"Az OSSZES 2.5 liter feletti benzines auto vamja ennyi, nem? Tehat a Mercedes, BMW meg aki meg ilyet csinal Europaban, az oveke is! Ha az amerikaiak csinalnanak 1.4-es autokat, annak ugyanakkora lenne a vamja, mint egy Ladanak..."
Hát én már csak füstjelekkel tudom az értésedre adni, addig, amíg utána nem nézel: jövőre az ÖSSZES EU-autó vámja 0, azaz nulla %-os lesz, míg a 2,5 liter feletti amerikai autóké 43 %.
És csak az amerikai autóké ekkora!!!!!
"A buntetovam nem gazdasagi, hanem politikai fogalom."
Hívjuk gazdaságpolitikainak! :-) A lényeget tekintve mindegy, nem?
"A "Legnagyobb kereskedelmi kedvezmeny" nem letezik, amit magyarul igy hivnak, annak az angol neve: Most Favored Nation."
Szívesen elvitatkoznék rajta, de nincs sok értelme. Szerintem nézz utána, és belátod, hogy tévedsz. A kettő mást jelent. A legnagyobb kereskedelmi kedvezményt egyébként a Pentagon szavazza meg az arra érdemesített fejlődő országoknak. És nem olyan nehéz elveszíteni, mint Te gondolnád. :-((
"a jellemzően amerikai autók (2,5 liter feletti benzinesek) vámja jelenleg Magyarországon 43, azaz negyvenhárom százalék, melyet 20 % fogyasztási adó és 25 % ÁFA terhel. Azt hiszem ennek ismeretében könnyű belátni, hogy igazam volt, és a magyar vámrendszer erősen diszkriminatív az amerikai autókkal szemben"
Az OSSZES 2.5 liter feletti benzines auto vamja ennyi, nem? Tehat a Mercedes, BMW meg aki meg ilyet csinal Europaban, az oveke is! Ha az amerikaiak csinalnanak 1.4-es autokat, annak ugyanakkora lenne a vamja, mint egy Ladanak...
A buntetovam nem gazdasagi, hanem politikai fogalom.
A "Legnagyobb kereskedelmi kedvezmeny" nem letezik, amit magyarul igy hivnak, annak az angol neve: Most Favored Nation.
Annak az eselye, hogy Magyarorszagot torolnek a Most Favored Nation listarol, ha't... nulla.
Ami Amerikaban a Jetta, az egyenlo az europai Bora-val.
Nem csodálkozom, hogy még mindig hitetlenkedsz az amerikai autókat sújtó büntetővámokon. Tényleg nagyon magasak. Nézz utána, ha még mindig nem hiszel nekem.
Nos, én megtettem, íme az eredmény: a jellemzően amerikai autók (2,5 liter feletti benzinesek) vámja jelenleg Magyarországon 43, azaz negyvenhárom százalék, melyet 20 % fogyasztási adó és 25 % ÁFA terhel. Azt hiszem ennek ismeretében könnyű belátni, hogy igazam volt, és a magyar vámrendszer erősen diszkriminatív az amerikai autókkal szemben, hiszen a 43 % vámmal szemben az európai autók a jövő évben már 0 % vámmal mehetnek be az országba.
Az ehhez hasonló, az amerikai vállalatokat az EU-vállalatokkal szemben érő megkülönböztetések miatt vette fontólóra Amerika, hogy Magyarországot törli a Greatest Trade Preference-et (legnagyobb kereskedelmi kedvezmény) élvező országok köréből, azaz az eddig US-be irányuló _vámmentes_ magyar exportot ezentúl vám fogja terhelni, ezáltal csökkentve annak versenyképességét. Éppen erről írt az alábbiakban Y3K is.
"3. Hogy az európai kocsik kint népszerűtlenek lennének, az enyhe túlzás (hogy csúsztatást ne mondjak). A kis részesedés esetleg nem a magas presztízs miatti magas árban keresendő?"
Ugye csak viccelsz? Az európai autók mindegyike lényegesen olcsóbb itt, mint odaát, és általában még ennek ellenére sem piacképesek. Egyszerűen arról van szó, hogy itt magasabb szintű az ipari kultúra, lényegesen magasabb a termelékenység, erősebb, többet fogyasztó a gazdaság, és az átlagos európai autóknál lényegesen magasabb elvárásokat támaszt a piac.
De nézzük, milyen kép él az emberekben az európai autókról:
A francia és olasz gyártók nincsenek jelen a piacon, ezért szinte semmit nem tudnak róluk.
A Volkswagennek bejött az új Beetle, elég sok (ahhoz képest, hogy európai) kivénhedt narkós hippi és bohém fiatal veszi meg olcsósága miatt különleges buliautónak. A Jettából látom talán a legtöbbet, olcsó, ezért a keleti part nosztalgiázó európai emigránsai és a különlegességre vágyó, kispénzű fiatalok veszik. A társadalom szélesebb rétegei azonban erősen borzadnak attól a gondolattól, hogy a kényelmes és magasan felszerelt, biztonságos Ford Taurusukat, Explorerjüket vagy Toyota Camryjüket ilyen nívó alatti autókra cseréljék. A Volkswagen nevét autós körökben az igénytelenség szinonimájaként alkalmazzák.
Az Audinak főleg megbízhatatlansága miatt van híre, erre a TT gyalázatos borulásai és a gyár arcátlan "megoldása" erősen rásegített. Az ismerősöm fia - akinek egy 430 lovas Birdje volt - azt mondta, hogy hangosan röhög, ahányszor az utcán egy ilyen rakás ...-t lát. Lenézett autó.
A Mercedesnek valóban magas és jó presztízse van (mivel mindenki tudja, hogy drága, és elég ritkák is), de (a BMW-hez hasonlóan) a vásárlóit nagyon sokszor lenézik, és sznobnak tartják, mivel az általuk kifizetett pénzért legtöbbször sokkal jobb amerikai autókat is lehet venni.
A BMW-t a köznyelv "Nigger Benznek" hívja, talán kitaláltad, miért. Gyakorlatilag ugyanaz mondható el róla, mint a Merciről.
A Volvók és a Saabok - mint már a lentiekben elhangzott - nem elsősorban a sportosságukról, inkább a biztonságukról híresek. Megbecsült, bár kissé unalmasnak tartott autók (Volvo), amelyen feltehetőleg az amerikai gyártulajdonosok felerősödött reklámja és a magasabb teljesítményű turbós motorok miatt közkedveltebbé lesznek.
Az európai autók amerikai exportját ösztönző hatású az itteni boom, továbbá az, hogy az Euro lényegesen gyengébb, és folyamatosan, gyorsan romló fizetőeszköz a dollárhoz képest. Az Euro elértéktelenedése pedig olcsóbb európai autóárakat szül. Gondolom ebben egyetértünk.
A paintballról: természetesen 10 J, és nem KJ! A 10 joulos fegyverek (jellemzően a Tippmannok) alkotják a leggyengébb gárdát, a jobbak ennél négyszer(!) erősebbek. A jobb PB-csapatok már egészen jó technikával vannak felszerelve: éjellátóval, lézerrel, rádióval stb... Szerintem nagyon jó szórakozás! Rendszeresen járunk, és egyre jobb! Nem próbáltad még?
