"De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz. "
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
A rideg jelentése: merev, ütésre, hajlításra könnyen törik. Személy: hajlíthatatlan, merev, elutasító, érzéketlen, elkülönült, magányos
Te abból a téves elgondolásból indultál ki, hogy a ridegtartás azonos a hideg-tartással pedig a kettő olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ui, a ridegtartás azt jelenti, hogy az állatokat nem mesterséges környezetben, hanem "vadon" tartják, nem etetik őket, nem itatják, gyakorlatilag saját természetes környezetük és életvitelük szerint élnek. Úgy is mondhatnánk, önellátók. Semmi köze a hideghez, a nyári forróságban is a szabadban vannak...
"Úgy gondolom, hogy túl egysíkú lett volna a nyelvünk ha úgy mondanánk ezt a mondatot, hogy: Olyan rideg van, hogy reszketek. A nyelv természetes önszabályzó rendszere, hogy ilyen esetekben egy kicsi játékkal változatosabbá, kellemesebbé tegye a nyelvi hangsort."
Őseink nem voltak játékos kedvükben. Erre hajaz a hűvös-rühös szópár...
Amúgy nekem a tót-ról a fót ugrik be... (drótozok, fótozok - Reklámozta magát a drótostót...) Itt sincs semmilyen jelentésbeli kapcsolat, hacsak az nem, hogy a tót szokott fótozni... Kb. ennyi köze van a ridegnek a hideghez.
A rideg nem jelent hideget. Semmi közük egymáshoz. Ami rideg az törékeny... A benne levő R hang is erre utal, hiszen egy Roppanással eltörik.
Ha már felismerted - helyesen - az R hang jelentését miért teszed félre? Ez a hang található olyan gyökökben, amelyekre jellemző a gyorsan ismétlődő, Ropogó mozgás.
A H hangnak más a jelentése, azért került a 'hideg' szó gyökébe.
"A szóképzés, tehát a rokonértelmű szavak létrehozásának egyik formája tehát, ha egy alapgyök kezdőhangja megváltozik."
A gyökök egymástól függetlenül jöttek létre, nem pedig egymásból. Emellett elég sok bizonyíték felsorakoztatható ahhoz, hogy elfogadjuk.
Miért változna meg...? És hogyan?
Valaki eldönti, hogy holnaptól kicserélünk a gyökben egy hangot és az új gyök ezt és ezt fogja jelenteni? Aztán közhírré teszik, vagy hogyan?
Erre a technikai kérdésre várom a választ!
(Ti. egy elgondolás akkor ér valamit, ha az kivitelezhető.)
"Látnunk kell, hogy a gyökrendszer tapasztalati összefüggések szerint rokonértelmű szavak tutcatjait fűzik össze"
Ezt nem vitatom, viszont ennek 'hálónk' etimológiai szempontból nincs gyakorlati jelentősége, mert magától értetődő dolog.
Azért mondom ezt, mert ez a háló a szavak jelentéséről, mint objektív létező dolgok rendszeréről szól, és nem függ össze a szavakat alkotó hangsorral. Bármely nyelvet nézed, mindenütt van megfelelő hangsor a háló minden egyes elemének megnevezésére. Amint láthatod még a magyar nyelvben is van számtalan olyan fogalom, ahol egy rakás különböző hangsornak csaknem azonos a jelentése.
Ez a háló a szavaktól független tartalomra és nem a megnevezésül szolgáló hangsorra épül.
Mi viszont a hangok/gyökök/szavak jelentésével és kialakulásukkal foglalkozunk, nem pedig fogalmak nyelvtől/beszédtől független hálóba rendezésével.
"- ennek a háló szerű jellegének köszönhetően - majdnem minden szónak az eredeti értelme kikövetkeztethető a szinonímáiból."
Kötve hiszem, hogy bármilyen messzemenő következtetést lehetne levonni az egyes szavak eredetével kapcsolatban.
Milyen következtetésre jutsz a sír, zokog, pityereg, könnyezik, szipog, főnévként: hant, kripta, nyughely, kurgán szavak jelentésbeli azonossága ismeretében a keletkezésükről? Semmilyent...
