a külsőn akár 60 cm is lehet, pl a vályogfal. egyértelmű hogy a külső oldal felé történő fűtésveszteség, jóval kevesebb, mint a belső felé. Mivel a belső felületen a fal le is adja azt a hőt, így a fal hőmérséklete nem emelkedik teljes keresztmetszetében magasra.
A falon keresztüli hőveszteségkülönbség a két fűtési mód között annyira minimális, hogy nem érdemes vele számolni.
Gondolkozzunk. Egy radiátorral felfűtött szoba falának hőmérséklete ideális esetben 20-22 C fok.
Falfűtéssel, 22 fokos előremenővel ugyanannyi.
Semmi különbség a kívül történő hőveszteségben.
Viszont belül a nagyobb sugárzó felületnek köszönhetően hamarabb fűtöd fel a helyiséget.
És még egy szempont, amit az előbb kihagytam.
Melyik kerül többe?
Folyamatosan 70 fokos vizet csinálni a radiátorba, vagy folyamatosan 35 fokos vizet csinálni a falfűtésbe?
Megjegyzem, hogy a 35C fokos víz csak -10 kinti hőmérséklet körül kezd szükséges lenni, egyébként kevesebb is elég...
Szia! Tulajdonképpen teljesen igazat adok neked, de ha más szemszögből nézzük, valamit nem értek:
A fűtés tulajdonképpen csak arra szolgál, hogy pótoljuk azt a hőmennyiséget, ami a falakon, nyílászárókon, szellőztetéssel elszökik (a fűtéssel bevitt és elszökő hőmennyiség azonos - ha kevesebb a fűtés, akkor a légtér hűl, ha több, akkor melegszik).
Vegyünk két teljesen egyforma helységet, az egyikben fal, a másikban radiátor fűtéssel. Ekkor a nyílászárókon és egyéb módon megszökő hőmennyiség elvileg azonos, a falon keresztűl megszökőt kell csak összehasonlítani. A falon megszökő meg függ a fal hővezetési tényezőjétől (azonos), a fal felületétől (azonos) és a fal két oldalán fellépő hőmérséklet különbségtől. Kint ugye azonos a hőmérséklet, de bent a falfűtés miatt a fal felülete lényegesen magasabb, tehát elvileg több hő szökik ki rajta keresztűl, nem?
Mikor elkezdesz fűteni a lakásban hagyományos, radiátoros rendszerrel, akkor először a levegőt melegíted fel a radiátorral, és ez a levegő melengeti meg a falakat. Hiába van neked szupi radiátorod, a hőérzeted nem lesz rendben, amíg a falad is fel nem veszi a szoba hőmérsékletét. Ilyenkor érzed, hogy hideget lehel a fal.
A falfűtés kapásból azt a felületet melegíti fel, ami a fűtés elején a legtöbb hőt felveszi. Hiába nyomatsz magas hőmérséklető levegőt, ha a helyiségben levő tárgyak, vagy maga a fal hidegebb, ezek hőmérsékletre kerülése rengeteg energiát von el a meleg levegőből, magyarán amíg nem lesz minden a szobában pl 20C fok körüli, addig a hidegebb dolgok nagymértékben hűtenek.
Mivel a legnagyobb hőfelvevő maga a fal, így célszerűen a falat fűtjük, és mivel a fűtési csöveken levő 1-2-3 cm vakolat piszok hamar átmelegszik, már a saját hőntartására fordított minimális energia feletti többletet sugározza a szobába, ami egy felfűtött fal, és 30-35 C fokos előremenőnél igen tetemes hőmennyiség.
A fal nem melegebb, mint a radiátor!!!
A fal legnagyobb hőmérséklete max 40-45 C fok, míg a radiátor nem ritkán akár 70 fokos is lehet.
A radiátor pontsugárzó, ebből adódik a nagyobb hőmérsékletigény, a fal felületnek számít.
