A valódi fa burkolatoknál azok száradása következtében fellépő méretvesztés okozhat problémát. Ezért van speciálisan padlófűtésre szánt verzió, ami egy hagyományos préselt anyagból készült hordozófelületre ragasztott 2-3 mm-es keményfa réteget jelent. Ha azonban a padlócsöveket temperálásra használod (nem fűtésre), akkor bármilyen faburkolatot lehet használni, az egyetlen amire figyelni kell, hogy a min. 50%-os relatív páratartalom meglegyen. Padlócsövezés mindenképpen kell szerintem, mert anélkül nem túl komfortos egy ház...
Parketta, hajópadló - egyéb fa padlóburkolatok alá lehet valahogy padlófűtést tenni? - vagy teljesen értelmetlen, marad a fal, plafon ezekben a helységekben.
Több helyen hallottam én is erről, hogy hiper-szuper, nNekem csak az az aggályom vele, hogy ez kb 60 cm falvastagságot jelent. Vagy jó nagy ablakokat tesz be az ember, és ezzel lerontja a hőszigetelést, vagy kicsiket, akkor meg úgy néz ki mint egy román stílusú templom, lőrésszerű ablakokkal...
Nem igazán javasolnám , más elven működik. "a gyári analóg termosztátot kapcsoljam sorba a digitálissal. Eredetileg ez azért lett volna jó, mert talán fűtéskor egyenletesebben fűt, kisebb adagokban adja le a melegvizet."
Ez elég bután hangzik . Ha ez így lenne , akkor nem lenne másik bemenet ilyen célra . Szvsz . ha nem rendelkezel megfelelő ismeretekkel , hívjál szakembert, nehogy nagyobb gond keletkezzen. Itt más gond lesz . MGX1
Kaptam egy tippet, miszerint a gyári analóg termosztátot kapcsoljam sorba a digitálissal. Eredetileg ez azért lett volna jó, mert talán fűtéskor egyenletesebben fűt, kisebb adagokban adja le a melegvizet. Végülis azért választottam ezt a megoldást, mert a digitális termosztáttal már rengeteg érdekes dolgot produlkált. Ma reggel ismeretlen okokból 17,5 fokra hűlt le a ház. Pedig folyamatosan kapta a jelet. Ha a kazán előremenőjét 70 fok alá állítottam mindig ezt csinálta, nem volt hajlandó fűteni. Most viszont szépen beállítom az előremenőjét 60 fokra és megy mint az álom. (megy 50-55 fok körül is egyébként és olyankor 40 alá is mehet az előremenő a csövekben, de úgy tudom a régebbi, nem kondenzációs kazánoknak nem tesz jót ha 60 fok alatt mennek) Így most 42-44 körül van az előremenő hőmérséklet, szerintem így megfelel. Most visszafűtöm a házat (már majdnem 20 fok van, reggel 9-kor még 17,5 volt), aztán el is kezdem írni a fogyasztási adatokat.