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
--
A parázs darázs nem függ össze.
Előre bocsátom, hogy te folyamatosan kevered az összefüggéseket, az azonossággal. Direkt NEM azonos szóalakokról van szó, direkt eltérőek de mozgás szempontjából hasonló jelentés tartományt mégis hordoznak! Tehát bizonyos szempontból rokoníthatóak. Ez a szempont pedig, hogy valós folyamatok hatásait, következményeit fűzik össze logikai láncba. Van a jelentésüknek egy tartománya, amely kapcsolható a másikhoz! Te mindenképpen a különállóságukat hangsúlyozod, én meg azt, hogy miért kaphattak más jelentést! Ez összefüggés a gyökök között. Ez a gyökháló.
Viszgáljuk meg ezeket:
DÖRZSÖL - HORZSOL - PÖRZSÖL
DÖRZSölni: mit vmihez nyomva, szorítva ide-oda mozgat. A surlódás hatására leHORZSolódik és lePEReg sőt, megPÖRZSölődik a hőtől a felület.
Különálló gyökök, de világos folyamatok fűzhetik őket össze. Éppen azért változik meg a kezdőhang, hogy éven lehessen nevezni, ezeket az összefüggő ám más jellegű dolgokat, melyek egy folyamat részeiként alakultak ki.
Úgy, ahogyan a túr, szúr, fúr - mozgást jellemző szavaknak is közös tartománya: Mindegyik előrefele ható erőteljes mozgást fejez ki. Éppen a kezdőhang az, amely cizellálja, hogy milyen módon hat előre. Tompán, szúrósan, vagy forogva.
Lehet azt mondani, hogy ezek külön gyökök és csak a képzésük ugyanolyan, ám akkor soha nem fogod észerevenni a közös tartományukat, amely gyakorlatilag a lényege maradt mindegyiknek: az előrefele ható erőteljes mozgás.
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
Szerintem vegyük be a buliba a TILOS szót is, hiszen a tiltótáblák színe rendszerint PIROS Egyértelműen összefüggnek.))
Komolyabbra fordítva : Alapos és kielégítő választ adtam a PIROS---VERES/VÖRÖS különböző kialakulására, mert habár nagyjából ugyanazt a színt jelentik értelmileg, mégis két úton felépült kifejezések, melyek gyök szintjén már eltérőek. Amúgy meg csak a melléknévképzés okán rímelnek a szavaink mindössze, anélkül egy PIR áll szemben egy VER/VÖR formával, mely utóbbi a VÉR színére utal a VERES-ben. PIR meg a tűz színe. De így szótő szintjén már a formai hasonlóság sem áll meg...
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
---
"egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell."
Ahol megégetsz valamit, az FORRÓ. A forr és a forgás szó kapcsolata nem szorul magyrázatra. A tűzgyújtó eszköt is akkor forró, ha forgatod és a víz is fortyogni kezd, ha forr... forog, ami FORog az PÖRög.
A FORró és FORog úgy függ tehát össze, mint a PÖRköl és a PÖRög. Ami pedig forró, és megkapta a PÍR, az IRul, VIRul, PIRul.
A tűz, a forróság színe a PIROS. A FOR és a PIR kapcsolata tehát nyilvánvaló.
------
Itt nem egyes dolgok függenek össze csak a másikkal, hanem hálószerű az összefüggés. Ha valaki átélte ezeket a folyamatokat, egyszerre tapasztalta hangi és képi hatásokat. Ezek pedig a gyökök szintjén természetes módon függenek össze, hiszen arra hivatottak, hogy leképezzenek egy jelenséget, fogalmat.
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
"A tűzgyújtásnak négy kezdetleges technikáját ismerjük. Ezek közül a legelterjedtebb a dörzsölésen alapuló tűzgerjesztés, melynek három módjáról tudunk.
a) Tűzfúró. Ennél egy függőleges pálcika egy vízszintesen fekvő fadarab kör alakú mélyedésében forog ide-oda. A mélyedés egyik oldalán kis vályú van, hogy a dörzsölés során keletkező forró, parázsló fapor a fadarab alá helyezett könnyen gyúló anyagra (száraz fű, levél) hulljon."