A S & W kontra európai vitához: lehet, hogy igazad van. Nem vagyok egy hatalmas fegyverszakértő, de lőttem már egy-két nagyon jónak mondott fegyverrel. A legjobban a Sig 239 tetszett, ehhez képest több más fegyver nyomorult középkori hajítógépnek tűnt. Egyedül a hüvelykivető nyílás szokatlan elhelyezése volt furcsa, de azt hiszem, meg bírnám szokni. Normális méretek, könnyű kezelhetőség, kifogástalan, sallangmentes kialakítás. Szerintem ideális önvédelmi fegyver, bár én nem az ilyen irányú használatnak vagyok a híve. Általában nem szokott sikerülni...
The world's largest automaker reportedly on the verge of forging alliance with italy's Fiat, GM advance talks to take 20% stake worth 2.4 Billion in italian group's car division, as part of industrial partnership. Now in return, Fiat will buy a 5% stake in GM also worth 2.4 Billion, that would make fiat one of gm 's largest shareholders, the agreement which could be announced as early as today, calls for two companies to form a joint venture involving car engines, components, to make investments in europe.
Már azt hittem, hogy kimoderáltak, vagy mi, annyi ideig nem jelentkeztél.
Úgy látom, hogy a vita kezd kissé félremenni, mintha folyton félreértenéd amit mondok, vagy nem a lényegre figyelsz, nem tudhatni.
1. Az, hogy nem jönnek az ami gyártók Európába, nálam azt jelenti, hogy a kint gyártott típusokat nem hozzák ide. Szerintem az inkriminált ízlésbeli dolog miatt. Gondolom nem tételezted fel, hogy azt hittem, az itteni Fordnak nincs köze az ottanihoz.
2. A bekebelezésről: a roham léptek szvsz túlzás, viszonylag kis gyártókról van szó (a Volvóé pl. a világpiac 1 %-a). Bár nekünk lennének ilyen "kis" gyártóink!
3. Hogy az európai kocsik kint népszerűtlenek lennének, az enyhe túlzás (hogy csúsztatást ne mondjak). A kis részesedés esetleg nem a magas presztízs miatti magas árban keresendő? Mert ilyen alapon kis hazánkban a Ferrari az egyik legnépszerűtlenebb márka. És persze az, hogy itt nem az ottani színvonalat képviselő autókat gyártanak, az biztos, már csak az a kérdés, hogy ez kit minősít. Ha megjelennél kint kereskedőként BMW 316i-vel vagy 320d-vel, az masszív bukás lenne. Ettől ezek még elég finom autók, és Európában sikeresek is.
4. Abban nincs közöttünk vita (vagy van?), hogy azonos műszaki paraméterek, méret, teljesítmény és felszereltség mellett egy amerikai típus ára fele, harmada az európainak.
"Húúúúú... Ezt azért nem mondtam volna. Az EU-autók vámja a csatlakozásra történő felkészülés jegyében - más termékekhez hasonlóan - a jövő évben eléri a 0, azaz a 0 %-ot. Magyarul vámmentesen jöhetnek be a gyártók. Ezzel szemben az amerikai autók vámja emlékezetem szerint 45 %(!). Szerinted ez nem túl sok? Főleg a nullához képest? Szerinted ez korrekt versenyhelyzet, amikor az amerikai gyártók is egyenlő esélyekkel szállhatnak harcba a konkurenciával?"
Mit nem mondtál volna? Van Magyarországon behozatali kvóta amerikai személyautókra, vagy nincs? Tudtommal nincs. Ahogyan nincsen 45%-os vám sem. Van viszont fogyasztási adó (15-35%, űrtartalomtól függően) és persze ÁFA, 25%. Ha utánaszámolsz, a 13 ezer dollárból így lesz 6 millió forint a Stratus. Meg persze a kis forgalom miatti nagyobb árrés miatt. A vám mértéke úgy tudom pár %, 5-7 körül. Ez szerintem nem sok, a Stratus még így is olcsóbb a többinél. 6 millerért egyébként jól felszerelt 1,8-as Golfot kaphatsz, persze ez még így is messze kevesebb a Stratusnál. Az átrendezés talán ennyire nem lenne drámai, hiszen az amik nem túl erősek dízelben és 2,0 alatti autókban. Csak mellékesen: az Európában eladott BMW-k közül majdnem minden ötödik dízel, a 7-es sorozatból minden negyedik (!). Azért persze lenne egy "kis" mozgás.
Az itteni gyártás alatt azt értettem, hogy a kinti típust itt gyártani. Mondjuk a New Yorkert, vagy mást. Sikeres lenne, vagy nem? Bár minthogy a vám nem jelentős, ez a kérdés eléggé költői. Az új Grand Cherokee egyébként szerintem nagyon szép, és az Európai ízlésnek is megfelel.
Európában drága a benzin, talán ezért fogynak inkább a kisebb autók.
"SZVSZ az pedig, hogy mi volt az amerikai autógyártás háza táján a 60-as, 70-es években, már idejétmúlt probléma. Ellenben a nagyobb európai gyártókról persze nem olvashattál ilyen egyértelműen kritikus írásokat. :-) "
Szerintem is kissé érdektelen a mai Chrysler megítélése szempontjából az, hogy milyen volt a cég 30 éve. Az átlag autós viszont még mindig ebben él, ezt látja a 70-es, 80-as filmjein. És ez az átlagember gyakran így gondolja.
A termelékenységről: elismertem, hogy a példa sarkított. A lényeg az, hogy a Volvókat (úttörő módon) munkacsoportok szerelték, kézzel (persze nem mindent, a hajtáslánc elemeit géppel). Ettől a termelékenység rosszabb lett, de a minőség nagyot javult, főleg az összeszerelési minőség és a megbízhatóság terén. Ezért nem tekintem a termelékenységet fontos tényezőnek, mert ebben az iparágban más szempontok dominálnak. A piaci sikert nem biztos, hogy a termelékenység hozza, a Volvónak pl. a biztonság és a megbízhatóság.
A Mercedes ezek szerint nem elég termelékeny, de mégis sikeres. Ne felejtsük el - tetszik vagy sem - hogy nem a Chrysler vette meg a Daimlert, és a Mercedes sem a műszaki vagy üzemszervezési titkokra utazik. Amúgy pedig egy akkora terjedelmes válalalatnál, mint a Daimler (még űrkutatás is van!), lehet, hogy a termelékenységi mutató igencsak félrevezető lehet.
Ami a sportkocsik összehasonlítását illeti: volt sok fénykép is, ugyanaz volt a véleményem, mint a cikk szerzőjének. Azt egyébként ő is elismerte, hogy a Viper GTS enyhén szólva olcsóbb, mint a Maranello. A TT-t láttam, az én ízlésemnek túl merész. Nekem a visszafogott, elegáns, ha úgy tetszik, nemes vonalak tetszenek.
A pisztoly témához: az S&W ("Smittie") lehet a legnagyobb, és jóval olcsóbb is. Ennek ellenére minőségben nem ér fel az európai gyártókkal.
Gondolom a 10 kJ csak elírás, 10 J-t akartál írni. (Az összehasonlítás kedvéért: para pisztoly 500 J, AK 47 2000 J, Gepárd rombolópuska 12,7 mm 16 000 J, megközelítőleg).
