Elöször MB széthullása után a bolgárokkal, alánokkal északra az Urál irányába, de egy részük maradt. Majd a 9. sz. végén Etelközbe, onnan a KM-be mentek.
Na jó, de mikor kerültek volna MB-ba és honnan? Hagyatékuk ott és akkor? És átúsztattak a Volgán, csak hogy az Urálhoz érhessenek? Aztán meg visszatömlőzés Etelközbe ???
Hogy erről a területről van szó. A magyar elődök ott rejtőznek a változatos temetkezésekben. Min három fő csoport van. (Bolgár, alán, kazár), mindegyik gyűjtőfogalom. A legegységesebbek az alánok, a bolgár fedi le a hun-utód népeket, a kazár szintén vegyes horezmi gyökerekkel. Ezek között -- meg nem nevezve -- vannak a magyar elődök szétszórt törzsei.
Jól mondod! Elöször MB széthullása után a bolgárokkal, alánokkal északra az Urál irányába, de egy részük maradt. Majd a 9. sz. végén Etelközbe, onnan a KM-be mentek. Az egy más történet, hogy a Türk Birodalomból kiváltak hozták létre, azok akik a 6-7 században is ott éltek.
"Saltovo-Mayaki or Saltovo-Majaki is the name given by archaeologists to the early medieval culture of the Pontic steppe region roughly between the Don and the Dnieper Rivers, flourishing roughly between the years of 700 and 950."
Ezért is kellett a magyaroknak egy megállóval tovább menniük.
B.: "És ebbe a közegbe a SzMK területén a 6. századtól élők is beletartoznak."
"Saltovo-Mayaki or Saltovo-Majaki is the name given by archaeologists to the early medieval culture of the Pontic steppe region roughly between the Don and the Dnieper Rivers, flourishing roughly between the years of 700 and 950."
"Датируется серединой VIII — началом Х веков, периодом господства в этом регионе Хазарского каганата" (Wiki)
Az orosz változat szerint még későbbi a kultúra indulása (a VIII. sz. közepe).
Szóval, a VI. sz. eléggé felejtős.
B.: "Se Türk, se Komar ezt nem zárják ki..." Pedig pont ezt teszik ;-P
B.: "...valószínűsítenek, véleményeznek." Inkább adatolnak:-D
Saltovo majaki kultura nem a honfoglaló magyarok régészeti kulturája a kazár kabarok elődkulturája lehet csak akik átkeltek a volgán egy kazár belháború után és csatkakoztak a volgán túl élő magyar törzsekhez. A szaltovó majaki kultura tárgyainak megjelenése a volgai bolgárország területén ismert tény , ahogy a kazár csatlakozásra a volga urál térségében is van irásos feljegyzés .
Van egy kirgiz eredetmonda baskiról egy kazár főemberről aki népével a kazárok és a kimekek között lakot aki befogadott egy kazár kagántól menekülő kazár főembert majd miután a kazár kagán bosszúhadjáratott inditott többen keltek át a volgán a kazárok közül és csatlakoztak hozzájuk . Igy zajlott a kazár csatlakozás a kazárok és kimekek közötti területen ahol honfoglaló őseink éltek.
"A „szaltovó-majaki” alakkal azonban nemcsak helyesírási probléma van, az ugyanis alapvető félreértésre is okod ad. Ma csak Ukrajnában legalább négy Maâki nevű település ismert,27 közöttük az egyik éppen a Severskij Donec28 mentén. Ennek határában ugyanakkor egy szaltovói-kultúrás lelőhely is található, ráadásul egy gorodišče (Ua, Donec’ka oblast’, Slov’âns’kij mjis’krada). Ezt a V. K. Miheev harkovi régész által feltárt lelőhelyet az orosz szakirodalomban ugyan többnyire Carino gorodiščének nevezik ― a keveredést kerülendő ―, de az itt feltárt hamvasztásos temető egyöntetűen Maâki-3 néven ismert (MIHEEV 1985, 12– 18). Ezért véleményem szerint a magyar „szaltovo-majaki” alak félreértésre ad okot, mert arra enged következtetni, hogy a névadó lelőhely nem a Maâckoe gorodišče, hanem a Maâki mellett feltárt lelőhely. Különösen igaz ez akkor, amikor a szakirodalomban többen, több helyen is földvárnak nevezik a Maâckoe gorodišče-t (amint ez pl. a magyar szakirodalomban is előfordult),29 mert a Maâki melletti gorodišče viszont valóban földvár."
Szaltovó-Majácki kultúra, de ha akarod: Szaltovó-Majaki Kultúra (SzMK).
