Hát, nekem könnyű dolgom lesz... Becsövezem, jó átlagosan, aztán, ha télen kevésnek tűnik, akkor megint előveszem a felsőmarót, és illesztek még hozzá pár méter csövet. :)))
Egyszer csak elég lesz. Végiggondolva, esetemben kb 1 hét a fűtésbővítés, a kipakolástól a takarításig.
Melyik/milyen rendszert támogat? Letöltöttem, de még nem volt időm matatni vele... :(
És te tervezed és méretezed a rendszert, vagy gépészre bízod? Az a kis progi, amit valaki itt belinkelt nagyon jó, csak az a baj, hogy csak egy rendszert támogat. Biztos át lehet számolni más rendszerekre is. Az így is nagy segítség, hogy kiszámolja a hőmennyiséget.
A csövet akarom csak megvenni, meg az osztókat-szelepeket. Mivel nekem vályog van, így egy felsőmaróval lesz kialakítva a csövek helye. Két megoldáson agyalok:
Az egyik szerint a csövet a fal síkja alá/mögé süllyesztem, és csak a csövek fölött takarok mészhabarccsal. A másik szerint a csövet csak félig süllyesztem, és a kimaradó részt húzom át homogén vakolattal.
Úgy tudom, a kis csőhöz is elég az 1 bar körüli nyomás, de nem vennék rá mérget. Hogy milyen vastag cső lesz, még nem tudom...a 40-es vályogba bármi elfér... :)))
Tegnapelőtt láttam a miskolci Coraban. Bele se néztem, mert megvettem a sorozat egyik részét még régen és ugyan az a véleményem, mint Mormotának. Szinte semmi hasznos infó nincs benne. :(
Nincs itt senki? :( Mindenki élvezi az otthon melegét. :)
Azért még kérdezek, hátha valaki benéz ide.
Érdemes rendszereket megvenni, vagy vásárolgassak külön csövet, meg sínt, meg minden egyebet?
A kisebb vagy a nagyobb átmérőjű cső a jó? Eddig úgy tűnik, mintha a fő különbség az volna, hogy a vékonyhoz kell egy osztócső, amire párhuzamosan vannak kötve kis fűtőkörök, a vastagnál meg hosszú fűtőkörök vannak. Meg nagyobb nyomás kell a kis csőhöz, meg mintha melegebb vizet is ajánlanának hozzá.
Mindezt mondom úgy, hogy szakemberrel nem beszéltem, csak a netet bújom a témában.
Tud valaki ezekre válaszolni? Persze csak megkeresek egy szakit is, de azt se tudom, az ki legyen, mert ugye képviseletekhez nem csöngethetek be, mert biztos nem a konkurenciát fogja ajánlani. Az épületgépészeknek meg ki tudja mennyi tapasztalatuk van.
Mi is msot kezdenénk az építkezést és sok mindent szeretnénk, és sok mindenre nem lesz pénzünk. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a falfűtést és a padlófűtést talán meg tudjuk engedni magunknak. Főleg ha sk is meg tudom csinálni. Amit írtatok tényleg jó kis segédletek, le is töltöttem mindent. Némi műszaki vénával és kézügyességgel érdemes belevágni egyedül? Persze csak a csőfektetésre gondolok.
Melyik a leg felhasználóbarátabb rendszer? Egyedül méreteztek, vagy gépész csinálja a méretezéseteket?
Milyen kazánt érdemes venni, kondenzációsat? Azok elég drágák. :(
Én a helyedben nem pazarolnék időt a Cserkiadós könyv felkutatására.
Belenéztem 1-2-be 2/3-a reklám, lényegi infó nélkül.
Én is sk. építkezem. Padló és falfűtésben a legnagyobb segítség szerintem a Henco és a Variotherm szerelési és tervezési segédletei ( a honlapjukról letölthetők PDF formátumban) Én is ezek alapján kezdek neki nemsokára a kivitelezésnek.
