A kétoldali rögzítésnek vannal hátrányai is, amik kevésbé tennék alkalmassá a profi felhasználásra.
Ugyanígy, egy ácsok által használt gérvágónál utálnák az ácsok ha ki kellene fizessék a második tizedesjegyet is a pontosságban.
Nem a hobbista miatt basszák el, hanem pont azért mert a profinak nem kell, és akkor minek. Ha egy fadarabot egy asztalos egyenesen akar látni, akkor meggyalulja a 2méteres asztalú egyengetőn, nem szentségel amiért a körfűrészen a steller nem tizedre pontos. És rönköt nem vág, vesz pallót a telepen.
A gépgyártók meg arra törekednek, hogy a hobbistának pont kevés legyen a gép. Mi a fenének akarna egy hobbista tizedmiliméter pontosan vágni, vagy fél fokon belül. Pedig egy stabil steller-rögzítés kb 3 ezer forintos többletköltség lehet egy gép gyártásánál.
Ez megint az a történet, hogy egy hobbista olyan célokra akarja használni a szerszámot, amire azt nem tervezték. Mert a hobbiműhelybe nem férnek be a célszerszámok, ezért mindent mással kell megoldani.
Amire egy asztalos egy körfűrészt használ, arra az a steller megfelel. De ugyanilyen hogy a drága gérvágó sem tud 90,00 fokot, amit a hobbista elvárna már a 150ezer forintostól is. A képkeretezőnek meg van erre célszerszáma.
A szalag más műfaj, de ott sem igazán értem a stellert, ha egy rönk-ről van szó. Melyik felét nyomod neki minek, merre fog forogni az anyag ? (ha csak nem egy kalodában akarod gatterolni, de akkor meg megint más a téma, mert a kaloda fogja a rönköt, a stelleren minimális erő lesz)
Szóval igen, alapvetően egyetértek veled, valamennyit lehet mozgatni a laguna körfűrész stellerét is (és a szalagfűrészét is), de igazándiból ez talán teljesen mindegy. Az oldalirányú nyomásnak a fűrészlap/szalag előtt kell megtörténnie, mielőtt az anyagba ér (ez tipikusan az 1/3-a, fele a stellernek, ott még elég merev szokott lenni), nem fogod a steller végének feszíteni az anyagot, az teljesen biztos.
Szóval a gyakorlatban jól tud működni az egy oldalon rögzített steller. (legalábbis szerintem, elég precíznek érzem a lagunákat)
Régebben elmentünk egy barátommal Üllőre egy hányend gyártóhoz. Beültünk hallgatózni, és a földön panelszinten összerakott erősítőjéről ment a zene.
A szünetekben rendesen hallható brumm jött a hangsugárzókból. Kérdésünkre hogy "hát ez?" a " nem azt kell hallgatni" volt a válasz. Igen ilyen ez a pop szakma. ;-)
Egyetértek, csak van ez a jelenség, hogy "ha megnyomom az ujjammal és lóg", aztán nekem erről mindig a beszélgetés jut eszembe páciens és orvosa között:
Pár napja néztem az OBI-ban egy kék asztalit, ha jól rémlik, BOSCH volt. Megcsodáltam a steller-rögzítését, hát ha annak nekinyomok egy 18-as rétegeltlemezt, az biztos, hogy nem a beállított méretben fogja elvágni. Nem tudom, ki hogy van vele, de ha a körfűrészlap elejének vonalában megnyomom a stellert oldalra, annak egy tizedet se illene elmozdulnia, ha pontosan akarok vágni.
Egyszer, ha jól emléxem 409 tette fel a költői kérdést: ugyan minek nyomkodod ujjal a steller végét? :) Ha neki is tolod az anyagot, nem a steller végénél fogod, hanem vagy a lap magasságában, vagy felém közelebb, de utána nekem például eszembe se jutna. Még a nem űrtechnikás, precíziós Makita 2712-vel is tudok akár 3 méteres pallót hasítani milliméteren belül (közelmúltban volt is rá példa, gond nélkül ment is).
szerintem értjük, igazad is van, azért cinkelnek a rönkkel, mert körfűrészgépekről van szó.
Nekem a régi, a Felder által azóta már kikukázott megoldású Hammer steller van a körfűrészen. Egy végén felfogatott hosszú alu sín. Vannak hibái, messze nem tökéletes, de teljesen jól használható.
Nem kell feltétlenül nagy rönk, elég ha a végét egy ujjal megnyomod és elmozdul, pedig a szalagnál nincs csak 45cm-es steller.
Persze így sincs gond, mert nagyobb méretnél meg rögzítjük a szánhoz az anyagot amit a nútban vezetünk meg steller nélkül, csak azért egy két végén, vagy középen rögzített megvezető az stabilabb tartást biztosít, mint az egy véges variáns. De úgy látom jobb ha hallgatok, mert rögtön jön a vegyérégitakko.. ;-)
Ugyanakkor fontos, hogy almát, almával hasonlítsunk össze. A régi nagy gépek a maguk idejében megfizethetetlenek voltak háztáji felhasználásra. Ha a mostani új nagygépeket nézzük, akkor bizony azok is megfizethetetlenek és robosztusak (nagy felder, format4 altendorf, martin, nagy scm, nagy robland, stb.)
Mi most itt a megfizethető, vagy a megfizethetőség határán egyensúlyozó új gépeket nézzük (hammer, laguna, bernardo, holtzmann, hordozható gépek, stb.). Ha valakinek ezt a régen minden jobb volt dolgot nem sikerül elengedni, akkor bizony régi nagy gépeket kell venni a használtpiacról, a maguk kockázatával együtt. De azt elvárni, hogy 400-500kg precíziósan megmunkált öntöt vasat kapjunk néhány százezerért, az utópia. Mindig is az volt, főleg régen.
Merevebb, vastagabb, erősebb anyagokat használnak ez igaz, de pl a Laguna el is el is mozdul, ha nagy rönköt nyomsz neki.
A régi nagy gépeken nemhiába volt olyan robosztus öntvényből a steller és a középrögzítése. A mai könnyített, anyagspórolós megoldások azokhoz képest....
En nem vagyok Felder ugynok, de ezen fajtaju korfureszgepeken mar nincs az az elol-hatul rogzit, mint az alsobb kategoriaju hordozhato acsmunkara valo gepeken, amit Mi asztaloshobbira hasznalunk. A laguna sem ilyen, pl.
Cserebe viszont a rogzites es maga a hosszvonalzo merevebb, nyilvan nem olyan merev a vegen, mint az elejen, de nem is ugy kell vagni a munkadarabot, hogy a teljes hosszaban oldalrol neki nyomod a stellernek.
Vasarolni, meg soha nem szabad gepet, hogy nem tudtad megtapizni, ez nekem nagy tanulsag.
Ilyen sufniajtót hajópadlóból táblásítottam, de akár sima deszkákból is össze lehet rakni egy Z-vel. Könnyű megcsinálni, és stabil marad hosszútávon is.
A beltéri polc fa részeit esetleg lenolajkencével, a felesleget jól visszatörve.
Az ajtót valami vékonylazúrral kezelném, a fórumon többünknek jól bevált a Milesi vagy a Remmers , de ezek nem olcsók. Én most a Fénylakk termékekkel próbálkozom, de nincs még sokéves kültéri tapasztalatom.
Ha nincs nagy ajtókészítő tapasztalatod, akkor pajtaajtónak szvsz nem érdemes keretes-fillungos szerkezettel próbálkozni.
De nem tudom milyen. De gondolom ahhoz egy fokkal jobb kellene, nem ennyire puha és vetemedő. Jobb volna szimpla deszkák Z merevítéssel helyett valami keret+fatáblás csak félő, nem tudok olyan csapolásokat csinálni, hogy meg ne lógósodjon saját súlya alatt. (Készen meg nem kapni a kellő méretben.)
"Mivel ez nem fűtött, és téli, csapadékos időben a levegője párás tud lenni, szerintetek mivel érdemes átkenni, ami nem kerül vagyonokba, de azért lehetőleg hosszútávon védi az esetleges nedvesség ellen?"
Ha nem fogja érni közvetlenül az eső akkor kb. mindegy, akár kezeletlenül is hagyhatod, semmi baja nem lesz.
"Továbbá: hamarosan egy új (jobban záródó) ajtót is akarok ugyanerre a sufnira, és a kérdés ugyanaz. Ezt kívülről természetesen érheti csapadék is, akár direktben. (Nem vagyok otthon fafelületek szakszerű és hathatós kezelésében és nem akarok se indokolatlan túlzásokba esni, se alábecsülni a dolgot.)"
Nem minőségi anyagokból (~építési fenyő + 20mm-es OSB lapok) összeütöttem egy jókora polcot (lett vagy 1 mázsa), szerszámok-kacatok tároláshoz, ami egy félig műhely félig kerti tároló funkciójú alsóépületbe fog állni. Mivel ez nem fűtött, és téli, csapadékos időben a levegője párás tud lenni, szerintetek mivel érdemes átkenni, ami nem kerül vagyonokba, de azért lehetőleg hosszútávon védi az esetleges nedvesség ellen? Továbbá: hamarosan egy új (jobban záródó) ajtót is akarok ugyanerre a sufnira, és a kérdés ugyanaz. Ezt kívülről természetesen érheti csapadék is, akár direktben. (Nem vagyok otthon fafelületek szakszerű és hathatós kezelésében és nem akarok se indokolatlan túlzásokba esni, se alábecsülni a dolgot.)
