Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
"Úgy-e mily' öntudatosak, mily' érzékenyek tudnak lenni a kisebbségi jogok érvényesülése iránt, ha az ő hátukon csattan az ostor?"
Azok bizony. Ők bezzeg nem a "tanuljunk meg kicsik lenni" elv szerint élnek és politizálnak, sem nem barátokat gyűjtögetnek, mint Orbán miniszterelnök úr teszi elvileg (és sajnos emiatt jópofizik és meghunyászkodik azok előtt is, akik sosem lesznek a barátaink, mint pl. maguk a románok), hanem kőkeményen kiállnak közös nemzeti érdekeikért. Nemhiába ők szerezték meg és bitorolják Erdélyünket.
Úgy-e mily' öntudatosak, mily' érzékenyek tudnak lenni a kisebbségi jogok érvényesülése iránt, ha az ő hátukon csattan az ostor? Persze, ha ők csattogtatják mások hátán, akkor nem ilyen fontos európai érték a kisebbségvédelem:
Ukrajna nem vehető föl az EU-ba meg a NATO-ba Románia engedélye nélköl, és helyes lenne bizonyos garanciákat követelni az ukrajnai románok jogainak tiszteletben tartása végett, például a kötelező katonai szolgálat alóli fölmentést...
Azon gondolkodom, hogy a románokban mégis mennyire van jelen ez az országnagyobbítási igény?
Ballibeink legtöbbje ugyanis letudja az ilyen problémát azzal a kijelentéssel, hogy: "szélsőséges kisebbség mindkét oldalon van". De vajon azok alapján, amit látunk ilyen megjegyzésekben, akár egyszerű YouTube nézőtől, akár vezető politikusaiktól, tényleg megállja a helyét a fenti kijelentés? Romániában tényleg csak egy hangos kisebbséget foglalkoztat a határok megváltoztatása vagy ez igenis élénken létezik a társadalmukban?
Az első világháborúban a bukovinai moldvai románok az osztrák-magyar hadseregben harcoltak az orosz hadseregbe bevonultatott besszarábiai moldvai románok ellen. A környező birodalmak mindig arra használtak minket, hogy növeljék vagy fenntartsák dominanciájukat a mi kárunkra. Érmeket adtak nekik, de elvették életüket, földjüket, nyelvüket, identitásukat. Miért tekintené egy Sztalin által elszakított területről származó román nemzetiségű "hazájának" azt az államot, ahova akarata ellenére került, nem tudom. Főleg, hogy az az ország az ő nyelvén bezárja iskoláit és "megszállónak" nevezi...
Románia közelében élni és nem lépni át a határt, hogy elkerülje a mozgósítást? Románia a történelmi szülőföld - a területeket illegálisan Ukrajnához csatolták / Ribbentrop-Molotov paktum /
A revízió kétféle viselkedésből áll össze: a beszédből és a hallgatásból. Mindkettőnek megvan a maga helye és ideje benne.
Beszélni akkor kell, amikor válaszolunk a területrablók magyarellenességeire, valamint amikor kinyilvánítjuk a magunk igényeit.
Hallgatni akkor kell, amikor a területeinkről való lemondást akarják kimondatni vagy különféle papírokkal szentesíteni velünk.
1945 óta napjainkig a kormányaink és vezetéseink nagyjából ezek fordítottját csinálják. Orbánék is csak hallgatnak, amikor határozottan a világ tudtára kellene adni az igazságot és az igényeinket, beszélni pedig szinte soha beszélnek róla, vagy amikor nagy nehezen megmukkannak ezügyben (pl. "nekünk is volt tengerpartunk míg el nem vették"), akkor gyorsan el is hallgatnak a szomszédaink felhördülései hallatán.
Gyáva népként csak gyáva kormányunk van, ami a külpolitikát illeti. Befelé meg gátlástalanul vezeti félre a nemzetet és fosztja ki azt.
A magyarságnak nem szabad revizionistának lennie, mert szomszédaink jól lehordanak érte bennünket, és mi barátokat gyűjtünk, nem területeket. Csakhát a területrablók sosem lesznek a barátaink, akár fejre is állhat Orbán.
Olyan komolynak látszó oldalakba futok bele face-en, ahol pld. leírják, hogy 1799-ben egy erdélyi városban, ROMÁNIÁBAN milyen érméket találtak a régészek.
Orbán missziója lassan beérik, már nem csak a földünket, a múltunkat is ellopták szépen lassan. Pedig az még nem revizionizmus, ha nyakon basszuk a másikat, hogy a föld nem lapos, Erdély 1799-ben nem Románia. De ahogy azt sem lehet tudni, Putyin mivel zsarolja, az is érthetetlen, miért veszejti el a nemzet önbecsülését.
"Döbbenetes kijelentést tett a Magyar Királyság miniszterelnöke, Wekerle Sándor!"
Román trizs77:
"Kár.
Pedig milyen jó lett volna egy román helytartót Budapestről kinevezni, aki jogosult átalakítani a Magyar Királyság közigazgatási rendszerét.
Természetesen kölcsönösségi alapon.
A Magyar Királyság pedig kinevezhet egy romániai magyar helytartót aki hasonló jogokat élvezne a Havasalföld közigazgatási átalakitásakor."
SAJNOS ROMÁN TRIZS77-EK NEM LÉTEZTEK, NEM LÉTEZNEK. Ők csak simán bevonultak, és elvették, ami kellett. Meg még három várost nyugaton mert nehogymár a vasút odaát maradjon.
Amíg trizs77-eink vannak, a román nyugodtan alhat.