A fenti cégek falfűtései is 14-16 mm-es 5rétegű csöves megoldások, nem 6mm-es sima műanyagok, aminek nagy előnye szerintem az oxigéndiffúzió mentesség és hogy a falon belül nem kell kötéseket kialakítani.
Nagyon higgadt voltál, és a hülye nem is a legmegfelelőbb jelző!
Anno nálunk is járt ilyen "szakember" aki ügyesen eltüntette az okozott kárt és ezzel kb ötször akkorát okozott. Akkor arra gondoltam, hogy ...jobb ha nem írom le.
Nekem az a problémám hogy magam szeretném kivitelezni a fal-padlófűtédemet.Keresek egy könyvet az címe hogy Padlófűtés (kiadó: cserkiadó). Nem lehet már kapni, ha valakinek van jó ötlete vagy megvan én vevő vagyok rá. Valamint ha vannak hasznos könyv címek amik kaphatóak erre is vevő vagyok.
Ma kiderült, hogy a kedves burkoló ütötte szét a fűtés csövet két helyen, amikor a padlólapot rakta. Valaki megnyitotta a szelepeket is, mert elméletileg nyomás alá volt helyezve a rendszer. Senki nem vállalta annak idején, de most kiderült, ki lehetett. Biztosan nem fért be a lap és jól odacsapott neki többször, de ekkor folyhatott a víz ezért gyorsan levette róla a nyomást és elburkolta. 1 hónapba került mire rájöttünk hogy miért esik mindig a nyomás. Ráadásul a falon szinte semmi nyoma nem volt a szivárgásnak, mert lefelé ment el a víz. Miért születnek emberek ilyen hülyének? Mennyivel egyszerűbb lett volna még akkor javítani. Azt tanácsolom, aki még falfűtés szerelés előtt áll, nagy figyelmet fordítson minden "mesterre" aki még megfordul a házban. Nálunk ez már a második eset volt. Szintén kőműves brigád amikor az ablaknyílásokat vakolta - úgy hogy először felhívtuk a figyelmüket, hogy nehogy szöget üssenek a falba - na mi volt az első dolguk a nagytudásúaknak? Na mi? Felszögelt egy deszkát.
Szerintem akár 1-2 napra is le lehet kapcsolni, ha gyorsan fel tudod fűteni.
"(ha a sugárzó hatását nem nézem a falfűtésnek, akkor később éri el a lakás a komforthőmérsékletet)" - Pedig nézd, mert ez az elsődleges !!!
Ezért írtam, hogy felfűtési időszakban is kellemes, mert a fal felülete már kis idő múlva is teljes erővel sugároz. Az más kérdés, hogy a kazán nem fog leállni egyhamar, mert a visszatérő alaposan lehűl az elején. Gyakran utazunk el mi is, de mindig kellemes a visszatérés.
Konkrétan arra gondoltam, hogy ha elutazunk 2 hétre a legnagyobb hidegben és lekapcsolom a fűtést, akkor amikor megérkezünk, egy tömör szerkezetű külső falat lassabb idő felfűteni annyira, hogy utána alapon menjen a fűtésrendszer, mint egy kisebb hőtárolásút, igy később kapcsol alaphelyzetbe a rendszer (ha a sugárzó hatását nem nézem a falfűtésnek, akkor később éri el a lakás a komforthőmérsékletet) Folymatos üzemnél biztos jobb a nagy tömeg. Ott a sugárzó hatással még rá lehet játszani kicsit a nagyobb lomhaságra..
Igazából ki kéne számitani azt a határt valahogy, hogy mikor érdemes lekapcsolni (legalább X nap), vagy mennyire érdemes visszavenni az adott hőszigetelésű/hőigényű háznál a fűtést? Arra gondolok, hogy pl. kis teljesitményen (hőszivattyú/kond.gk) gazdaságos berendezés X napi fogyasztása hőtartás alatt VS. hideg , lehült felületek visszafűtése nagy teljesitményen, X idedig tart, X fogyasztással... Lehet nem is érdemes lekapcsolni ilyen kis időtartamokra, mint 1-2 hét?