Türk értekezésből, 5-ös ljgy. "Egy majaki alak a magyar helynévképző miatt még elfogadható lenne, de pl. németül már nem (vö. Hg.: Bálint, Cs. Der Keramik der Saltovo-Majaki Kultur und ihrer Varianten. Varia Archaeologica Hungarica. III. 1990). Ráadásul németül a másik alak is hibás, helyesen „Saltowo” lenne. Valószínűleg nem véletlen, hogy az említett alak nem is terjedt el széles körben a nemzetközi kutatásban. Németül előfordul a Saltowo-MajazkojeKultur átírás (PLETNJOWA 1978, 75), angolul többnyire Saltovo-Mayatsk culture (AFANAS’EV 1993) A magyar szakirodalomban mindez talán azért nem zavaró, mert a szóvégi -i, ― mely az oroszban a többes számú főnév jele ― megegyezik a magyar földrajzi helynévképzővel."
A habilitációja 2021 decemberében volt...Leírtam: Tézisek. 2021. 34. o.
2023-as PS interjú:
Mármint a biztos nyomok tekintetében" -- = a 4–6. századig tudunk visszanyúlni a korai magyar történelemben.
Ezzel szemben a tyumenyi vélemény nagyon pontos és korrekt, minden szava. (GéKI formátumban):
"a magyar... etnogenezis legkorábbi.... már történetileg is értékelhető.... időszakát azonban ma már nem keltezik a Kr. u. 8. századnál korábbra".
Lehet foglalkozni a magyar ősök különböző csoportjainak hagyatékával már a 6. századtól. (Én is ezt teszem a hun-kort követő időszaktól) -- de ez nem "a történetileg értékelhető magyar etnogenezis". Ez annak a közegnek a tanulmányozása, amely a magyar ősöket adta. És ebbe a közegbe a SzMK területén a 6. századtól élők is beletartoznak. Se Türk, se Komar ezt nem zárják ki, csak a hangsúlyt máshova teszik, valószínűsítenek, véleményeznek.
"És ennek nem mondott ellent, tehát -- elfogadta!!"
Ezt kimondottan rosszul értelmezed.
Szó sincs elfogadásról.
TA egyszerűen korrekt módon ismerteti a tyumenyi kollégái véleményét és azért nem vitatja ezt a megállapítást, mert
a) alapvetően ez csak egy mellékszál az előadott történetben; b) a mondat a TA habilitációs anyagában szerepel, ahol a 44 oldalon egyszerűen terjedelmi okokból nem volt arra lehetősége, hogy komolyabban elemezze a dolgot.
A habilitációja 2021 decemberében volt és akkor nézzük, hogy mint mondott pl. tavaly áprilisban,
a Pesti Srácoknak adott interjúban.
41:29
"Istenigazából, ha mmm... szívem szerint a VI. századnál elébb nem mennék... Mármint a biztos nyomok tekintetében"
de csak a források tanulmányozása könnyen tévútra viheti a kutatót. Vele is ez történt, miközben jó forráskritikus volt.
Karácsonyi (1924):
"Ez az onugur nemzet volt az, amely háromszázadon át annyira hatalmában tartotta, annyira szolgaságra hajtotta a magyar népet, hogy az idegenek ettől kezdve e területen nem láttak mást, mint onugurt, nem is gondolták, hogy e területen mások is laknak, mint onugurok s ennélfogva ez új országot Onuguriának, [...], lakosait pedig tekintet nélkül arra, milyen nyelven beszélnek, mind onuguroknak nevezték el." (23. o.)
"Olvasd el a wikin a Hölbling-elmélet onogur-bolgárjait, akkor közelebb kerülhetsz a bilfer történethez."
Technikailag az inkább Hölbling-hipotézis.
A publikálás óta (2010) mennyire vált elfogadottá??? Úgy tűnik, semennyire.
"Bollók Ádám és B. Szabó János azonban vitatják és koncepciózusnak minősítik Hölbling forráskritikai módszerét, mivel a hazai keletkezésű középkori források hitelének erősítése végett sorakoztatta fel a régebbi magyarországi irodalom azon állításait, amelyek szerint – illetve a Hölbling által kimutathatónak vélt ellentmondások alapján – „nem növelik a bizalmat” a DAI iránt." (Wiki)
"(Azt nem várom el, hogy megértsd!)"
Azért ez egy meglehetősen nagyképű kijelentés.
VSz ez akkor lenne elfogadható, ha min. már az akadémiai székfoglalódnál tartanánk :-DD
De nem tartunk... ;-P
Pontosan értjük az irományaidat.
Sőt, kimondottan ez a probléma lényege: egyértelmű, hogy csupán alter agyalással van dolgunk,
amiben számos hiányosságot lehet felfedezni a rendelkezésre álló adatok segítségével.