Igazad van a Citroënt illetően, én nem írtam körül megfelelően a dolgot, csak felületesen érintettem. Amiben a GM és a Mercedes hasonló futóművei egyediek, az a rendszer speciális volta: elsősorban a légrugókkal kombonált aktív futóműre és a rendszer kidolgozására gondolok. Persze az is igaz, hogy nem ismerem túlzottan a francia autókat, a PSA-konszern (a Fiat-csoporthoz hasonlóan) nincs jelen az amerikai piacon.
Egyébként még a saját autómról, a Bonnyról is csak utólag tutam meg a szervíz alkalmával a kereskedőtől, hogy légrugói vannak. Az mindenesetre biztos, hogy a futóműve non plus ultra.
Az amerikai sajtó szigoráról a hazai autókkal szemben:
"Hogy szigorúak-e? Jó kérdés. De hogy az Explorer nincs egy kategóriában az ML 430-cal, azt sokan megerősítenék (ottani írásban volt)."
Nem tudom, én eddig csak ML 320-ban ültem, de abból röhögve szálltam ki. SZVSZ akkora a különbség egy Lincoln Navigator, egy GMC Yukon Denali vagy egy Cadillac Escalade és a Merci között, hogy az már erősen sértő a német iparra nézve. Márpedig - ha jól tudom - ezzekkel soroltatik egy kategóriába, nem az Explorerrel. Ugyanis több Explorer árából ülhetsz bele egy Mercedes ML 430-ba.
"Az ami gyártók szvsz azért nem jönnek Európába, mert az ottani ízlésnek megfelelő kocsikat itt nem igazán keresik."
Hát ebből megint csak annyi igaz, hogy ezekben a napokban is rohamléptekben kebelezi be az amerikai autógyártás az európait, annyire nem jönnek Európába. Ugyanis emberemlékezet óta az Opel és a Ford is amerikai tulajdonú vállalat, és nem német. Továbbá felvásárolták a Volvót, a Saabot, a Jaguárt és jelenleg is újabb bekebelezendő európai gyártók után néznek. A piaci rugalmasság tekintetében messze előrébb járnak a japánok és az amerikaiak, mint európai kollégáik. Ugyanis a GM és a Ford egyaránt igyekszik európai tömegautókat európai áron eladni Európában, míg az európai gyártók amerikai népszerűtlenségének titka (5 %-os piaci részesedés a japánok 25 %-as mellett!) a versenyképtelen európai autóipar magas árain túlmenően abban is keresendő, hogy kevés kivétellel nem az amerikai színvonalat képviselő autókat gyártanak.
Nézzük meg ellenben a japánokat! Igazi profik: Európát Corollákkal és Yarisokkal, Amerikát Toyota Camryvel és Honda Accorddal árasztják el. Egyértelműen felismerték, hogy a jóval igényesebb, magasabb elvárásokat támasztó amerikai piacon nem az "Európában még elmegy" kategória lesz a nyerő.
"Magyarországon nincsen kvóta, vám se túl sok."
Húúúúú... Ezt azért nem mondtam volna. Az EU-autók vámja a csatlakozásra történő felkészülés jegyében - más termékekhez hasonlóan - a jövő évben eléri a 0, azaz a 0 %-ot. Magyarul vámmentesen jöhetnek be a gyártók. Ezzel szemben az amerikai autók vámja emlékezetem szerint 45 %(!). Szerinted ez nem túl sok? Főleg a nullához képest? Szerinted ez korrekt versenyhelyzet, amikor az amerikai gyártók is egyenlő esélyekkel szállhatnak harcba a konkurenciával?
Csak a példa kedvéért:
- Egy extrákkal már gyári állapotában is alaposan telepakolt 2 literes Chrysler Stratust (Cirrus) már 13 ezerért elhozhatsz a kereskedőtől. Annyiért, amenyiért Európában egy fapados, gyári alapváltozatú Volkswagen Golfba ülhetsz.
- Egy 305 lóerős Chevrolet Camaro 17 ezerbe kerül (19-től alkudozol a kereskedővel). Ezért lehet egy még mindig fapados, 100 lóerős Golfod Európában.
Most akkor miről beszélünk? Szerinted nem rendezné át az európai autópiacot alaposan az, ha a profi és tőkeerős amerikai autógyártók akadálytalanul eláraszhatnák termékeikkel a kontinenst? Szerinted hány európai gyár élné túl?
"Amúgy ha lenne kereslet, létesítenének itt gyárakat és a vám le van ejtve."
A világ két legnagyobb autógyártójának (General Motors és a Ford) már vannak gyárai Európában, ezt talán nem is kell mondani. A harmadik amerikai gyártó, a Chrysler pedig most kezdett el az európai piacon terjeszkedni intenzívebben, a legnagyobb növekedési ütemet produkálva. És éppen Ausztriában gyártanak azonos gépsoron Mercedes ML-t és Jeep Cherokeet.
"A Saab, Volvo, Jaguar stb. nem képvisel senkit, ezeket egyszerűen megvették. Attól, hogy a Fordé a Volvo, az itteni Ford pozíciók nem javulnak."
Nem a Ford Europe pozíciói javulnak, hanem az amerikai anyavállalaté. Szerintem ez eléggé egyértelmű.
"Elmondtam már párszor, de elmondhatom még. Az amerikai autók korszerűsége, kényelme, megbízhatósága, fogyasztása, literteljesítménye szerintem ma már eléri az európai átlagot, néha meg is haladja. Azt azért kétlem, hogy tudnak olyan luxusautókat gyártani, mint az új S Merci, S8-as Audi, 7-es BMW."
Szerintem olvasd el még egyszer a listát, amit a Bonnyról írtam!
A másik, talán a leglényegesebb kérdés a megfizethetőség. Ugyanis SZVSZ 30 millióért bárki tud nagyon jó kocsikat gyártani. És kevesebbért? Tud az európai ipar 6-7 millió forint körüli összegért luxusautót gyártani? Mert az amerikaiaknak sikerül, sőt annyira sikerül, hogy a Chrysler személyautói közül éppen ez a kategória fogyott a legnagyobb számban. Ugyanis a 300M alapjaira épülő kínálatból többet adtak el, mint a nagyon olcsó Neonból, vagy a Stratus különböző változataiból (forrás: a DC honlapja). Szerintem akkor lenne érdemes ezt a kérdést jobban feszegetni, ha volna egyetlen olyan európai gyártó, amely ezt a teljesítményt képes volna akár halványan megközelíteni is.
Csak az összehasonlítás kedvéért: a Volkswagen-csoport legjoban fogyó személyautója a Volkswagen Golf, a Fiat csoporté a Fiat Punto. Ezek pedig fényévekre esnek egy 300M-től.
"Azt is kétlem, hogy tudnak olyan turbómotorokat gyártani, mint a Volvo, vagy olyan dízeleket, mint a BMW."
1. Először is leszögezem, hogy a Volvók turbós motorjai tényleg nagyon jók.
2. Turbót szinte egyáltalán nem gyártanak, hiszen azt jobban helyettesítheti a nagy lökettérfogat révén jelentkező egyenletesebb teljesítmény.
3. A Volvo is amerikai tulajdonú cég, így ha szándékukban állna, azonnal átvennék a turbós techológiát. Úgy, mint a GM a Saabtól.
4. A dízelmotorokat itt határozottan lenézik és kiröhögik, így természetes, hogy nem is gyártják azokat. Nyilván nem véletlen, hogy ilyen motorokkal az európai gyártók meg sem mernek jelenni az amerikai piacon. Egyébként az első turbódízel személyautót is az amerikaiak (Chrysler) gyártották.
5. Az alternatív hajtóanyagok dolgában az amerikaiak és a japánok fényévekkel verik az összes európai gyártót. A gyakorlati megvalósítás terén is.
"A HUD és a Night Vision (FLIR) felszerelésről láttam riportot egy német (!) és egy magyar autós műsorban, több cikket is olvastam róluk. Ezek mind elismerően szóltak. Arról is, hogy mindez nem csillagászati áron."
És arról is tudtál, hogy itt egy évi átlagkeresetből már az általam leírt technikával felszerelt autrót birtokolhatsz? Mert nem mindegy, hogy hány ember számára elérhető a csúcstechnika.
SZVSZ az pedig, hogy mi volt az amerikai autógyártás háza táján a 60-as, 70-es években, már idejétmúlt probléma. Ellenben a nagyobb európai gyártókról persze nem olvashattál ilyen egyértelműen kritikus írásokat. :-)
"A termelékenység nem minden, sőt szvsz kicsi a jelentősége."
Szerintem sokszor annyi, hogy csődbe megy-e egy gyártó, vagy sem. És a részvényesek sem úgy gondolják, ahogy Te, hiszen az ő zsebükre megy a dolog.
"A Lamborghiniket, Ferrarikat stb. kézi munkával állítják össze. A termelékenység valószínűleg kritikán alulinak tűnik. Most akkor egy Maranello korszerű vagy sem? Elismerve hogy a példa kissé szélsőséges, de a lényeget jól mutatja."
Kissé keverednek a dolgok. Egy kézi gyártású autót a szalagon készülőkhöz hasonlítani... Kissé merész húzásnak tűnik. Egyébként nem azt állítottam, hogy attól a termék korszerűtlen, hogy a gyártás rossz termelékenységgel folyik, hanem azt, hogy a gyártási mechanizmusban vannak komoly hiányosságok. A rossz termelékenység magas önköltséget, az pedig magas árakat szül. Ez pedig nem éppen vevőcsalogató, sőt, még a tulajdonosok is rosszul járnak.
"Az A-klasséról én a javítások után is olyan teszteket olvastam, hogy a típus kb. a márka szégyene."
Hol olvastál ilyeneket? Magyar autósújságban, vagy németben? Erősen csodálnám a dolgot.
"Megnéztem újra néhány összehasonlítást sportkocsikról: az amerikai típusokról az volt a vélemény, hogy a belső tér unalmas, fantáziátlan, sok műanyaggal."
Elhiszem, hogy ezt olvastad. És ilyenkor szokott a német Porsche kijönni győztesként a német újságokban. :-) Egyébként láttál már belülről Audi TT-t?
"Egy offtopic dolog: ami a filmeket illeti, ha egy ami filmben elővesznek egy Parabellum űrméretű pisztolyt, az a legritkább esetben amerikai gyártmány. Helyette: SIG, H&K, Glock, Beretta stb. Az FBI pl. H&K és SIG fegyvereket használ. Pedig aztán ha valaminek az USA a hazája, az a stukker."
Tudtommal a Smith & Wesson gyártja a legtöbb pisztolyt a világon, persze lehet, hogy tévedek. Régebben nekem is volt egy hobbycélból tartott pukkantyúm, egy brazil Taurus. Ma már inkább csak a paintballal szórakozunk, ebben meglehetősen profi cuccom van. Itt egyébként egészen komoly szinten űzik és meglehetősen nagy kultusza van. Csak hát a zúzódások ugye... El tudod képzelni, hogy mekkorát üt egy 10 KJ(!) csőtorkolati energiájú fegyver?
Zak
Nekem is !!!!
Olyan jó , hogy még vannak egyedi arcok de egyre kevesebb
Van Mo. is
A rover design azért nem rossz főleg ha az árat is mellé tesszük.
Másik topicon a luxusatókat rangsorolgatják.
Én csak ilyenekben próbáltam
s600 Hideg nagy de a kidolgozás nuber one
RR mint fent de meleg barátságos hintó
jaguár sportosan szűk minden értem van nálam ez a nyerő.
Szóval nem bánom ha nem minden német
Zak,
láttam, tetszett. Először egy automagazin összehasonlító tesztben láttam, ott egy pagoda-sl mercivel meg asszem egy Jag-gel hasonlították össze.
Az autopiacot elolvasva újabb kérdés merült fel bennem: miért tud gyökeresen eltérni az újságírók véleménye egymástól? Ebben írják, hogy a polo elöl is szűk darab, eddig mindig arról zenéltek, hogy elöl a polo a tágasabb a kisautók között. De ez máskor is előfordul. Oké, hogy szubjektíven is meg lehet ítélni a dolgokat de az olyan szempontokat mint pl. a tágasság, csk és kizárólag összehasonlítani szabad a kategória többi résztvevőjével. Pl. a CsikósZs nem fér be mindenhova mint a PaloveczG.
De olvastam már S40-ről és A4-ről is, hogy fejedelmi kényelem várja a hátul utazókat. Hát bazz ha 160 lennék nekem is kényelmes lenne!
Meg elterrjedt, hogy az új S-type Jag-ban és a 75-ös roverban olcsó műanyagok vannak. Nos szvsz semmivel nem ócskábbak mint egy 5-ös BMW-ben de az 5-ös dizájnja sokat dob rajta. De akkor ezt kéne írni. Ja, ez vonatkozik a 300M-re is.
Iore !
Port szórok fejemre vagy hamut ha félreértettelek. A Citroen DS nek is elfordult meg az SM nek is csk ebben egy maserati motor volt. Érdekes kisérlet egy repülő varázsszőnyeg és egy bivaly keresztezésére.
A topichoz : Boróka egy picikét talán elfogult az amik felé de senki sem hibátlan akinek autója van mert vagy utálja vagy szereti de nem igen marad közömbös . Én azt hiszem mindenki olyan autóban szeretne vagy már ül is ami neki legjobb, ha mindenki ülne is már talán mindenki nyugodtabb is lenne. Engem ,már nem zavar amikor egy összehasonlító tesztnél a GOLFNÁL a szövegben "szűkös kis lábtér hátul kemény ülés és rugózás stb " jellemzők után azt mondják , hogy komfort kitünő mí a másik szereplő Xsara " tágas kényelmes ötletes bőséges lágy " jellemzőkkel komfort közepes.
OK., egyetértek, mindössze meg akartam említeni, hogy a merci nem állítja, hogy felfedezte az ABC-vel a spanyolviaszt.
A szitroent viszont nem fikázom, egy csomó technikai újdonságot szériásítottak pl a DS-el (szervók, légrugó stb.). Szal előttem nem kell védeni semmit, nem megyek bele 'márka-magasztalásba' annak van külön topik (pl. volvo, alfa), főleg nem fikázásba (egyébként van egy veterán kedvencem is: asszem SM volt a neve aminek kanyarodásnál elfordult a belső fényszórópár mmmm :)).
