Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"Mint pl. hogy egy egyed testrészéből jókat lakmározol."
Ez nem igazán ok. Ugyanis sokkal sokkal nagyobb szenvedést okoznak a ragadozók a természetben. Én is ragadozó vagyok, de én nem kínzom a növényevőket, de a nem emberi ragadozók de.
Amúgy én úgy tudtam, hogy amikor Palásth Bálint rántott csirkecombot eszik csapolt sörrel, akkor az a már nem élő csirkének nem fáj.
Idegesen hisztizel mert nem tudtál bevinni az utcádba, hogy hülye szemantikai vitáddal eljelentéktelenítsd a szenvedés kérdéskörét, helyette még személyesebbé tettem felelősségedet...
Ideges vagy, mert nem megyek bele az értrlmetlen szemantikai vitádba, amivel csak el akarod terelni a beszélgetést a lényegről. Megpróbáltalak cserébe elgondolkodtatni. Nem sikerült. Nem az én készülékemben van a hiba...
Ennyit tudnánk elérni, hogy mi nem szaporodunk. Ezzel is csökkentenénk a szenvedést. Már ez is óriási eredmény lenne. De ti még ennyivel sem akarjátok csökkenteni, mert felelőtlenek vagytok...