Amikor tehát gyorsan forog valami kölcsönhatásban valamivel, az forró lesz, ami forró. A forrósag tüzet okoz. A tűz (görög pyrrus) a FORrrósága miatt PÖRköl. Amit megpörköl, az PIRul ebből lett a piros. A tűz világít is Virul, mint a vér. Régi szóalak segít: vér A: 1138/ ? vír [szn.]
A vér és a ver szavaink rokon érzete pont a gyökháló miatt lehetséges.
Ugyanis a visz és vet szavunk egy rokon változata az üt szavunk. A vet, pedig a vernek egy másképp képzett alakja. Elveszett v hang bizonyos képzés formában, mint a víz és iszik, és ital esetében is.
De észre kell venni azt is, milyen produktív tud lenni a nyelvünk. Főleg helyneveink változatosságában jön ez elő. Azt hinné az ember, hogy hiba, mekkora átalakuláson tudott átesni egy-egy településnév, mennyi változatot produkált évszázadok alatt.
De nem erről van szó. Hanem arról, hogy amikor már rögzül egy név, bátran alakítja tovább a magyar nyelv és ennek következtében egyedi és változatos település neveink vannak, nem egy kaptafára ráhúzottak.
Még valami : Az elején a megvastagított résszel én is teljesen egyetértek.
És vaskalapos sem vagyok a témában , van olykor átjárás , mint mondjuk a BAL-BAJ közt vagy épp a FEL-FEJ közt is tisztában vagyok vele hogy ilyesmi történt meg , új fogalom ezzel járt még én magam érveltem vele nemrég itt. Előfordulnak ilyenek, de csak módjával ezzel.
Csak azt nem akarom hogy a ló túlsó felére durván átesve összemixeljünk itt szókezdő ho-bo-vo-fo formákat egybe, mert akkor ilyen csacska--macska meg FECSKE--KECSKE szintű "okosságok" fognak itt összejönni azonosságként nekünk, ami meg már elég komikus lenne.))...
Először helyeslem ami szerintem is jó, és magam sem vitatnám. Utána írom azokat ami meg szerintem egy hatalmas félreértés, 1 valaki kitalálta és a "többi" meg alaposabb utánajárás nélkül átveszi mert helyesnek látszik. csakhogy szerintem nem stimmel. De példákkal igazolnám hogy ami szerintem nem oké, hogy miért is nem. Plusz jogos kérdések is fognak felvetődni természetesen.
VÉR és VIRUL természetesen, és a VIRÁG is amit úgy fordíthatunk hosszabban hogy VIRULÓ ÁG , tömören VIRÁG.
De a VÉR szó fő kapcsolata a VER igével van elsősorban, a szív VERI és pumpálja ezt a VÉR dolgot. Itt a két szó közt egy közvetlen kapcsolat lehet. Azaz fix hogy van, ne szerénykedjünk.)) Az ÉR--VÉR szópár sem lehet puszta véletlen.
VÉRES szín a VERES vagy VÖRÖS, szerintem ez is tiszta sor. Ez a szín a vérből született meg. A vér színe.
Az F-R kategóriában természetesen összetartozó a FORR--FORRÓ--FOROG is. (F-R vázon)
De 3 külön gyökszó a PIR, VIR, FOR erről a következőekben :
Ezekről már volt itt komoly témázás, azóta csak biztosabb vagyok ebben.
PIR (par-per-pör stb...) : Ez a "tűz" kapcsolatú gyökszó, ez könnyen igazolható az ide tartozó szavakkal, amely mind tűz közeli tevékenységhez köthető. PIRO szavunk önmagában is a tüzet jelenti a PIROTECHNIKA és a PIROMÁNIA szavakban. Valaha ezt mondhattuk a tűzre is, a felhozott szavakban akár a tűzet is írhatnánk helyette.