De a topikhoz: én is figyelembe próbálom venni a lokál-patriotizmust. Mo.-n télleg van a németek iránt vmi. de szerintem nem tragikus. De pl. Boróka egyenesen azt állítja, hogy képesek adatokat (szándékosan) meghamisítani!
Olvassatok el egy sportautót és megtudjátok, hogy milyen az amikor egy lap nem objektív.
HÁT ERRE CSAK ENNYI : A TOPICPAN ARRA AZ ÁLLÍTÁSRA REAGÁLTAM, HOGY CSAK EGY GYÁRNAK VAN ILYEN EURÓPÁBAN AMI ÁLLÍTÁS NYILVÁVALÓAN NEM FELEL MEG A VALÓSÁGNAK. De ha már átmegyünk márkamagasztalásba akkor ragaszkodjunk a tényekhez:
- Hidropneumatikus rugózása messze előbb volt a Citroennek min a másik kettőnek hozzávetőleg 1967 től de ha apontos dátum érdekel utánanézek.
- elektronikus szintszabályozás 1986 óta van a CX-ekben
- Aktív szabályozás 93-94 óta XM Hydroaktive II. valamint Xantia Activa
-erre a mondatra "de nem érte meg, nem erőltették mint pl. más gyártók kockáztatva a plusz hibalehetőséget."
csak annyi most már megéri ?? most már erőltetik ?? vagy most már kockáztatnak ??
vagy egyszerűen csak bizonyos komforthoz bizonyos rugózás tartozik és ez a jelenlegi helyzetben nagyon máshogy nem oldható meg.
Nem szégyen ám tanulni mástól még akkor sem ha nem német.
Mindazonáltal 30 évi fejlesztés és alkalmazás csak nagyon nehezen nevezhető erőltetésnek.
Elimerve a német autók minőségét az biztos, hogy kényelemről nem ők fognak példát miutatni a franciáknak és az amiknak. Kérlek most ne gyere azzal, hogy de bizony van 50 milléért a merci ami bizony ilyen meg olyan mert ez csak meglehetősen szűk vásárlóréteget érint és még a magas életszínvonalú Németországban sem igen nevezhető átlagautónak.
Az viszon az eredeti topichoz visszakanyarodva biztos, hogy a magyar illetve német ujságokban egy kis németimádat és lokálpatriotizmus fellelhető. Ez viszont engem nem zavar mert ezt eleve tudva értékelem a tesztek valóságtartalmát.
US to ask Hungary for customs cuts
Mon, 6 Mar 2000 12:01:38 +0100 (MET)
BUDAPEST, March 6 (AFP) - The United States is to ask Hungary to reduce customs duties on imports from the United States to match duties on imports from countries in the European Union, a report said on Monday.
A US delegation is to arrive here to negotiate reductions this week.
Imports by Hungary of US industrial goods had risen strongly between 1994 and 1998 but have since slowed down, the Nepszava daily newspaper said.
Nepszava reported that US officials had complained that Hungary was continuously reducing duties on imports from the European Union and wanted to eliminate them by next year, but had maintained duties on US imports for years.
The United States had even considered withdrawing the status of "Greatest Trade Preference" from Hungary if the Hungarian government did not reduce duties applied to US goods, the report said without identfying its sources.
Removal of this status would impose duties of at least three percent on exports of Hungarian goods to the United States, Nepszava reported.
Exports by Hungary to the United States were worth 618 million dollars (euros) in 1997, 1.045 billion dollars in 1998 and 1.297 billion dollars last year.
Imports from the United States were worth 797 million dollars in 1997, 993 million dollars in 1998 and 970 million dollars last year.
Exports by Hungary to the EU were worth 13.602 billion dollars in 1997, 16.781 billion dollars in 1998 and 19.068 billion dollars last year.
Imports from the EU were worth 13.325 billion dollars in 1997, 16.473 billion dollars in 1998 and 18.048 billion dollars last year, the newspaper said.
Hogy szigorúak-e? Jó kérdés. De hogy az Explorer nincs egy kategóriában az ML 430-cal, azt sokan megerősítenék (ottani írásban volt).
A protekcionizmusról:
"Ez megint csak nem igaz. Az amerikai Ford, Mercury, Lincoln, Chevrolet, Pontiac, Buick, Oldsmobile, Cadillac el sem jön Európába, ehelyett a lényegesen szerényebb Opelek, Fordok, Saabok, Volvok, Jaguarok képviselik a világ két legnagyobb autógyártóját, a General Motorst és a Fordot. "
Mi nem igaz? Japánba egy időben effektíve nem lehetett kocsit exportálni. Ma sem könnyű. Az ami gyártók szvsz azért nem jönnek Európába, mert az ottani ízlésnek megfelelő kocsikat itt nem igazán keresik. Magyarországon nincsen kvóta, vám se túl sok. Itt sem fogynak különösebben, pedig ez a piac igencsak árérzékeny. Amúgy ha lenne kereslet, létesítenének itt gyárakat és a vám le van ejtve.
A Saab, Volvo, Jaguar stb. nem képvisel senkit, ezeket egyszerűen megvették. Attól, hogy a Fordé a Volvo, az itteni Ford pozíciók nem javulnak. Az lenne valami, amit a Toyota csinált a Lexus létrehozásával.
Szerénység alatt pedig gondolom az értékesített mennyiséget érted.
Elmondtam már párszor, de elmondhatom még. Az amerikai autók korszerűsége, kényelme, megbízhatósága, fogyasztása, literteljesítménye szerintem ma már eléri az európai átlagot, néha meg is haladja. Azt azért kétlem, hogy tudnak olyan luxusautókat gyártani, mint az új S Merci, S8-as Audi, 7-es BMW. Azt is kétlem, hogy tudnak olyan turbómotorokat gyártani, mint a Volvo, vagy olyan dízeleket, mint a BMW. Tény azonban, hogy a jó színvonalat messze olcsóbban kínálják, mint itt. Ha úgy tetszik, az ár/teljesítmény mutató jobb.
A HUD és a Night Vision (FLIR) felszerelésről láttam riportot egy német (!) és egy magyar autós műsorban, több cikket is olvastam róluk. Ezek mind elismerően szóltak. Arról is, hogy mindez nem csillagászati áron.
"Az amerikai kocsik rossz image-e szerintem nem az autós újságok aknamunkájának köszönhető, hanem annak az igényeket semmibe vevő, korszerűtlen, igénytelen autógyártásnak, ami a 60-as, 70-es években volt, és ami majdnem csődbe vitte pont a Chryslert. "
Amikor Iacocca átvette a Chryslert, az a csőd szélén állt, pont azért, amit fent állítok. Ezt a "guru" személyesen állította. Hasonlóan lesújtó véleménnyel volt az akkori teljes amerikai autóiparról. Ezt a véleményemet változatlanul helytállónak tartom.
A termelékenység nem minden, sőt szvsz kicsi a jelentősége. A Lamborghiniket, Ferrarikat stb. kézi munkával állítják össze. A termelékenység valószínűleg kritikán alulinak tűnik. Most akkor egy Maranello korszerű vagy sem? Elismerve hogy a példa kissé szélsőséges, de a lényeget jól mutatja.
Az A-klasséról én a javítások után is olyan teszteket olvastam, hogy a típus kb. a márka szégyene.
