Lehet, hogy most nagy hülyeséget kérdezek, legfeljebb jót mulattok. :)
Kondenzációs kazánotok van? Nem tudom előfordulhat-e, hogy a kondenz anyagok elvezetésébe lett valami bekötve, aminek nem ott a helye? Persze ebben az esetben nem csak egy körön esne a nyomás. :(
A fűtéscsövek a talajon a hőszigetelés alatt vagy felett futnak? Mert ha alatta, akkor el tudom képzelni, hogy nem veszitek észre ha elmegy a víz.
Ja bocs, azt valahol elnéztem, úgy emlékeztem, hogy nem találtok szivárgást. Akkor jól megmagyaráztam a semmit. :) Akkor nem tudom, hogy tudjátok megkeresni a szivárgást. :(
Ezért nem lesz nekünk meditherm. Sok a hibalehetőség.
Igen, igazad van ha akkor nézed a nyomást, amikor megy a szivatttyú. Én automatikusan arra gondoltam, hogy a nyomást a rendszer nyugalmi állapotában nézem, mivel a szivattyú amúgy is összekavarja a dolgokat (az elöremenön nagyobb, a visszaterön kisebb lesz a nyomás, mint nyugalmi állapotban), és az ilyenkor leolvasott nyomás nem teljesen mérvadó. Nyugalmi állapotban viszont mindegy, hogy milyen víz van benne.
Szivárgás biztos nem lesz, de nyomásesés miért ne lenne. Hisz a nyomást a visszatérőn méred és ha a szűk keresztmetszet miatt nem jön át annyi víz, akkor a nyomás leesik.
Egyébként a Meditherm rendszer lágyvízzel megy + "oxigéndiffúzió elleni" adalékkal, mivel a csövek nem oxigéndiffúziómentesek. Ez utóbbi nyilván nem az oxigéndiffúziót szünteti meg, hanem a bejutó oxigénnel csinál valamit, hogy az ne rongálja a rendszert.
Csapvízzel megy a fűtés, mert akkor el tudom képzelni, hogy valamelyik forrasztásnál szűkület van, aztán az ott lerakódó vízkő eltömíti. Próbáljátok meg desztvízzel.
Nyomás alatt vakoltak és festettek és semmi nyomásesés nem volt ,aztán beüzemeltük a fűtést, ment kb. 1 hónapig és utána elöször csak "szörcsögött" a rendszer ,azt mondták levegős, jól van légtelenítettünk ezerrel, és utána mindig úgy volt hogy javító foyladék után 1-2 hétig bírta a rendszer és utána alma. De az az érdekes hogy a javító folyadék 2 bar nyomással és melegen keringett benne 1 hétig semmi nyomásesés. Aztán vissza az eredeti állapot, az egész házba. Egy hét után ismételten nyomásesés.
Hogy van-e toldás az aljaztban erre a válaszom biztosan.
Meditherm csőrendszerünk van.
Már a kiegyenlítő tartályt is cseréltük, mert kiderült hogy az is rossz volt, azóta még rosszabb a helyzet.
Kérdés az hogy beüzemeléstől kezdve jelentkezik a nyomásesés? A nem rendesen kilégtelenített rendszer tud meglepetéseket okozni. Milyen fajta csőrendszerrel lett építve, van-e toldás az aljzatban. A nyomást emeld meg legalább 2 bar-ra. Ha csökken, az az automata légtelenítőn eltávozó levegő miatt, vagy valóban lyukas valamelyik kör.
Ha bővebben írsz róla, lehet hogy valakinek lesz valami ötlete.
Nekünk Meditherm fal/mennyezet/padlófütés van, tavaly lett kész a házunk és a telet már ott töltöttük. Alapvetöen jók a tapasztalataink, bár egy problémával folyamatosan küzdünk, de reméljük a nyár közepére pontot tehetünk rá. Ha valakinek kérdése van erröl a rendszerröl - tudok mesélni.
pepe2003: gondolom már túl vagy a döntésen, de én csak most olvastam bele a topicba: az ár, amit neked mondtak, nevetséges. A kb. 200m2-es családi házunkban mindennel együtt, de hütési kompresszor nélkül 3.1M volt a fal/mennyezet/padlófütés. Ugyanerre a radiátoros ajánlat Rehau csövekkel 2.6M volt. Gondolom egyszerübb csövekkel lett volna olyan 2.3M. Ugyanakkor a falfütésünk ára közvetlenül nem is hasonlítható össze a radiátoros fütés ajánlatával, mivel a házunk már teljesen elö van készítve a hütésre is, azaz a radiátoros fütés ajánlatához még hozzá kellene számolni a split-klíma becsövezését és a beltéri egységeket, akkor tartanánk ugyanott. Ha ezt is hozzá vesszük, akkor már nem nagyon van különbség. Ha pedig csak füteni akarnánk a falfütéssel, akkor az is olcsóbb lett volna, mert kevesebb csövet kellett volna betenni (a hütésnek kisebb a hatásfoka).
Persze ez csak a dolog anyagi része. Az, hogy melyik fütésnek/hütésnek milyen az érzete ill. optikailag hogyan mutat a "fütötest" - ez már egy másik téma.
El is megy a víz, vagy csak a nyomás esik? Ha minden igaz a visszatérő ágon méred a nyomást. Nem lehet, hogy megtört valahol a cső, vagy eldugult? Nem hidegebb az adott kör visszamenője, mint a többié? A többiben nem nőtt meg a nyomás?
Érdekes, hogy a fűtés ráadásakor van baj, vajon a melegtől, vagy a kazán szivattyúja kavar be?
A falfütésünknél idönként furcsa dolgok történnek.
Idönként leesik a nyomás, mintha eresztene valahol a rendszer, de szivárgást nem látunk sehol.
A kört beazonosítottuk., a földszinten van. Már többször volt benne javító folyadék utána mindig bírta a rendszer valameddig aztán hirtelen esett a nyomás. Ja és ha csak simán nyomás alatt van a rendszer akkor nem esik, csak ha ráadjuk a fűtést.
Hogyan lehetne megtudni bontás nélkül, hogy hova megy el a víz és hol lehet a hiba?
Nekem szinte az összes külső falam be van csövezve. Ahol nem volt elég külső falfelület, ott belsőre is került. Vakolatrepedezés gyakorlatilag nincs, 1-2 heyen lehet látni hajszálrepedést, de nem fűtött falon is van. Gépi vakolással (1400/m2) lett a zsákos Bau..t felhordva, amibe üvegszálas rabicháló került. A gyors szárítással állítólag megrepedezik a vakolat. Természetesen minél vastagabb cső kerül a falra, annál többet kell rávakolni, így szerintem könnyebben megrepedezhet.
Amíg meleg, vagy langyos a fal addig nagyon jó hőérzetet biztosít, ha kihűl már csak egy közönséges fal.
Én azt olvastam, hogy általában a külső falakra teszik a csövek java részét, ott is inkább az északi falakat jelölik meg. Ugye a hideg fal már nem hideg többé, hőérzeti javulás. :) Neked csak a közfalakon van?
A jelenlegi építési- és építőanyag technológia azt eredményezi, hogy a kőművesek elég pontos falakat tudnak rakni, így kevesebb anyagvastagsággal tudnak kivakolni, síkba hozni egy falat. Az alkalmazott cement-mész már nem túl költséges és ezért sehol nem spórolják ki a malterból. Következik, hogy a te vakolatod egy vékony és baromi jól tapadó valami. Azt leverni onnan kész művészet, de minimum költséges. Amennyiben nincs a vakolat valami nagyon rossz állapotban, nem mállik, nem érdemes kockáztatni vele. Használati és technológiai szempontból semmi gond azzal, hogy vakolt a falad, egész nyugodtan mehet rá a következő réteg. Amennyiben diszperzittel, vagy olajos jellegű festékkel volt festve, akkor elméletileg felléphetnek a házilagosan kevert malterral tapadási problémák, de a vásárolt zsákos kézi-vakolat(1100/zsák) még ezen is megáll. A vakolással az a probléma, hogy nagyon levesznek érte munkadíjjal, mivel a kőművesnek nagyobb időráfordítása van. Minimum kétszer kell bedurváznia az itt-ott kicsámpázó csövek miatt. Jobb helyeken dryvit hálót is húznak és csak utána simítják.
Nem csináltam rajzokat, teljesen ad-hoc jelleggel dolgoztam. Kiválasztottam egy-egy falat, általában a szomszédos helységek közös falát és beléceztem sima tetőléccel, majd közé hajtottam a csövet, amennyit jónak láttam. Nem aggasztott a méretezés, ugyanis az elzáró szeleppel részleges nyitással tudom szabályozni a keringetett mennyiséget) tehát a helységek temperálásának szabályozása megoldott addig is , míg nem lesz külön-külön termosztáttal vezérelt motoros váltó körönként az elosztón. Őszre tervezem.
A cső sima 5 rétegű alupex volt. Ez tulajdonképpen egy általános víz és fűtésszerelésre alkalmas technológia a hozzá tartozó, kulccsal szorítható idomokkal együtt. Helységeink kb 15 m2-es ek, nappali 35m2. Előbbinél 10m2 fal, utóbbinál 15m2 lett becsövezve úgy, hogy a függőlegesen álló lécezés között 1,5 m magasságnál van a csőkígyó képletes teteje, a cső távolság kb 15 cm. A következő fakkba a mennyezet alatt ment át, majd le a padlóhoz, fel 1,5-re, le a padlóhoz és fel a mennyezetig és át a következőbe. A gipszkarton lécezésnél a 45 cm osztás a legoptimálisabb, így könnyen kiszámolhatod, hogy 1 folyóméter fal kb. 2,9 m2, kb. 20 méter csövet igényelt. Szobánként ez kb 70m cső, a nappaliban nekem 100 m került fel. Lehet, hogy túlméreteztem, de mivel a jövőben tervbe van véve még napkollektoros-hőszivattyús fűtési megoldás a jelenlegi gázkazánnal szemben, az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer plussz igényére is gondoltam.
A gipszkartont azért spekuláltam ki, mert láttam már több helyen vakoltan falfűtést, de mindenhol meg volt repedve itt-ott. Ez gondolom idővel stabilizálódik és a festék befedi a repedéseket, de nálunk az asszony eléggé stíröli az ilyesmit, jobb a békesség. Az sem utolsó szempont, hogy vakolni nem tudok és az kb. 150.000 ft-ba került volna(2.000 ft/m2) , ami kb a felhasznált csövek értékével egyezik. Gyorsabb sem lett volna, így nem láttam értelmét.
Ha van kérdésed és tudok válaszolni, nagyon szívesen.
Mekkora hézakot hagytál a fal és a gipszkarton között? Milyen távol kerültek a csövek a gipszkartontól? Mire erősitetted fel a gipszkartont (fa-léc szerkezet, vagy valami más), a csövek fűggőlegesen v viszintesen helyezted el? Milyen kitöltő anyagot használtál - rendes cement-mész vakolat, vagy valami más ?
Hát én most kaptam egy ajánlatot, de amikor meghallottam, akkor elképedtem...A helyzet az, hogy tényleg nem ismerik elégé még a falfűtést a gyakorlatban...Amit a kivitelező mondott nekem az 570000 forint volt, és ez csak az anyagköltség. A röhej az, hogy ez ~25m2 terület fűtése lenne (2 háló).Bár szerintem ezt csak ex hasra számolta. Így most egy kicsit csalódott vagyok, mert a legtöbb helyen, ahol olvastam a falfűtés bekerülési költsége vetekszik egy radiátoros fűtésével. Így várom a tervező ajánlatát is...
Mivel magam is sk akarom megcsinálni, ez a leírás nagyon jól jött. Ha esetleg csináltál képeket, szerintem mindenki szívesen venné. Ez melyik rendszerbe való cső volt? Mennyit építettél be?