Mi nem egyszuszra építkeztünk, így az osztógyüjtőkig elkészült 2 évvel ezelőtt és most összel folytattuk. Az anyag ára osztógyüjtőkkel és tágulási tartállyal ha jól emlékszem kb. 1 millió volt 150 m2 re és még maradt belőle amásik lakásra, de ebből mivel magunknak szereltük a "forrasztó" szerszám 120 ezer körül volt 2 évvel ezelőtt. 1 éve megvettük a kondenzációs kazánt, ami 250 ezerbe került, és még most ősszel az egyéb anyagok (kondenzációs cső és anyagok, hőcserélők, szivattyú stb. minden ami a kazán és az osztógy. között van + boyler) még 800 ezer forint és a fűtésszerelő munkadíját aki az osztógy.-től csinált mindent+ kazánt beüzemelte nem tudom. Az hiszem a szikra oldalán volt osszehasonlító táblázat a hagyományos fűtéssel. A mi rendszerünk túl van méretezve, mert hűteni is szeretnénk. A hűtés egyéb költségeiről még nincs információm.
A lakás mint írtam 62m2, ebből 46 m2 fal és 12 padló. Ez osztóig szerelve 550eFt+ kazán (15 kW-os, 250eFt)+vakolás (3000Ft/m2)+esztirch (60eft)+kazántól osztóig szerelés 70eFt+egyéb apróság (50eFt) szó-szó ha jól számolom ~1,1Mft-ba "fájt" a fűtés korszerűsítésem. A vicc az benne hogy a hagyományos radiátoros-padló fűtésre -igaz falban vitt csövezéssel- ugyanekkora árajánlatot kaptam. A különbség a bekerülési értékben tehát 0, üzemeltetésben havi 3000Ft, komfort érzetben még nincs tapasztalat, de remélem lényegesen jobb. Természetesen egy kútas-hőszivattyús rendszernél még teljesítménytől függően ráadódna szerintem 1,5-2,5 MFt a végszámlához, de akkor csak villanyszámla van, és a gázt ki lehet kötni, az oroszok meg megfuladhatnak a saját gázukba :)
Szia Jesu, Nosza vitassuk ! Számold ki mennyi a falad (mészhomokt.+szig.pl.20cm) belső hőmérséklete ha a házban 20 fok van. Mennyi a válaszfalé? (gondolom 20c) Ciklikus fűtésnél mire gondolsz? 7végi háznál eleve előnytelen a nagy hőtároló kapacítás. De nem oszt vagy szoroz, hogy melyik oldalon van, mert megfelelő szigetelés esetén nem lesz komoly eltérés a határoló és a válaszfalak felületi hőmérséklete között. Nálam a 40-es km válaszfal szinte azonnal érezhető meleget ad, amint megindul a fűtés, nem vettem észre különbséget a külső falhoz képest, pedig azon csak 3-5cm hőtárolás van. Tudom, hogy a PTH a szíved csücske, :) de hidd el nem jobb semmiben. JTD24
Nem vitattuk végig eddig sehol, hogy a nagy hőtárolású és hővezetésű falra (mészhomok tégla) ami kivülről komoly szigetelést kap (15-30cm) van értelme falfűtésnek, ha van hogyan? A probléma számomra az, hogy hátránya lenne az előnye a falnak: elszivná szerintem a meleget a csövekből és késleltetné a rugalmasságát a falfűtésnek (ciklikus fűtésnél). Ugyanakkor meggondolandó, hogy belső falakra mehetne simán igy, mivel azok belső hőtároló felületek. Ésszerű tervezésnél ez nem probléma, hiszen a külső falak többsége ideális fekvésnél üvegfelület, igy oda ugysem lehet rakni, viszont azon gondolkodom, nem ésszerűbb e északi, nagyfelületű falra ez miatt nem mészhomok falazóban gondolkodni, hanem pl. PTH+vastag szigetelés+rá a falfűtés. Mi a véleményetek? Tapasztalatokra vagyok kiváncsi külső falakkal kapcsolatban, ha valaki tett hasonlóra falfütést.
A belemarást meg lehet úgy is oldani, hogy oldalról is körbevegye a mészhabarcs, homogén falrészt lehet létrehozni.
Igazából a nedvességtartalom része érdekel engem is jobban. De attól a 30 fok körüli vízhőmérséklettől nem tudom, mit várjak. Fogalmam sincs, mekkora szárító hatása lehet, de nem számítok drasztikus változásra. És én csak külső falra raknám.
Mi is gondolkodtunk a vályogra való falfűtés rakásról, de nincs szerintem értelme. Mielőtt rá akarod rakni, be kell "durvázni"(vakolat) , majd rárakni a csöveket, aztán újra vakolat. Ha ez nem valami szuper speciális vályogra jó légáteresztő vakolat akkor a vályok elveszíti a funkcióját. A mi házunk egy része egy régi kis parasztház volt vályogból. Meg akartuk tartani ezért hozzáépítettünk egy új részt. A fűtést viszont úgy terveztettük, hogy a vályog részben csak a közös falra ahol egyébként sem tudna lélegezni, a többi részre cserépkályhát terveztünk. Mielőtt megvalósulhatott volna sajnos a vályog nem bírta a közös tetőt és koszorút ezért ki kellett váltani téglával, így falfűtés lesz ott is.
Azzal a módszerrel, ha belemarsz a vályogba és besüllyeszted a csöveket szerintem sok energiát veszítesz, mert a falfűtés lényege, hogy a vakolat körbevegye a csöveket, hogy le tudják adni a hőt a jól vezető vakolatnak, aztán ez sugározza szét a meleget a lakásban. Szerintem ezt jól át kell gondolni és konzultálni egy szakemberrel. Azon kívül a vályognak szüksége van páratartalomra, amelyet a rászerelt fűtéscsövek kiszárítanak. Én nem biztos hogy tennék a vályogra, viszont ha nem bánod, hogy nem funkcionál többé vályogként úgy az elején említettem mi lehet a teendő. Lehet hogy normál falként jó lesz és nem kell kívülről szigetelni :-)
Tudtommal a kúton kívűl már csak a hőcserélő (hasonló lehet a légkondi kültéri egységéhez,csak a rendszerben keringő vizet hűti, nem a levegőt) beszerelése marad. Sajnos nálam nem lehetséges a kút így én is erre fogok szorulni. Árat nem igazán tudok, de a szakim szerint elég borsos, bár egy kútas rendszer sem olcsóbb, csak a költsége oszlik a fűtésre is. Ha sikerül megtudnod valamit azt én is értékelném.
Nekünk is falfűtésünk van. Még nem lakunk a házban de már fűtünk 3 hete. Sajnos eddig még mindig esett a nyomás de nem látszott semmi sérülés. Naponta rendszeresen 2 barról 0,5 re. Elkezdtük körönként vizsgálni és kiderült hogy bizony az egyik kör enged és már a nyoma is látszik. Padlólap felbontás :-(.
Termomax kondenzációs kazánunk van, most a kazán 65 fokra van állítva, az előremenő víz 40 fokos a visszatérő 20. A lakásban 20-21 fok van.
A gázfelhasználásunk napról napra kevesebb, bár ez nem mérvadó sokmindentől függ. 150 négyzetmétert fűtünk (a légköbmétert még nem számoltam ki).