Megnéztem újra néhány összehasonlítást sportkocsikról: az amerikai típusokról az volt a vélemény, hogy a belső tér unalmas, fantáziátlan, sok műanyaggal. A Camaróval még műszaki és merevségi gondok is voltak. Ami a belső teret illeti: a fotók alapján nekem is ez volt a véleményem.
Egy offtopic dolog: ami a filmeket illeti, ha egy ami filmben elővesznek egy Parabellum űrméretű pisztolyt, az a legritkább esetben amerikai gyártmány. Helyette: SIG, H&K, Glock, Beretta stb. Az FBI pl. H&K és SIG fegyvereket használ. Pedig aztán ha valaminek az USA a hazája, az a stukker.
A dízel terepjárókról (Hummer és Yukon 6,5 TD, Excursion 7,3 TD) semmit nem találtam, úgyhogy köszönettel vennék minden felvilágosítást, úgymint fuel economy, city/highway.
No azért csak egy szóra :
Elektronikusan vezérelt futóműve, mind magassági, mind csillapítási szempontból már néhány éve van a MERCEDESNEK. Kicsit más mint a Citroen. Az első S szériák valamelyikébe alkalmazták, de nem érte meg, nem erőltették mint pl. más gyártók kockáztatva a plusz hibalehetőséget.
No azért csak egy szóra :
Elektronikusan vezérelt futóműve, mind magassági, mind csillapítási szempontból már néhány éve van a CITROENNEK. Kicsit más mint a Merci azért egy kicsit korábban megcsinálták és működik is .
"Szerintem sem rendkívüli, hogy egy német érdekeltségű újság elfogult a német autókkal iránt. De hát, minden szentnek egy kicsit maga felé hajlik a keze… Amúgy az amerikaiak hasonló dolgokat csinálnak."
SZVSZ ezt nem lehet mondani. A legtöbbször szigorúbbak az amerikai autókhoz, mint az importmárkákhoz, talán éppen azért, hogy elkerüljék az elfogultság látszatát.
"Az értékesítési kvóta egyszerű protekcionizmus, a japánok durvábbakat csinálnak/csináltak. A japán kocsik ennek ellenére népszerűek, az amerikaiak nem annyira."
Ez megint csak nem igaz. Az amerikai Ford, Mercury, Lincoln, Chevrolet, Pontiac, Buick, Oldsmobile, Cadillac el sem jön Európába, ehelyett a lényegesen szerényebb Opelek, Fordok, Saabok, Volvok, Jaguarok képviselik a világ két legnagyobb autógyártóját, a General Motorst és a Fordot.
És azt se felejtsük ki, hogy az EU-integráció keretein belül az EU-autók vámja 0, a japánoké 10 %, míg az amerikaiaké több, mint 40. Szerinted ezek egyenlő versenyfeltételeket teremtenek?
"A kifinomult technika: korszerű technológia, jobb minőségi benyomás, jobb kidolgozás, jobb képességű motor, futómű stb. De teljesen igaz, hogy egy ilyen kocsi még egy jól szituált amerikai számára is gyakorlatilag elérhetetlen."
Jelenleg itt (Alexandria, VA) egy személyi használatú Pontiac Bonneville SSEi-t gyűrök.
Sorolom:
"korszerű technológia"
Az autó a Cadillac Seville platformjára épül, sportos-agresszív köntösben. Elektromosan vezérelt csillapítású futóműve van (Európában csak egyetlen autó rendelkezik hasonlóval: a Mercedes S-Klasse), hangvezérlésűek a kezelőszervei, automata, többcsatornás "garázsajtónyitója" van", 9 gombbal állítható, mindent tudó ülései (ilyen is csak a Mercedes S-ben van az európai kocsiknál), hangazonosítós parkolóhelyi jelzőrendszere (hogy mondják ezt magyarul?), ülés-tükör-klíma-hifi memóriája és szériafelszerelése a HUD (Head-Up Display) is, amely a műszerfal adatait vetíti ki a szélvédőre (nincs ilyen tudású európai autó), továbbá tartalmazza a világ elismerten legjobb GPS-rendszerét (OnStar - GM-tulajdon). A jövő évben valószínűleg bekerül a Night Vision, amely a szélvédő aljára kivetíti az éjszakai képet (ilyen sincs természetesen Európában).
Szerinted az újságírók beszámolnak arról, hogy ez az amerikai valóság? Beszámolnak arról, hogy egy ilyen autó széles tömegek számára elérhető Amerikában? Beszámolnak arról, hogy az amerikai tömegautók technológiája már itt tart? Ha így lenne, Te sem írtál volna ilyen szellemben.
Az autó ára emlékezetem szerint 22 ezerről indul, az enyémet GPS-szel meg tudtam venni a rendelkezésemre álló 35 ezres keretből. Ennyibe kerül itt egy átlagos amerikai autó (pl. Ford Explorer). És nem kell hozzá "jól szituáltnak" lenni. Ellenben hány európai engedhet meg magának hasonló színvonalú autót?
"jobb minőségi benyomás, jobb kidolgozás"
Ha itt jársz, azért próbálj ki egyet. :-)
"Az amerikai kocsik rossz image-e szerintem nem az autós újságok aknamunkájának köszönhető, hanem annak az igényeket semmibe vevő, korszerűtlen, igénytelen autógyártásnak, ami a 60-as, 70-es években volt, és ami majdnem csődbe vitte pont a Chryslert."
A Chrysler hatszoros(!) termelékenységi mutatóval rendelkezett a fúzió idején, mint a Mercedes. Szerinted ez korszerűtlenségre utal? A többit lásd fent.
"Visszatérve a terepjárókra: ezekről hol lehetne részletesebb teszteket találni, mint pl. Yukon, Excursion, Suburban stb.?"
SZVSZ próbáld meg az auto.com-ot. Nagyon gazdag anyag.
"Az Explorerről az láttam, hogy kiviteltől függően 25-35 ezer USD. Az Excursion és az Expedition Eddie Bauer 40 ezer. Tényleg ilyen nagy a különbség?"
Kb. egy tonna. :-) Persze, van különbség nagyságban, tudásban egyaránt. Olvasd el a teszteket, biztos írnak róla!
"Még valami a pazarlásról: Németországban hasonló az életszínvonal, mint az Egyesült Államokban, mégsem olyan gyakoriak a nagy fogyasztású autók."
Igen, de a luxuskategória is háromszor-négyszer annyiba kerül, mint itt. Egy 300M-et egy évi átlagfizetésből, egy fullos Caddyt két éviből veszel meg. Erről se feledkezzünk meg!
"Ők egyszerűen felelősebben gondolkoznak, nem véletlen, hogy a németeknél van a világ egyik legkörnyezetbarátabb hulladékkezelési rendszere."
Erről azért tudnék mesélni a munkám révén is, de általában igazad van, elismerem. Persze az is igaz, hogy Európa nem csak Németországból áll. Javaslom, kérdezd meg a környezetvédelemről egyszer egy délolasz véleményét is!
"Amikor az autós újságok csúsztatásairól beszélünk, érdemes volna azt is megvizsgálni, hogy a vásárlók márkaválasztását mennyire befolyásolják a szaklapok és mennyire más tényezők, mint egyéni érzelmek, referenciaszemélyek stb."
Szerintem tökéletesen érthető, hogy milyen komoly a sajtó vásárlóerőt befolyásoló szerepe. Ha egy autóról csak jót hallasz, hajlamos vagy elhinni, ha pedig a hibáit helyezik előtérbe, azt is. Ha pedig nem is tudsz arról, hol tartanak a világ másik szegletében (US) az autóiparban, hajlamos vagy negatív sztereotípiáid alapján ítélkezni.
ui: A Smart és az A-Klasse borulása szerintem olyan feltűnő volt, hogy azt szerintem nem lehetett elhallgatni. A reakció is árulkodó: miután az A-osztály megkapta az ESP-t, azonnal az egekig magasztalták, megemlítve, hogy a hátrányából milyen ügyesen kovácsolt előnyt, ezzel kategóriatársai fölé emelkedve. Aztán jött Lauda és agyondicsérte az autó új futóművét. Aztán a Merci hatalmas kedvezménnyel adott el ilyen autókat a Lauda Airnek. Szerintem a legátlátszóbb PR-fogások egyike, amelyet csak a sajtó tétlen közreműködésével lehetett keresztülvinni.
Ugyan nem BMW, de láttam egyszer úgy 96 táján a Bildben egy kétoldalas Astra hirdetést, ami körbe volt rakva olvasói levelekkel, és az egész cikk cime "egyszerüen túl sok hiba az Opelnél" volt. És egyébként sem lehet a német ujságirókat elfogultsággal vádolni, mert nem törvényszerű náluk, hogy egy összehasonlító tesztet német márka nyerjen mondjuk egy japán ellenében.
Szerintem sem rendkívüli, hogy egy német érdekeltségű újság elfogult a német autókkal iránt. De hát, minden szentnek egy kicsit maga felé hajlik a keze… Amúgy az amerikaiak hasonló dolgokat csinálnak. Egyébként nem hiszem, hogy egy német érdekeltségű lap elutasítaná egy japán vagy ami gyártó burkolt megvesztegetési kísérletét.
Az értékesítési kvóta egyszerű protekcionizmus, a japánok durvábbakat csinálnak/csináltak. A japán kocsik ennek ellenére népszerűek, az amerikaiak nem annyira.
A "ki milyen környezetben autózik" témát szvsz hagyjuk, mielőtt még személyes síkra terelődik : )
Ami a filmeket illeti, úgy pontosítanék, hogy meglepően sok az európai kocsi. Tény, hogy az újabb filmeken (90-es évek) ez már nem így van.
A Chrysler eladási adatok tények, már ami kis hazánkat illeti. A legnagyobb növekedés jó, de mekkora a piaci részarány?
A kifinomult technika: korszerű technológia, jobb minőségi benyomás, jobb kidolgozás, jobb képességű motor, futómű stb. De teljesen igaz, hogy egy ilyen kocsi még egy jól szituált amerikai számára is gyakorlatilag elérhetetlen.
Bár lehet, hogy neked úgy tűnik ,de én nem vagyok az amerikai kocsik ellensége. Sőt. Nem értem, hogy pl. a Stratus miért nem fogy, miközben ilyen kevés pénzért ilyen jól felszerelt kocsit nem igazán lehet kapni máshol. Azt sem értem, hogy a Stratus miért alább való, mint pl. egy Carina E. Szerintem a legújabb Chryslerek design-ja 5-öst érdemel. A Stratus egyébként valamelyik autós műsorban tesztelte Karlovitz Kristóf, és ő sem értette, hogy ebből nagyon jó autóból miért nem fogy több. Ami gyenge, az inkább a belső kialakítás. Az Autópiacban volt egyszer egy Dodge Ram, 97-es kiadás. Tényleg nagyon jól néz ki (25 liter százon : ))) Az első ülések helyett egy teljesen sima pad, igaz, hogy bőrrel. Szerintem ilyesmivel még próbálkozni sem érdemes Európában. A Chrysler Voyagernek van egy crash tesztje a FIA site-ján, és nagyon lehúzták.
Az amerikai kocsik rossz image-e szerintem nem az autós újságok aknamunkájának köszönhető, hanem annak az igényeket semmibe vevő, korszerűtlen, igénytelen autógyártásnak, ami a 60-as, 70-es években volt, és ami majdnem csődbe vitte pont a Chryslert. Az ekkoriban gyártott, szekrény formájú, belül szűk, kívül nagy kocsik tényleg bűn rosszak voltak. Az emberekben valószínűleg ez a kép él ma is, és időbe telik, míg rájönnek, hogy a mai ami kocsik már elég jók. Ugyancsak az Autópiacban volt a 300M-nek is tesztje, és nagyon elégedettek voltak vele.
Visszatérve a terepjárókra: ezekről hol lehetne részletesebb teszteket találni, mint pl. Yukon, Excursion, Suburban stb.? Az Explorerről olvastam, német eredetű újságban, és csupa jót írtak: kedvező áron egy ilyen jól felszerelt terepjáró. Asszem csak a bőrkárpit és a napfénytető feláras. Igaz ez is 15 litert iszik városban.
Az Explorerről az láttam, hogy kiviteltől függően 25-35 ezer USD. Az Excursion és az Expedition Eddie Bauer 40 ezer. Tényleg ilyen nagy a különbség?
Amit nem találtam és írhatnál róla, hogy mennyit fogyasztanak a 6,5 és 7,3 TD motorral szerelt terepjárók. Az is érdekelne, hogy azonos teljesítmény és forgatónyomaték mellett az európai Common Rail dízelek miért fele ekkora térfogatúak? A Merci 3,2-es CDI motorja gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a GMC 6,5-ös TD motorja. Arra is kíváncsi volnék, hogy milyen rendszerűek, direkt befecskendezés, örvénykamra stb. És persze, hogy mennyire lehet ezeket tuningolni.
Amúgy szerintem pl. az Expedition nagyon szép, ha lenne egy takarékos dízel változat, az már igencsak lázba tudna hozni. Megnéznék egyszer egy összehasonlító tesztet mondjuk egy Expedition és egy Mercedes ML 430 között.
Még valami a pazarlásról: Németországban hasonló az életszínvonal, mint az Egyesült Államokban, mégsem olyan gyakoriak a nagy fogyasztású autók. Ott kb. 10-11 liter az álomhatár. Nem véletlenül népszerűek a németeknél az amúgy egyre jobb dízelek. Ők egyszerűen felelősebben gondolkoznak, nem véletlen, hogy a németeknél van a világ egyik legkörnyezetbarátabb hulladékkezelési rendszere.
Amikor az autós újságok csúsztatásairól beszélünk, érdemes volna azt is megvizsgálni, hogy a vásárlók márkaválasztását mennyire befolyásolják a szaklapok és mennyire más tényezők, mint egyéni érzelmek, referenciaszemélyek stb. Azért az is furcsa, hogy lehúznak egy kiskocsit, mert szűk hátul a hely és kicsi a csomagtartó és nem megy elég jól.
Adós vagy még a magyarázattal, hogy miért lehet az, hogy időnként komoly negatív kritika van, a Smartot egyenesen sz@rnak tartották mindenhol, pedig a nagy Mercedes gyártja. Vagy ez csak a Török Szultán féle látszat-keltés? : ))))
P.s. Elwood nem más, mint 850R jogutóda, mivel a 850 már foglalt volt.