Igazat adok, nagyon lényeges a szigetelés. A nikecel nagyon meghozza az árát. Ha a mi viszonyaink mellett a 10 túlzás is, de a7 kell, minimum az 5 cm.
A falfűtésbe, ha beleszólhatok. Saját magam csináltam meg a házunkra, pontosabban amit ebből lényegileg lakunk és felújitottunk 110 m2-t. 5 rétegű alupex csövet(240Ft/m) hajtottam be a felső szinten 4 szobába illetve a fürdőszobába(itt a kád köré is tekertem bőven), valamint a nappaliba és lent az étkező-konyhába. Minden egyes helységből levittem a kazánházba a csövet és egyenlőre direktben kötöttem az osztóba(osztó 4.000Ft, 20 db fitter, amit 2db villáskulccsal lehet rögzíteni a csővégekre ~6.000 Ft), később lesz motoros szelep. A falaknál egyszerű megoldást választottam, simán feltettem a falra a csőkígyót, itt-ott szeggel és dróttal rögzítettem. Beléceztem a csőfektetés előtt és gipszkartonnal burkoltam. Mivel a gipszkarton a csomagtartóban szállítottam, csak úgy fért be, hogy hosszában félbe volt vágva és egybecsukva, így tulajdonképpen fél tábláim voltak, amiket a papír egyik oldalon összetartott. Felcsavarozáskor csak feléig tettem fel, majd megtöltöttem malterral és felhajtottam a másik felét és ezt is megtöltöttem, kb 3 cm vastag malterból pillanat alatt kikapta a vizet a fal és a gipszkarton, elég volt 2-3 órát várni egy-egy helyen és lehetett folytatni. .Végül is mentem körbe a helységeken, két nap alatt végeztem. Kisebb, de jó helyen levő falfelületeket választottam, mindet a válaszfalaknál.A végén az összeeresztéseket hálóval átgletteltem és kétszer megúztam glettel telibe. Következő nap lehetett diszperzittel festeni. Később az öcsém aki kőműves mondta, hogy nyugodtan tapaszthattam volna a gipszkartont a falra, van erre megfelelő gipsz is, amit több pracliban kell rátenni a gipszkartonra és csak nekinyomni a falnak, ahol a többivel síkba és függőbe kell állítani. Ez talán a legolcsóbb megoldás, 600Ft/m2 az anyag és elég gyorsan lehet vele haladni.
Köszi szépen az infót, és az árlistát is köszönettel venném. Én is innen és általában a netről próbálok okosodni, nem vagy egyedül :)
Te gépésztervezőt nem is keresel meg? Ezt nem kell engedélyeztetni? Elég ha a falfűtéses cég kiszámolja a dolgokat és ha neked megfelelő már bele is lehet csapni a lecsóba?
Bár ha belegondolok, eddig 1 épületgépésszel beszéltem, az is le akart beszélni róla, szerintem kényelemből. Neki jobb lett volna, ha megszokásból berakathat velünk pár radiátort és le van tudva a dolog. :(
Azért nem adom fel, hosszú távra kell gondolkodni és úgy gondolom ez a beruházás biztosan megtérül. Nem a gázszámlára kell majd keresnünk a következő években :)
A Variothermnél 6000körül jön ki egy nm. Ami kissé cseles, hogy ebben nincs benne az soztó-gyűjtő, a szabályozás, a szivattyú, a motorszelep, a kazán és a vakolás, a többi benne van, le is írja, hogy miből mennyi kell 1 nm-re.
Megint csak azért őket mondom, mert nekik van meg az árlistájuk, ha gondolod átküldhetem mailban, gondolom nem veszik zokon. :)
Ígértek ingyenes kalkulációt hőszükségletre és anyagszükségletre is, ők is és a qualitherm is. Azt hiszem a kettő közül lesz valamelyik. Itt Miskolcon egyik sincs, meg egyébbként se nagyon foglalkozik senki falfűtéssel, úgyhogy nem segít nekem senki. :(
Mi is fűtéskorszerűsítés címszó alatt szeretnénk falfűtést a házunkba, jelenleg ott tartunk, hogy gépésztervező kerestetik a témában.
Kicsit bizalmatlan vagyok tervező/kivitelező téren, nem tudom egyáltalán találunk-e olyat, aki nem elkötelezett egyik "márka" felé sem, hanem képes minden tekintetben (hatásfokilag, anyagilag, épületszerkezetileg stb.) tényleg a nekünk legmegfelelőbb renszert megtervezni. Sajnos úgy érzem mindegyik cég a saját termékét dícséri, vagy azt ahonnan jutalékot kap.
Egyébként én is sokat olvasgattam már a témában, vakolatrepedezés ügyben
azt a "tudásomat" már átadhatom, hogy a csövek fölé kell háló, ill. fontos, hogy vakoláskor a rendszer már nyomás alá legyen helyezve. Így megakadályozható a csövek későbbi mozgásából adódó repedezés. Állítólag. :)
Akinek van már falfűtése/hűtése, írja meg nagyon kérem rá, átlagban mennyiből jött ki 1 m2 falfűtés? Olvasom hogy magában a cső ca. 2-300 Ft / fm, + még mindenféle okos szerkezetek is kellenek tudom. De a fórum elején valakinek a költségeit visszaosztottam a m2-el és kijött több mint 18.000 Ft.
Gyertek át a passzív ház topikba olvasgatni, mindent leírtunk már. Nagy vastagságú szigetelésnél (>15-20cm) bőven elég a ragasztás, mert a ragasztót nem éri stressz. (nem fagy át a szigetelés a ragasztóig/ nem melegszik át nyáron) A dübel egy köztes méretnél indokolt, vagy ha nagyon egyenletlen a felület, amire a rögzítés történik. Vannak speciális műanyag dübelek direkt erre a célra, aminek nem jelentős a vesztesége.
Külföldről (Lengyelország/Csehország) az itthoni árak feléért lehet hozni szigetelőanyagokat. De itthon is vannak gyártók.
, itt Pécsen is van. Olyanra készítik neked, amilyenre kéred.
Nem kell a rendszerárakat nézni, nekik az az érdekük, hogy a ragasztót és a színezőt eladják. A vastagságra szarnak, mert az úgyis csak neked számít, így nem foglalkoznak vele.
A háznak azért jó, ha lasabban készül, mert van ideje kiszáradni a falszerkezetnek, így később, ha már felkerül a vakolat, festés, nem fog repedezni, stb. a mozgások miatt legfeljebb. Ha nem lehet várni, rendesen kell szellőztetni, mert az első 1-2 évben a páratartalom ez miatt jelentős! Az első télen, a fűtés 30-40%-al is "többet fogyaszt" ez miatt. Műanyag nyílászáróknál elkerülhetetlen az állandó, szabályozott légcsere. Sokan megveszik a drága ablakot, aztán nem teszik be a tömítéseket, hogy ne legyen gáz (kb. olyan, mint Ferrarit tréleren huzogatni fel le a sétálóutcában trabanttal), mert nem ismerik a szakszerű megoldást, hogy gépi szellőzés is van a világon, és azt meg pláne nem ismerik, mennyire jó, mennyire komfortos és energiatakarékos dolog. Most voltam egy épületgépészeti kiállításon, egy darab családi házra való rekuperátor sem volt. Itt tartunk. Sajnos...
"A dryvit ugyanis max 10cm-ig kapható. És már ahhoz se biztos, hogy találsz jó szakembert, mert azt már nem elég felragasztani."
- Ez így ebben a formában nem igaz ! 10cm felett is lehet rendelni. m3-re számolják az árat. Ha a kereskedő nem rugalmas, keress másikat ! (Saját tapasztalat is az, hogy nem azok.) A ragasztással kapcsolatban pedig Krzysztof írt valamit a Passzívházas topikban, hogyan kell kiszámítani WinWattal a ragasztó éves hőingadozását. Szóval vastagabb a szigeteléshez kevésbé kell a tipli.