Ősök őse, mi a PIR?... Nézetem szerint a tűz hangja, a folyamatosan hallható monotonabb P-R hangok váltakozásai. Csak hallgatni kell, szerintem helytálló. Ez a ROPogós hangja (p-r hangok), nem az időnként élesebb pattogás ami szintén a tűz velejárója.
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
Aztán : PÁRA,, PÁROL, PÁRGOL, PÖRC, PERJE, PÖRJE, PERNYE, PERGEC, PERGEL, PÖRKEN, PÖRKÖL, PÖRKÖLT, PIRUL, PIRÍTÓS, PIRHANYÓS , PORHANYÓS és akkor már nyilván a POR is ideértendő, PORZSA, PIROG, PERMET, PERMESZT és van még de ennyi bőven elég, ezek tűz körüli tevékenységek itt, vagy azzal összefüggő fogalmak
És következetesen azok, a PIROS --VÖRÖS nem egymás átírásai meg hangcserék, másból születtek!
PIROS szín a tüzes. VERES/VÖRÖS a VÉRES szín. Nagy félreértés összekeverni, mert van tiszta magyarázat mindkettőre. Két különböző oka van annak hogy ez 2 hangalak. Nem arról van szó hogy jött JÓZSI és átírta BÉLA szavát.)) Az az idegen nyelvek szokása. Itt két szó van két úton épülve !
FORR--FORRÓ--FORRONG--FOROG szintén külön történet és aki hallott már forrásvizet vagy FORRÓ (forrásban lévő) vizet (FRR-FRR-FRR) , annak nem lehet kétsége hogy ez miből van őseredetre. A puszta valós hangjából kezdődött. A FOR aztán a forgás kapcsolatú szavak gyöke is lett. A forrásba jövő víz forgásba kezd ! És valóban...
3 külön gyökünk van. De ettől még adott esetekben akár különböző gyökérszavakból is egy helyre juthatunk. Példa mondjuk egy garanciára : SZAVATOSSÁG JÓTÁLLÁS, KEZESSÉG BIZTOSÍT
Nagyjából itt 4 módon ugyanarról beszélünk megközelítőleg. De a gyökérszó ettől még 4 különböző dolog, van itt nekünk KÉZ,,SZÓ, BÍZ meg JÓ -ból indítás is, totál különböző fogalmak, mégis egy helyre érkezünk. Itt nincs veszélye annak hogy átírásról beszéljünk mert annyira más hangalakokból épülnek, de ha véletlen volna egy közelebbi pár közte fix hogy valaki már keverte volna őket.)) 4 külön gondolatból is megérkezhetünk egy helyre !
Aki SZAVATOL az a SZAVÁT adja, ezt csak ha volna aki nem értené véletlen.
RIKÍT--VIRÍT is csak ebben a gyökragozásban (ÍT) szinonima. RIAD--VIRRAD már viszont igen messze egymástól.
Első szavunk a RÍ , RÍVÓ hang szava, a rikító számunkra kifejezetten zavaró hatás, míg a virulás meg jobbára egy kellemes...
De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz.
---
Sosem tennék ilyet. Érvelek, ha indokolt cserét látok. Annál is inkább, magyar nyelv "ha nem is kizárólagos eszköze természetesen maga a ragozás. Ennek pedig előfeltétele a jelentéshordozó mássalhangzók változatlansága hosszú időn keresztül, miután egy ilyen hangzónak a cseréje akár több száz szó egyidejű megváltoztatását is megkövetelné."
Csak kizárólag akkor történhet csere, ha SZÁNDÉKOSAN új szót kívánunk alkotni, de rokonítható jelentéstartalommal. Egy mássalhngzó változás természeténél fogva jelentős mértékben változtat a szó értelmén, de mégis szükség lehet rá. Pl.: Pirkad, Virrad. Pirul, Virul. Piros, Vörös(veres). Láthatjuk, hogy nagyon szépen elvált jelentésileg a szóhasadás a származék szavakban is.
Szerintem a vérnek biztosan van köze a vírító jelentéshez (feltűnő élénk világos, rikító színű a vér), nem véletlen ez az asszociáció: "S ah, szabadság nem virúl. A holtnak véréből"
A Virít-Rikít példája pedig rámutat, hogy mennyire tudják egymás jelentését átfedni és keresztezni a gyökök. Ezeket a nyelvünk ösztönszerűen használja a gyökhálóból.
Virrad, Virág szavunk gyöke ugyanakkor a világ, világos alapfogalmára megy visza. Láthatjuk tehát hogy ez is egy spektrum.
Sőt, a forog, forr, forró és pír(ul) - piros szavink is összefüggnek.
"madarat tolláról, magyar szót a bokráról lehet megismerni. Ez a tény annak köszönhető, hogy a rokonítással magyarázó alapelv által létrejött matematikai szerkezet a magyar nevének megfelelően mintegy hálóként átszövi az egész szókincset, és ezért majd minden szó eredeti jelentése kikövetkeztethető a közeli rokonaiból."
Igen, de ezek megfigyeléseim szerint leginkább magánhangzók esetén működnek jobbára így egy többé-kevésbé fix mássalhangzóvázon. Példa mondjuk CS+CS a CSÚCS :
CSÚCS, CSECS, CSÖCS, CSÁCS/CSÉCS (dombok hegyek neveiben), CSICSÓKA amit csúcsos krumpli is neveztek/neveznek itt-ott. CSÜCSÖRÍT, sőt a CSÜCSÜL szó mögött is ez van, ilyenkor épp a civil lesz az ülőeszköz CSÚCSA .
Így működik jobbára a dolog, ezeket fent mind a CSÚCS közösíti, egyszer már írtam ezt bővebben is több szóval, majd lehet kikeresem.
Mássalhangzóknál, és kiváltképp gyökalkotó mássalhangzónál ilyen mértékű átjárás nincsen. Bizonyos esetekben magánhangzónál sem, mert egy alulra mutató gyökben az AL gyökben sehogyan sem váltható ki az A különben egész mást beszélünk már olyankor.
De ez egy mássalhangzós történet és nem kettő.
Mássalhangzóknál legfeljebb az egymással hasonulni is képes és hallásra is valóban hasonló pároknál fordulhat elő átjárás.
De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz. Ne felejtsük el hogy a nyelvünk érthetősége és a beszédünk azonosítása konkrét létező és kézzelfoghatóan jelen lévő hangsorokon alapulnak , enélkül meg sem értenék egymást az emberek...
Hamar kivesznénk a szóképzési lehetőségekből, ha nem lenne mód tudatos hangkiváltásokra. A hasonló hangi alaakkal való kiváltás biztosítja a rokonértelműséget és át is vezet bennünket egy másik gyök rokonítható tulajdonságához.
De p-b esetén is inkább szó belsejében van átmenet, kevésbé kezdőhangnál mondjuk. Vagy hangutánzóknál ahol a hallhatóság szempontjából nincs különösebb jelentősége P-B esetén az eltérésnek. De egy futó PAP még nem lesz FUTÓBAB. )) Meg a BÁBA sem PÁPA egyelőre.
--
Nem ad hoc szabályrendszerről van szó, hanem tudatos szóképzési lehetőségről.
Ami nem annyira hideg, az hűvös - ám nagyon érdekes, hogy egészen az ellentétes értelemig elmegy a rokonítható szavak sora: hőség (hevesség ).
Úgy vélem, hogy az üveg azavunk az izzásból jön: yegÿ, vÿueg (BesztSzj. 556., 565.); 1405 k. iueg
Az üszök szavunk analógiájaára az izzó azaz is-zó szavunk gyökéből ü hang lett- az üveg tehát olyan anyag, amely a gyors hőfokváltozást, a heves izzást is jól kibírja.
Ráadásul egyszerre bír he-ves és a hű-vös tulajdonsággal is. Én ebbe a sorba kapcsolnám be az üveg elnevezését.
Annál is inkább, mert a jelentések ellentételező értelme megmaradt a hő-hó párosításban is.
Természetesen a "dob, ont, ront, bont, töm" mind különböző gyökerű szavak, ezeket sajnos Cz-F is jól bekeverte már. Pedig csak egy kicsit alaposabban kell mögéjük nézni és egyértelmű.
Ha a "ront--bont" egy volna (ami helytelen), akkor ennyi erővel idecitálhatnánk még a "csont, font, gyónt, hont (hazát), pont, vont " szavakat is, pedig ezek is már első ránézésre sem rokonok.
Persze mert a gyökszó meghatározó hangjai mások, ergo az értelemadó gyök is ezzel más lesz hangalak tekintetében.
Ezt a B-V felcserélhetőséget eleve semmi sem indokolja, ez nem egy B-P pár ahol valóban lehet szó a hangkörnyezetekben összeolvadás vagy hasonulásról és hallásra is akár össze lehessen téveszteni.
De p-b esetén is inkább szó belsejében van átmenet, kevésbé kezdőhangnál mondjuk. Vagy hangutánzóknál ahol a hallhatóság szempontjából nincs különösebb jelentősége P-B esetén az eltérésnek. De egy futó PAP még nem lesz FUTÓBAB. )) Meg a BÁBA sem PÁPA egyelőre.
B-V meg nem tudom mitől hasonló, szerintem nincs az a botfül ami összekever hallásban egy BÁLBA és egy VÁLVA szópárt. Nem mellesleg teljesen különböző logikájú gyökérszavakból indulunk. És a ragozásnál is különbözünk értelemben is . Alig 4 napja hoztam szópárokat ahol a szavak hangalakjai azonosak és mind V-vel és mind B-vel is értelmesek a szavak. De már régebben is írtam őket. Egyértelműen látszik hogy nem rokonok a szavak.
Erre mi van?... A B-V csak azért is hasonló meg váltóhang meg kicserélhető.)) Egy frászt, a magyar nyelvben biztosan nem ! Azért mert a görög anno nem használt B hangot és VIVLIA írta a BIBLIA szót, ez csak egy oktalan átírása az eredeti hangalaknak. Az ilyenek nem lehetnek mércéi a sokkal korábban kialakult ősnyelvi gyökérszavaknak. Az idegen későbbi torzítások nem lehetnek etalon.
És még a kósza példák mögé is érdemes benézni, mert sokszor nem biztos hogy arról van szó mint az elsőre látszik, a VELŐ--BEL esetleges kapcsolata meggyőzőnek tűnhet első blikkre. Vagy az is lehet hogy teljesen másról van megint szó ?.... járjunk kicsit utána mert szerintem igen, ez a VELŐ teljesen magyarázható a VÁL gyökünkből is :
VELŐ és ez a BEL??? : Egyet szögezzünk le : A velő tényleg alapvetően belül van, ez a rész nem is volna vitás. A kérdés az hogy ettől függetlenül valóban ebből készült a hangalak?... A válaszom az hogy szerintem nem feltétlenül ebből készült . Először is ha ebből készült volna akkor nyugodtan mondhatnánk hogy BELÖ , mert ugyan ennek mi akadálya is lehetne. A hangalak szabad, nem foglalt és még csak a veszélye sincs meg neki hogy összekeverjük valami mással. A "belövéssel" nem ütközne. Akkor miért nem BELÖ? És miért nem volt még régen sem az ? Talán mert az nem az.))
VÁL gyökünkből is csodásan létrehozható és ugyanúgy megvan az értelme így is mint a belsős közelítésnek.
Főleg a birtokos ragozású VELEJE szó amiből könnyen asszociálhatunk a VELE szavunkra. A velő alapból nem igazán létezik függetlenül önállóan egyedül. Hanem mindig egy szerv VELE-járó része, a csontnak VELEJE például. Csont egy lággyá VÁLT része, aminek más szerepe van mint a kemény részének.
De a VELŐ VELE van a csonttal, része neki. Tehát a szó ezen gyökből is teljes joggal építhető, ugyanúgy mint a BEL-ből is lehetne, csak hát mi még sem úgy mondjuk. Mert jó eséllyel talán mi másik gyököt használunk erre...