Nagyon tetszenek a vélemények, pedig csak pár sort olvastam a hozzászólásokból és máris ihletet adott, hogy írjak. Arról lenne szó, hogy olyan embereket keresek, akik szakmai véleményüket (statisztikai adatok, eladási infok, márkák jellemzése, vélemények átlagos szemszögből) szívesen megosztanák másokkal. Nem titkolom, hogy a hasznaltauto.hu címoldalára szánok friss, aktuális információt az olvasók tollából. Tehát, ha van kedved írni egy pár sort, hogy megjelenjen nálunk és ehhez adod a nevedet(ami lehet fantázianév) és mail címedet, ami lehetőleg legyen valódi(működő, amit olvasol is), akkor várom a leveleiteket!
Szerintem nincs abban semmi rendkívüli, hogy egy német érdekeltségű újság elfogult a német autókkal szemben. Szerinted csoda?
Hétfőre újabb írásokat közlök, amelyek adalékul szolgálnak mindehhez, jól bespájzoltam. :-)
"Ha ez mégis így lenne, akkor a többi, hasonlóan erős és pénzes gyártó is eszmélne, látva ennek gyakorlatnak a sikerét."
Megfeledkeztél arról, hogy éppen most szűnt meg az EU-ben a japán autókat sújtó 8 %-os értékesítési kvóta, továbbá arról is, hogy az újságok tulajdonosi köre is német.
"Az ami mentalitást és környezeti felelősségérzetet jól tükrözi, hogy a kinti gyártók egyre nagyobb és nagyobb terepjárókkal és SUV-kkel jönnek elő, és az emberek viszik, mint cukrot, de a betonról nem mennek le soha. Szerinted mennyit iszik egy 6,8 benzines Ford Excursion városban, a maga 3,5 tonnájával? És szerinted egy átlag kinti tulaj nem tesz rá nagy ívben?"
Az átlag tulaj kéttonnás Explorerrel jár, 4 literes motorral. Az Excursion itt is átlag feletti autónak számít. Egyébként minden jóléti állam pazarló, minél gazdagabb, annál inkább. Annyi a különbség, hogy Amerika jelenleg vagyonosabb, mint Európa, semmi egyéb.
"Az én értékrendem szerint (ez lehet, hogy hülyeség!) vadregényes tájon nincs keresnivalója semmilyen autónak, max. bicikli és gyalog."
SZVSZ az Alpokon sem biciklivel szokás átkelni...
"Ami a vállalkozói mentalitást illeti, abban teljesen igazad van, az amiké az első hely. (A mienk meg lehet, hogy az utolsó). L"
Sok sikeres magyart ismerek (elsősorban otthon), de még gyakrabban találkozom olyan buta felfogáéssal, hogy az már nekem fáj.
"Az alatt, hogy menőbb, azt értettem, hogy nagyobb a presztízse. És tény az, ami itt elhangzott, hogy az ami filmekben a kemény, macsó (gyakran rossz) csávók európai kocsikkal járnak."
Ez így azért hatalmas túlzás. Maximum jobban feltűnnek, mivel furcsállod, hogy egy amerikai filmben Mercedest látsz. Egyszer próbáld összeszámolni az európai Van Dammetól Steven Segal filjein keresztül a Starsky és Hutchig.
"Az európai "fogyás" alatt azt értettem, hogy a saját kategóriájában sem fogy, ilyen pl. Chrysler Stratus. Itthon a Chrysler tavaly 178 autót adott el, a Neontól a Cherokee-ig... Ez a helyzet nemcsak itthon, hanem tőlünk nyugatra is."
Ez sem igaz. Biztos hallottad, hogy a legnagyobb növekedést a DC érte el tavaly Európában, és éppen a Chryslerek által.
"És úgy látszik, hiába minden szó, a sportkocsiknál megint lóerő és lóerő. Egy bokszoló lehet olyan erős, hogy a betonfalat is átüti, ha nem elég technikás, padlót fog az első menetben. Szerintem az amerikai sportkocsikból hiányzik az a kifinomult technika, ami az európai márkáknál megvan."
Őszintén szólva nem tudom, mit jelent a kifinomult technika? Szerintem teljesen mindegy, milyen a kifinomult, ha egy autó azt nyújtja, amit várok tőle. Az amerikai sportkocsik éppen ilyenek. És a Viper kivételével egytől egyig könnyedén megvásárolhatóak az átlagpolgárok számára is, nem úgy, mint európai versebnytársaik, melyeket aranyért adnak. Ez pedig egy nagyon lényeges, és egy cseppet sem elhanyagolható különbség. Ugyanis hiába állsz a cukrászda kirakatánál a szádat nyalogatva, ha nincs annyi pénzed, hogy megvedd a krémest. :-)
Csak Mustangból évi 150 ezer darabot adnak el csak US-ben. Hány év alatt adnak el az összes európai sportkocsiból együttvéve ugyanennyit?
A BMW M5 oldalgyorsulásában úgy látom, hogy egyetértünk. Durva újságírói hamisítás, semmi egyéb. Erről szól a topic.
Az elfogultságról: igazad van, én is így vagyok az EU autókkal, csak én nem tartom ilyen mereven a véleményem (pl. már rohadtul érdekelne egy 300M vagy egy Bonny).
Utánanéztem az ominózus januári számnak. Ugyebár az új Mustang bemutatójáról van szó és a régieket 'szellemesen' fikázza a Zsolti. De szvsz ezt tenné egy új német típus pl. opel manta utódja bemutatásakor is. Az se egy tökéletes típus (mégis legenda mint a Ford Mustang) és rendesen szapulják is. Igaz, hogy egy merci vagy bmw régi típusairól (is) vagy jót vagy semmit, de azok tényleg jobbak is voltak (imho).
Igazad van, tényleg elfogult vagyok az amerikai autókkal szemben, de ez igaz minden olyan autóra, amely az általam előtérbe helyezett értékeket (kényelem, design, feeling, menetteljesítmények) képviselik. Ilyen autókat pedig jórészt az amerikai gyártók kínálatában látok, de több olyan európai darab is van, amelyet nagyon vonzó autónak találok.
Egyébként nem akarom túldramatizálni a helyzetet, hiszen tényleg nem olyan rossz. Időnként viszont olvasok olyan egetverő hülyeségekről amikor kiderül, hogy az újságíró nem képes átszámolni az angolszász mértékegységekről az SI-be, vagy egy autóról olyan dolgokat írnak, amelynek a fele sem igaz.
A hirdetesekkel valo manipulaciot en sem tartom tulsagosan meggyozonek. Az mar erdekesebb, hogy egy-egy uj tipus bemutatasara az autogyarak elviszik az ujsagirokat valami egzotikus helyre, etetik-itatjak oket stb. Az ilyen rovid menetprobak szoktak altalaban dicshimnussza valni.
Az erem masik oldala, hogy ma mar valoban nem nagyon van rossz auto. Igazabol az a baj, hogy egy adott arkategoriaban minden auto meglehetosen egyforma (mostanaban alkalmam volt nehany uj autot vezetni), keves az igazan uj otlet, a meresz probalkozas a vevok kegyeinek elnyereseert. Ez az "unalom" tukrozodik vissza a tesztekben is. Raadasul a tesztek mindig ugyanazt a format kovetik; mar amikor meglatom a cimlapot, gyakran egesz pontosan el tudom talalni, melyik autorol mit irtak.
Hírek