Lehet , hogy maga s a visszatérője a kazánnak , akkor szokott igy megállni. Ha nem tud legalább 10 fok DT - gyártani minimális lánggal , akkor leáll. Ha hidrováltód van , lehet , hogy kicsi az elvétel a fűtési körökben , és igy a kazán saját magát fűti :))
10 éves Vaillant VUW 180/1 kazánnal kapcsolatban lenne ismét egy problémám. Az előremenő hőmérséklet potmétere a kazán előlapján 1-től 10-ig van skálázva. A probléma az, hogy 5-ös érték alatt a kazán nem hajlandó fűteni. Bekapcsolt, felfűti magát 50-60 fokra (kb. fél perc) és ezután kikapcsol, majd ezt 5 percenként megismétli. Így használható hőmérsékletű előremenő vizet nem sikerül produkálnia. 5-ös állásban, ahol már hajlandó folyamatosan üzemelni, ott 45-46 fokos előremenő vizet produkál (mármint a tényleges előremenő, ami a hőcserélőből lejön és megy a csövekbe) ill. 35-36 fokos visszajövőt. Azt olvastam, hogy ennél alacsonyabb hőfokkal (~40 fok) gazdaságosabban lehet fűteni és a vízkövesedés is kevésbé jellemző. Tudja valaki, hogy mitől lehet ez? (vagy egyszerűen képtelen ennél hidegebb vizet előállítani, nincs alacsonyabb fokozat rajta???) Vagy jó ilyen előremenő hővel is? (egyébként a kazán használati utasítása azt írja, hogy tavasszal-ősszel 5-6-os állásban kell lennie, enyhe és hideg télben pedig 6-7 ill. 7-8-as állásban)
Falfűtéshez osztó-gyüjtő problémában vagyok. RBM rendszert vettem, de kicsit sokallom az osztó gyüjtők árát. 1db 7-es és 1 db 9-es pár (RBM 3 légkamrás műanyag fűtés hűtés osztó tagosítható rézcsatlakozással áramlás mérővel mikrometrikus szabályozási lehetőséggel , állítómű fogadására képes kivitelben) ez igy több mint 150e Ft ! Tudtok valami olcsóbb megoldást? Szeretném a későbbiekben szervóval bőviteni.
Most úgy tűnik megoldódott magától a probléma, szépen üzemel a rendszer. Már majdnem egy napja megy a digit. termosztáttal a rendszer, azóta folyamatosan üzemel. A fogyasztásom eddig 50 fok körüli kimenővel 11 m3 volt úgy, hogy kint 1-2, itt bent pedig átlagban 21 fok. (kiszámoltam, a fűtött helyiségek összmérete ~80m2) Még kitapasztalom, hogy mi az az előremenő hőfok, aminél még tudja tartani a ház a nappali 21 fokot és azzal majd megmérem a fogyasztást úgy, hogy egész nap egy adott hőfokon megy a fűtés. Majd talán még úgy is, hogy éjjelre hagyom 2-3 fokot hűlni a házat, majd reggelre megint felfűteni és megint kicsit hagyni lehűlni, majd délután megint fűteni. Bár az itt leírt tapasztalatok alapján ez nem lesz túl gazdaságos.
Majd jelentkezem az eredményekkel, kösz minden segítséget!
A termosztátnak a lángőrzéshez semmi köze sincs , valszeg gáznyomás , vagy az ionizációs rendszerrel van öszefüggésben a hiba . Ha a láng a szikra után nem gyújt be , akkor szerviz !
Ismét a segítségeteket kérném. Vettem a 10 éves Vaillant kazánomhoz egy digitális termosztátot. Eddig analóggal ment a háromágú vezetékre kötve 789 pontokra, most azt kihúztam és a rövidzár helyére a 34-re kötöttem. Be is kapcsolt először. Most viszont ha a termosztát nem ad jelet, majd megint ad, olyankor a kazán megpróbál bekapcsolni. El is jut odáig, hogy kattan két relé (a hangja alapján...), beindul a belső keringetője, majd elkezd szikrát adni (2-3-at), aztán az egész mintha kihúznám is visszadugnám. (elalszanak a ledek, elcsendesedik az egész gép, mintha "újraindulna") Ezt rengetegszer eljátssza majd nagyon sokadik próbálkozás után néha bekapcsol. Legutóbb bekapcsolt, felmelegítette a saját előremenőjét 60 fokra, majd lekapcsolt. Mutatja, hogy kap jelet a termosztátról de nem csinál semmit pedig már rég 30 alá ment a saját hője. Gondolom ha végre elindul megint, újraindulósat fog játszani megint. Ez elég súlyos problémának tűnik főleg, ha egy órán belül többször ki-be kapcsolja a termosztát a kazánt. Aki tud kérem segítsen!
Ehhez kapcsolódó kérdés még, hogy az eltérő hővezetési tényezők esetén, a rosszab hővezető anyag esetén csak a rendszer rugalmassága csökken, vagy a hatásfoka is?