Mondjuk a radiátor sugárzó felületét a hőmérséklethez rendelve teljesítményileg, és összehasonlítva a falfűtés hőmérséklet/felület arányát, kiütéssel győz a falfűtés.
(lehet, hogy kicsit zölden írtam le, de a lényeg benne van, nem vagyok szagember, csak logikus)
Talán érthetőbben elmagyarázza valamelyik nálam okosabb emberke... :)))
Sziasztok! Újoncként lenne két kérdésem!
1: Nem zavaró, hogy a falfűtés pont ott a legkisebb teljesítményű, ahol a leginkább szükség lenne rá, t.i. az ablakok oldalán?
2: Ez a fontosabb: gyakori érv a falfűtés mellett, hogy mivel sugárzás útján adja le a hőt, így energia-takarékos, mert a szoba-levegő hűvösebb is lehet. DE! Ha a falban van a hőleadó, akkor a maga a fal sokkal melegebb, mint egy levegőt fűtő hőcserélőnél (pld. radiátornál), és a fizika törvényei szerint ez sokkal nagyobb hőveszteséggel jár! (Ez alapvetően persze a padlófűtésnél is érvényes.)
Mi az igazság?
puntooo
Szia!
Nagyon érdekelne ez a természetes vakolási/festési módszer. Én magam gipszvakolatban gondolkodtam eddig, de festésre, színezésre nem találtam még megfelelő természetes megoldást. ÍRhatnál róla magánban részleteket, árakat, stb.
Tisztelt publikum. A Vályogról -A szakember megszólal
Egy kicsit visszaolvastam az értekezésekbe és úgy éreztem hogy segítő szándékkal pár pár témát érintve meg kell szólaljak.
Én magam hosszú évek óta egyre mélyebben foglalkozom a kérdéses falfűtéssel, és vályog vakolatok készítésével. Kültéri homlokzat hőszigetelésével, pontosabban napi szinten építem azokat hiszen ebből élek. Méghozzá vályogból és azokat vályog vakolattal és természetes anyagok és pigment mentes színes földfestékek felhasználásával, készült bevonattal, hiszen ez a foglalkozásom. Tisztelt falfűtésre vágyó honfitársaim. a rém hírek ellenére bizony a jól megépített falfűtés jó. Egy dolgot azért igy előljáróban tisztáznék.
A nedves vályogfal orvossága, bizony nem a falfűtés. A nedves fal ugyanis ott adja le a főldtől felszívott nedvességet ahol azt legjobban el tudja párologtatni. Esetünkben a falfűtés valóban párologtat ugyan de egyidőben az elpárologtatott nedvesség helyébe újat is szív "Gőzfürdő jelenség lép fel, a vele járó szagokkal együtt" ezt úgy tanultuk az iskolában hogy kapilár csovesség elve (pl ha a kockacukor sarpkát a kávéba mártják az a teljes cukrot eláztatja) az ez uton a lakásba juttatott "párologtatott" többletnedvesség aztán a nem fűtött "un. hideg falakon lecsapódik ,táptalajt adva a penészgombáknak.
Tanulság , a nedves falat előszőr szigetelni kell. (erre is vannak jo szakemberek és tecnologiák, ).A vályog építmények és vakolatok nedvességtartalmát nem a rossz szigetelés ből eredő modon kell biztosítani, hanem a lakás,- ház falainak légzőképességét kell fenntartani, Kivűl légző vakolatokkal és természetes hőszigetelő anyagokkal, (csapolt kötésű farostból készített táblával vagy nádpallóval, kendergyapjú stb. és mészvakolat, -bellül a pórusokat elzáró bevonati rendszerek mellőzése.
Hogy miért jó mégis a vályog alkalmazása és a vályogból épített falfűtés ? Mert a vályog az egyetlen anyag amely a helyiségben a relatív páratartalmat az ember számára egészséges módon szabályozza, igy aztán a nyári hőségben hűvösséget (lásd afrika kontinens építményei) télen pedig meleget "SUGÁROZ" természetes ez az elv csak akkor igaz, ha a falakat lélegezni hagyjuk. -Tehát nem diszperzios falfestékkel és egyeb akryl stb. festékkel festjük le, -hanem a szilikát ipar széles palettájábol választnk bevonetot, vagy egyszerüen szines főldfestékkel vagy vályog vakolattal vonjuk be azt. Azt is mondják a falfűtésre, hogy "az utcát fűtik". Igaz ha a fal kivűlről nincs leszigetelve a nedveség és hő támadási oldalán, azaz a hideg támadási oldalán.Hogy milyen anyaggal és hogy? -Az sem mindegy, de erről később írok mert sok lesz egyszerre.Lényeg a lényeg hogy az energiát amít a fűtéssel a lakásba juttattunk ne szökjön el. A falazó anyag felmelegedése (hőtároló képességének /hideg vagy meleg/kihasználása) ez esetben pozitiv jelenség.Pár szót az általam építettt fűtőtestről, „fűtőfalról. Az 5 rétegű fűtő csövek előre gyártott vályogtáblákban kigyóznak amit (a táblát) a helyszínen vágunk méretre és favázszerkezetre rőgzítjük a 2,3,5 cm vtg. a vályog táblák mögött höszigetelő vályog szigetelést alkalmazunk. A csövek elhelyezése után (fűtőkörönként heggesztés nélküli megoldással 3 ponton roppanrógyűrűs csalakozással, fűtésszerelő végzi.Ezt követően a csö elől nyitott oldalán vályoggal bevakoljuk. Igényeknek megfelelő dekor vakolat(vályog és színes homok) vagy simított és szilikát festékkel festett felületeket készítünk. A fűtés szerelését bármelyik fűtésszerelő elkészítheti a szokásos módon előre menő és visszatérő vezeték, elzáró szelep, szabályzó szelep és légtelenítő csap szerelésével. A víz hőfokát a központi termosztát és az azon beállított értékhatározza meg. A csőkígyók számát a ház vagy lakás falazó elemének fajtája , a kültéri falak száma, hőszigetelés megléte és fajtája , illetve a fűtendő helység m3 nagysága arányában bármely fűtésszerelő mester pontosan ki tudja számolni . Egy bizonyos hogy, a jól beüzemelt falfűtést lényegesen kevesebb energiával tehát gazdaságosabban lehet üzemeltetni. Azon túl a vályog élettani hatásait mint jó közérzet ,allergiakeltő anyagoktól mentes ,sugár védelem, fa konzerváló tulajdonság, könnyű megmunkálhatóság miatt ügyes kezű barkácsolók is dolgozhatnak vele, bőrkiütés és egyéb allergiás megbetegedés nélkül, vagy pl. újra bedolgozhatóság, stb. tulajdonságait más egyéb fórumokon is fejtegetik.
Én, aki évekig magam is a barkács és építőboltok tömegcikkeiből építettem megrendelőimnek, ma is bánom. és bontom a gipszkartont a hungarocellt, az azbesztet, -ma már tudom hogy, ma már szinte teljes mértékben a természetes anyagokkal ,szigetelek vakolok, építek, -és tudom, nem fogom megbánni - javaslom tegyék önök is, és építményeiket még unokáik is emlegetni fogják, - mert jó dolog utódainkról előre, önmaguk egészségéről , környezetünkről pedig ma gondoskodni.
Én vékony(abb)csöves 4-5 rétegűre kértem, erre adtak ajánlatot medithermre. Tiszta gáz. És ez csak a falfűtés rész. Víz/szennyvízzel, alapszereléssel együtt, gépészet nélkül (mert azt eleve Én szerzem be: hőszívattyú+puffer+egyéb) lett az ajánlat vége 5,5 milla Bruttó. Erősen gyanítom, hogy ezek madárnak hisznek... És ráadásul ismerős is. Most nincs időm rá, hogy elbeszélgessek velük, majd 1 hét múlva, de kíváncsi vagyok, hogy mire alapozták ezt az ajánlatot. Ez 1 marhaság. Mindenkinek ajánlom, aki energiatakarékos házat épít, vagy tervez: ne számítson semmi jóra. EZ a szó eleve azt hozza ki minden kivitelezőből, hogy "nyugodtan le lehet húzni, ha ilyet tervez tele van zsével". Szomorú, mert pont nem azért csináljuk, mert felvet minket a lé. De nem hagyom magam... Bekaphassák az összes faxom.
Helló! Ez tényleg nagyon durva,melyik rendszer lenne ez?Ez a komplett fűtésre vagy csak az osztóttól ennyi?Nekem a kb.110nm re 1.1milliót mondtak anyagossan az osztótól csak azt nem tudom,hogy a hűtés is benne volt vagy az + néhány 100ezer lett volna. Megvolt a nyomáspróba 8 barra fel le töbször miközben a talált hibákat javítottam egymás után (kb. 400 heggesztésből 15 szivárgott).Ami a szomorú este feltöltöttem szinezett vízzel és sajnos 4 regiszterkörön nem megy át a víz úgyhogy ezeket kell még kijavítani még.
Most kaptam egy nagyon durva ajánlatot falfűtésre, szóval Én is innéttől saját kivitelezésben gondolkodom. 1,5 milla anyag/ 1,5 milla munkadíj. Mindezt egy 160nm hasznos alapterületű lakásra, ami ráadásul extraalacsony energiaigényű. Nah ettől most alaposan kiakadtam.
Egyébbként valahol olvastam, hogy érdemes szakemberre bízni a beállítást. Azért ha van az osztógyűjtőn átfolyásmérő nem lehet olyan macerás.
Most egy kicsit elgondolkodtattál. Ugyanis nekünk a forgalmazó azt ajánlotta, hogy a padlófűtést ne szabályozzuk csak a falfűtést. Viszont ha a falfűtés lezár, a padlóban meg fog emelkedni az áramlási sebesség. Nem tudom ez így fog-e gondot okozni. Ennek utánajárok.
Lehet érdemes lesz megvenni az elektronikus szivattyút, ami a víz ellnállásának függvényében változtatja a nyomást. Igaz kétszer annyiba kerül. :(
Nem értek hozzá, de szerintem ez csak nagy eltérések esetén és kis teljesítményű szivattyúnál lehet gond. Ha valamelyik jobban melegszik, akkor picit elzárod az előremenő csapot.
Azt tudjátok,hogy ha a csőhosszok nem pont egyforma hosszúak akkor áramlásszabályzót kell az ossztó és a fűtőkörök közé tenni. Különben a víz a legrövidebb körön fog csak keringeni rendesen.Szüleimnek 20 éve kihagyták ezeket a padlófűtésből és észre lehet venni az egyenetlen melegedést.Ráadásul még alul is tervezték:(
A padlófűtésről sajnos nincsenek itt a képek. Ugyan az a rendszer. Én azért ezt választottam, mert osztótól gyűjtőig egy db cső van feltekerve, kisebb az emberi hiba esélye.
636ezret fizettem egy nappali egy háló és egy étkező-konyha falfűtéséért, illetve egy előszoba, wc, fürdő, étkező-konyha padlófűtéséért. Ebben benne van minden, még a szabályozók és a motororos csapokk is, a kazán nincs. Illetve a munkadíjat megspóroltuk, házilag 3 nap volt az egész.
Szerintem házilagos építésnél "sufnitung módon" össze lehet tákolni a kettőt ,de szerencsésebb egyet kiválasztani és azt beépíteni.Érdemes lenne személyesen megnézned mind a kettőt beépítés közben és a trükköket tapasztalatokat megtudni főleg ha te akarod csinálni.Ha gondolod egyeztetünk időt és még most takarás előtt megnézheted személyesen is,hogyan néz ki és tudok esetleg véleményt mondani.