"milyen jó lett volna egy magyar helytartót Budapestről kinevezni, aki jogosult átalakítani Románia közigazgatási rendszerét."
Biztos legalább olyan jó a románoknak, mint nekünk, amikor 1918-as és 1945-öt követően alakították át ők az addig Magyarországhoz tartozó Erdély és Észak-Erdély közigazgatási rendszerét.
Bár nem tudom, hogy ma, az egyesült Európában a visszamagyarosítás miért okozna különösebb gondot...
Mert akármilyen politikai szinezetben politizál is egy román politikus, az uralmuk alatt élő más nemzetiségek elrománosításában teljes az egyetértés köztük. Ezt minden erdélyi magyarnak tudnia kellene és éppen ezért csak remélhetjük, hogy nem ülnek fel az efféle sunyi, román szirénhangoknak...
"Csak remélni lehet, hogy Ciolacu szirénhangjai nem tévesztik meg az erdélyi magyarságot, és fölismerik benne az igazi szándékot."
Pedig világos, hogy burkolt elrománosítás a szándék mögötte. A mézesmázos szavak csak arra vonatkoznak, hogy legyen mindenki jó és lojális román, fogadja el a román uralmat a terület fölött és egyébként se zavarjon sok vizet.
Ez így van, és abba kéne már hagyni azt a süketelést, hogy ezek a szervezetek mindent megoldanak, mert ez tényszerűen sem igaz. Az EU pl. még arra sem képes, hogy foglalkozzon a nemzeti kisebbségek helyzetével, sőt elutasítja, lásd a Minority SafePack elutaítását. És tette mindezt annak ellenére, hogy ez a polgári kezdeményezés sikeres volt!... :(
Csak remélni lehet, hogy Ciolacu szirénhangjai nem tévesztik meg az erdélyi magyarságot, és fölismerik benne az igazi szándékot. Azt meg tudnia kéne a sunyi oláhjának, hogy a történelem nem egy kőbe vésett dogma, és nem ismer olyat, hogy "soha"! Minden változik, semmi sem örök, és számunkra is jöhetnek még kedvező alkalmak, amiket kihasználhatunk. Persze ehhez olyan vezetőréteg is kellene, de egyelőre ez várat magára - sajnos...
Mindenki az EU-val meg a NATO-val próbál takarózni, holott azok sem jelentenek semmit területi viták esetén, lásd pl. Görög- és Törökország területi vitáit.
Ugyanazon szövetséghez tartozás még nem jelenti azt, hogy le kell mondani a saját érdekekről. Bár mi szokás szerint mindig lemondunk mindenünkről, de pl. a románok továbbra is ácsingóznak Moldáviára.
Mondom, ha a magyar fél komolyan felvetné ismét területi-revíziós igényeit, mint a két világháború között, és emiatt éleződne a helyzet a térségünkben, akkor a nemzetközi szervezetek békítőleg lépnének fel és végre diktátumok helyett újra elérhetnénk nekünk kedvező döntéseket, mint 1938-41 között.
„Jóemberek! Nem fog itt létezni semmilyen Székelyföld. Ilyesmi sosem lesz Romániában! Nem fog senki semmilyen Erdélyt eladni. Nem fog semmilyen határ megváltozni. Hogy miért? Mert az Európai Unióban és a NATO-ban vagyunk”
Lol, még ő sem azt mondja, hogy azért, mert az övék :D
"hogyan kellene hatékonyabban tanítani a román nyelvet"
Sehogy. Egyrészt - mint tudjuk - a "gonosz" magyarok is csak "erőszakos magyarosítás" céljából akarták nyelvüket a nemzetiségeikre kényszeríteni 1918 előtt saját országukban, másrészt az EU-ban is teljesen huszadrangú nyelv a román az elsőrendű angol, német és francia után, tehát teljesen fölösleges ilyenre pazarolni az időt.
"Akadt olyan kommentelő , aki kiemelte, azért nem tudnak az erdélyi magyarok románul beszélni, „mert nem is akarnak”, a konfliktusos létezésben átöröklődik a román kultúra elutasítása."
Jaj, mintha nem a románok gerjesztették volna itt a konfliktusokat, mióta betették a 18. sz. végétől a bocskoros lábukat Erdélyünk földjére! És különben is, az EU-ban vagyunk, ahol a magyar is hivatalos nyelv.
Záporoztak a jobbnál jobb hozzászólások, amikor az olvasóinkat arról kérdeztük, hogyan kellene hatékonyabban tanítani a román nyelvet. Abban szinte mindannyian egyetértettek, hogy a kommunikáció az alapja mindennek, így a szigorú nyelvtan nem feltétlenül célravezető; sőt, sokan azt javasolták, hogy idegennyelvként kellene oktatni, akár az angolt vagy a németet, így következne be áttörés. Akadt olyan kommentelő , aki kiemelte, azért nem tudnak az erdélyi magyarok románul beszélni, „mert nem is akarnak”, a konfliktusos létezésben átöröklődik a román kultúra elutasítása. De az összes közül az egyik legérdekesebb Cristina Popescu meglátása volt, aki válogatott magyar szavakkal kommunikált a többiekkel. Története, véleménye meglehetősen tetszett társainak Facebook-bejegyzésünk kommentszekciójában. Nem csoda, hiszen törzsgyökeres románként immár 2 és fél éve tanul magyarul, és ahhoz, hogy elsajátítsa tizedik nyelvét, Székelyföldre költözött, ahol magántanárként tevékenykedik, angolt, norvégot és spanyolt tanít gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Vele beszélgettünk a nyelvtanulás fontosságáról és a román-magyar ellentétek enyhítésének szükségességéről:
