Nem tudom ki hogy van vele, de erről is beszámolhatnál, még ha nem is finom bútorasztalosság. Ha jól emlékszem nem éppen triviális tetőszerkezetet csináltál, ez szerintem sokunkat érdekelne...
"Az 1db sínen mozgatást nem is tudom értelmezni. ??"
Dehogy egy sín, lenne felül kettő, mint egy fordított fiók és attól, hogy az egyik oldal nyitott lenne, a sín felfogatása erejéig nyílván megmaradna a másik oldal is, így lenne egy klasszikus esetben fiókfenék is, ami most "fióktetővé" alakulna és a kuplungok is így láthatatlanok lennének, feltéve, hogy nem 220 valakinek a magassága.
Egyébként belegondolva ez a bal alul, jobb felül fióksín megoldás is jónak tűnik, ha bal oldaladra esik a kihúzható polc, miért lehet jobb, mint ha felül van mindkettő?
Csináltam, bár lényegesen nagyobbat. (100x80x30cm) 2db teljes kihúzású 40kg-os sínen mozog. Egyik van bal alul, a másik jobb felül. Az 1db sínen mozgatást nem is tudom értelmezni. ??
Oldalt felül vagy felül a tetején? Mert ha a tetején, akkor abban nem vagyok biztos, hogy arra vannak a sínek tervezve terhelés és kenés szempontjából, aztán lehet, hogy de. :)
Valaminek tartani kell a másik oldalt is, nem függesztheted egyetlen sínről. Vagy csinálsz egy részben nyitott dobozt és ahhoz rögzíted a nyitott oldalt, vagy kell valami vasalat, ami kellően merev.
A bútorlap önsúlya egy dolog, de bele is akarsz pakolni. Üveg fűszertartó is tud nehéz lenni, ha sok van benne.
Igen, találtam közben én is felsőszekrényes kihúzható rekeszeket, de tényleg csak 15cm szélességgel van és eléggé korlátozott a kínálat.
Viszont ha magamnak csinálnék egy kvázi fordított fiókot, ahol a kb 70-es magassághoz 20-as szélesség tartozna és a fióknak gyakorlatilag az egyik oldala lenne csak meg, mert amelyik oldalról "kézre esik", ott nyitott, akár bepolcozott lenne... akkor ez még bútorlapból súlyban bőven 10kg alatt vagyunk (mivel 1m2 sincs a szükséges lapmennyiség), egy 30kg-os teherbírású fióksínnel miért ne működhetne? Csinált már valaki ilyet?
Nem lehet pontosan látni a videón, mi mozog. A felső tengelynek fel-e mozogni kell is, mert ezzel lehet beállítani, hogy fusson a szalag.
A felső tengelyt a szalag úgyis lefelé feszíti.
Ha már oldalirányba is tud mozogni, akkor a felső kerék simán eltekeredik az alsóhoz képest és "propeller"l lesz a lap formája, nem sík.
De ettől sem rázkódik szerintem a szalag. Az úgy szokott történni, hogy a melyik kerék nincs kicentíozva rendesen, és az rázza az egész kócot.
A régi módszerrel /sárgarezes forrasztás/ végtelenített lapok szoktam még "ütni", de az nem igazán rákódás, hanem kattogás szerű hang és finoman lehet érezni, hogy mikor ér ez a forrasztott rész pl. a támasztó csapágyakhoz, mert ott nem olyan vékony a lap, mint másutt.
De ahogy írták távnézegetéssel ezt azért nehéz megfejteni. Csak találgatni tudunk.
Konyhabútor készítésben jártasakat kérdezném, hogy mennyire ördögtől való a felső szekrénybe kihúzható elemet tenni?
Konkrétan a főzőlap felett a páraelszívó mellett van egy 20cm-es kimaradt rész, ahová pont beillene egy kihúzható fűszeres elem, akár egy előre gyártott kihúzható fémrács, ha létezik egyáltalán 30cm mélységben ilyen, vagy ha nem nagyon van ilyen mélységgel, akkor fióksín+valami pofás polcocska rajta. Továbbá még azzal fokoznám a dolgot, hogy a fióksínt felülre tenném, hogy ne arcmagasságban fusson a mechanika.
Pont ezzel nincs tapasztalatom, de a Remmers nagyon jó nevű gyártó, nem nyúlsz mellé vele. A világosabb fákat sötétíteni , kicsit sárgítani fogja, mint minden olaj. Bútorra tartós, jó megoldás, a fotel karfa lehet picit koszolódni, kopni fog 5-10 év alatt, de egy kis átcsiszolással, újra olajozással könnyen felújítható. Esetleg a karfát érdemes pár évente olajjal újra áttörölni.
Az egyik a szalag "ugrálása". Annak nincs köze a fogakhoz. Cserébe önmagában is okozhat ferde vágást. A hiba valahol a mechanikában van. Okai lehetnek ferde futás nyolcas, excentrikusság, stb.
A másik a fogak egyik oldali lelapultsága ami biztos hogy ferde vágást okoz, de tutira nem dobálja ide-oda a szalagot.
Először az elsőt kel lmegoldani, utána a másodikat.
Ennek ha rajta a szalag nincs jelentősége. Ahogy alább is elhangzott, a szalag feszítése egyhelyben tartja, nem tud billegni olyankor. (szerintem amúgy sem lenne köze a ferde vágáshoz)
Távgyógyászat nehéz mesterség. Különösen így hogy a mechanikus alkatrészek egy egy kiragadott nézetét látni. Ettől a mozgástól menet közben nem lehet probléma szerintem. A feszített fűrész szalagtól miért is indulna felfele a tengely ha folyamatosan lefele van feszítve? Ha ugyan ez a lötyögés vízszintesen is jobbra balra is megvan az már rosszabb.
Nagy kedvencem a márka, szerintem nem fogsz csalódni benne. De ha beltérre kell és olajozni szeretnél, akkor esetleg nézd meg a rubio és az auro termékeket is.
Megjegyzem, hogy eléggé a paletta tetejét karcolgatod ezekkel, szinte teljesen kizárt, hogy csalódást okozzon bármelyik, ha megfelelően van felhordva.
Korábban már tettem fel videót szalagfűrésszel kapcsolatban. Nem vágott sehogy sem egyenesen. Ma tüzetesebben átnéztük, és bár a fűrész lap nincs túlfeszítve, azért a fogak hajtogatására ráférne egy kis korrekció. Azonban lehet nem volt véletlen, hogy annyira egyenetlenül futott a szalag. A videón látszik a probléma.
Valami neves gyártó gépeiről láttam egy videót. A gyártó neve nem jut eszembe, de az igen, hogy az iparban használatos gépeket gyártanak, méghozzá nem is olcsókat. Ezeknél a géptörzs elkészítése hónapokat vehet igénybe, s ebből egy hónap csak a beton kötése. S ez nem vicc, megcsinálják a vázat valami pilicka anyagból, majd pedig kiöntik betonnal, hogy robosztusabb, stabilabb legyen az elkészült remek, ne nyeklődjön és nyuklódjon.
Amikor egy technika elavulttá válik, onnantól csak másod-harmadvonalbeli gyártók gyártják hulladék technológiával és minőségben. Hiába vannak retro mániások, akik vágynak belőle jóra, lehet hogy egyáltalán nincs aki kiszolgálja őket.
Bringával kapcsolatban pl 8-as hátsó fogsort nem kapsz csak baromi gagyit. Mert nem számít modernnek, csak valahol indiában gyártanak ilyet mezítláb, méhtelepről mentett gépekkel. De jó minőségű acél felnit sem kapsz.
Szerintem ez valahol hasonló, mint a Stanley No. 4-es gyalu sorsa.
Érthetetlen, mert hát a gépi fémforgácsolás elég sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de kb. az 50-es évekig gyártottak konzekvensen jó gyalukat.
Előfordul a későbbiekből is, de onnan kezdtek romlani.
A mai új No4-et ha valaki a kezébe fogja, borzasztó igénytelenül gyártott részeket lát.
És igen, már jobbak a kínai klónok (ja, már a STanley is kínai, izé...)
Az asztali fűrészeknél a fröccsöntött műanyag bódéval kezdődik a pontatlanság (biztos meg lehet azt is pontosabban, meg biztos van is, amelyik pontosabb)
Aztán - ami eleve nem pontos - arra elkezdünk rácsavarozgatni dolgokat. Az se lesz az.
De tényleg lehet, ahogy többen mondták, el kell ezt felejteni.
Egyszer csináltam hossztoldott táblásítást, mármint volt benne hossztoldott darab is.
A derékszögű vágásokat nem a Metabo KGS 216 -al csináltam, hanem az asztali fűrészemmel, mert azzal pontosabban tudok vágni.
Ok, ez a metabo mára tényleg olcsónak mondható valami. De kiváló volt laminált padlózni.