A tetőn nekünk is a párazáró fólia alatt 10 cm kőzetgyapot és 5 cm heraklit azon vannak a csövek. A mediterm rendszerét vettük meg, magunknak szereltük az osztógyüjtőkig, onnan fűtésszerelő. A ház kívülről 5 cm drivit szigetelést kapott és 30-as N+F Wienenberger téglából épült. A fürdőszoba, a spajz és a kazánház kivételével mindenhol hajópadló (meleg) burkolat, nincs padlófűtés.
Nyáron tervezzük a hűtést is, van egy bővizű kutunk. A méretezés hűtésre készült.
Amikor bemegyek egy-egy helységbe érzem, hogy árad a meleg a falakból. Eddig nagyon tetszik, bár még több helyen van levegő a rendszerben (ezt az első feltöltés hibája okozza), de lassan kimegy mindenhonnan.
A hűtéssel kapcsolatban gondolkozunk egy olyan megoldáson, hogy a locsolórendszerben távozna a víz és elméletileg vissza kéne szivárognia a kútba lehűlve. (Ez még csak elmélet) . Szivesen írok a tapasztalataimról ha valakit érdekel, mert most a mi életünkben ez központi téma.
Az igényeink nem ilyen alacsonyak csak szimplán még nem lakjuk a lakást:). De eddig meg vagyok elégedve vele.
Ritkán olvasok gyakorlati tapasztalatot a fűtés rendszer gázfelhasználásról, úgyhogy felteszek egy TEMPERÁLÓ FŰTÉSRE vonatkozó gázfelhasználást az érdeklődők részére: Lakás 62 m2, időszak 2005.10.22-2006.01.06.: 207 m3.
Jelenleg kihasználva ezt a jó kis zimankót ami nálunk van megemeltem a hőmérsékletet 19 C-ra. Kiváncsian várom hogy így üres lakásnál hogy pörög a gázóra.
A kivitelezőm szerint 5 fok különbség az ideális (előremenő, és visszatérő között) Nálam ez 7-12 között van általában. Szivattyú teljesítményének növelésével csökkenthető a különbség. Nem tudom jól értelmeztem-e ezt a mondatot: (gyakorlatilag 20-21 C-on szépen fűti a lakást 15C-re) 20 c fokos vízzel fűtöd 15 fokra a lakást? Ha ez így van, igen szerény igényeitek vannak!
Most nézem, hogy nem megfelelő... :)) bocsánat De akkor emeld meg a visszatérőt. Próbaképpen 5 fokonként. A váltást én heti, vagy legalább 2-3 napos ciklusokra osztanám, és ahol megfelelő, egyszerűen ott felejteném.... :))) Gondolom,a rendszered szobánként szabályozható. Hálószobába a 18 fok tökéletes, nappaliba 20-23 fok körül már el lehet lenni.
Ha nem szabályozható, akkor a központi elosztóba szerintem elfér egy hőfokszabályzós csap.
Így, ha a hálószobád eléri a 18 fokhoz párosítoot hőmérsékletet, akkor ott lezár, (és nyitogat, amikor kell), a maradék hő pedig mehet a többi helyiségbe.
(Nekem még nincs, de ilyenre fogom megcsinálni. Valahogy olyan logikusnak tűnik....)
Szerintem annyi jön vissza, amennyi már nem kell. Ha nagyoob fűtésre vágysz, akkor állítsd magasabb visszatérőre, és akkor addig dolgozik a rendszer,ameddig azt el nem éri, illetve tartja. Ha a mostani beállítás megfelelő, akkor szerintem nem kell babrálni.
Kérdésem lenne mint friss falfűtéssel rendelkező: A visszatérő víz hőmérsékletének mennyinek illene lenni. Jelenleg 35 a beállított max előremenő (gyakorlatilag 20-21 C-on szépen fűti a lakást 15C-re), de valahol olvastam hogy a visszatérő is lényeges. A termosztátom (Haneywell) tudja kezelni, de nem nagyom nyúlnék hozzá tanács nélkül.
