Erről kár vitatkozni, a "F = dv/dt" egyenlőség nem állja meg a helyét, a két oldalom a mértékegységek dimenziói nem stimmelnek. Ezért ilyen formában nem is írható fel ez az egyenlőség, akkor sem, ha a két oldalon a mérőszám egyformán nulla.
Ez alapvető a matematikában/fizikában, ilyen hibát nem lehet elkövetni, ez alap.
Nem váletlenül tüntetik fel helyette így:
F=0 <=> dv/dt=0
Ez nem szőrözés, ez alap.
Ha ezt nem érted meg, akkor innentől bármi, amit mondasz vagy írsz, nem vehető komolyan.
igen, egy adott atomszamu targy gyorsitasahoz mas ero kell a foldon mint az urben, mivel a ket helyen kulonbozo szamu G reszecske alkotja azokat. viszont nem csak a mozgatando targy G reszecske szama valtozik, hanem a mozgatasra hasznalt anyag G reszecske szama is azonos mertekben. igy a hatas ellenhatas reven az eredo nem valtozik. nagyobb tomeget nagyobb tomeg gyorsit azonos mertekben.
a feny reszecskeje a foton, ami G reszecskek csoportja. a G reszecske szam, ahogy az elektron es protonnak, fugg a kornyezetenek B reszecske tulajdonsagaitol.
a foton, ahogy az egy db G reszecske is, ciklusosan halad at a B reszecske anyag rezgesein. ez szinkronizalja a foton sebesseget a B reszecske rezgesi sebessegevel, beallitja a foton G reszecske szamat a kornyezet parametereihez es fenntartja a B reszecske mezo egy hatarozott iranyu rezgesi csatornajat.ebben a rezgesi csatornabanb az egymast koveto fotonok szabalyos tavolsagba allnak be.
a feny frekvenciaja a fotonok kovetesi tavolsaga, hullamhossza a foton altal megrezgetett B reszecske anyag membran atmeroje.
vagyis a foton G reszecske szama, fotonok kovetesi tavolsaga, sebessege es a B reszecske rezgese egymasra hato tulajdonsagok, ezek mindig beallnak a szukseges egyensulyi allapotukba. ez a fo oka a hullamhossz eltolodasnak, vagyis ha valtozik a B reszecske mezo tulajdonsaga, akkor az osszes tobbi is valtozik.
a foton hatotavolsaga vegtelen. a B anyag szabalyos rezgese csak ott van, ahol a foton sorozat is van. ha veget er a foton sorozat, a rezgesi csatorna gyorsan megszunik. a rezgesi csatorna merete, vagyis h mekkora terreszben van hatasa a fenynek haladasi iranyara merolegesen a hullamhossz. ebben a tavolsagban, a tavolsaggal forditott aranyban kepes a feny megmozgatni mas G reszecskeket es ezzel hatast kifejteni.
"az m itt anyagmennyiseget jelent es az nem azonos a tomeggel. a foldi gravitacios kornyezetben egyformanak latszik. de ha belegondolsz, az anyagmennyiseg egy eredendo mennyiseg, zart rendszerben nem valtozhat. a tomeg meg a gravitacio folyamodvanya, ha valtozik a gravitacios mezo, akkor valtozik az is."
.
Így szépen fejreállítottad a ma érvényes fizikát. :)
Ebből az következne, hogy egy m tömeg azonos gyorsításához a Földön nagyobb erő kellene, mint a távoli űrben, égitestektől távol.
Ez már at Apollo expedíciók során is jól bezavart volna az égi mechanikába, és a "hagyományos" fizikán alapuló számításokkal az űrhajósok sosem jutnak vissza a Földre.
a B reszecskek anyagaban a hatasok terjedesenek van egy sebessege. a hook torveny ertelmeben minel feszitettebb az anyag, annak nagyobb ez a sebesseg. ha a B reszecske anyaga kifeszitheto teljesen es nem szakad el, akkor mint tokeletesen merev test viselkedik es benne a terjedesi sebesseg vegtelen. ez az abszolut sebesseg hatar. ami mivel vegtelen, valojaban nem tekintheto hatarnak.
ha egy G reszecske elerne ezt a sebesseget, akkor onnantol kezdve nem tudna athatolni a B reszecsken es minden B reszecske anyagot kene tolnia maga elott, ami arra talalhato. ez energetikailag lehetetlen. viszont nem is erheti el ezt a sebesseget, mivel a G reszecske mozgasi energiat csak a B reszecsketol kaphat, annak rezgesi sebessege pedig nem erheti el ezt a hatart, mert ilyenkor mar nem rezegne.
vagyis a G reszecske majdnem vegtelen sebesseggel haladhat a B reszecske mezoben. mivel az energia atadas merteke forditottan aranyos a G es B rezgesenek relativ sebessegevel, ezert nagy sebessegeknel minimalis a kolcsonhatas merteke, vagyis minel gyorsabb a G, annal kevesbe hagy nyomot, igy mi sem erzekelhetjuk.
vagyis altalunk nem kimutathato, a G reszecske sebessegenekmerteke.
a feny a szabalyos csoportokban es kovetesi tavolsaggal halado G reszecskek egyuttese. ezt a rendet a B reszecske rezgese alakitja ki, igy ott ahol letrejon a feny, mar hozza is igazodik a sebessege a helyi fenysebesseghez. egyenletes B reszecske energia valtozas eseten ezt jo kozelitessel meg is tartja (marmint a helyi fenysebesseget).
ahhoz, hogy a feny jelentos sebesseg kulonbsegre tegyen szert a helyi fenysebesseghez kepest, ahhoz a B reszecske mezo tulajdonsaganak kell hirtelen mevaltoznia. viszont a B reszecske mezoben a hatasok a fent leirt terjedesi sebesseggel terjednek, ami sebesseg mindig nagyobb mint a fenysebesseg, igy a B reszecske mezoben az energiak gyorsan kiegyenlitodnek. minel nagyobb az energia kulonbseg annal gyorsabb annak terjedese. tehat ez az allapot, vagyis hirtelen helyi fenysebesseg megugras nem nagyon johet letre.
ha esetleg valami extrem esemeny soran, pl feketelyukak utkozesi zonaja kozeleben halad egy fenysugar, es nem utkozik a G reszecske tomegbe (qurvakicsiazesely), akkor meg csak annyit tapasztalnani, h az elozo bekezdes ertelmeben a feny, a frekvenciajahoz kepest lenyegesen kisebb energiat ad le, mint szokasos.
gyakorlatilag tehat a feny mindig fenysebesseggel haladonak tekintheto.
ha egy P reszecske (elektron, proton, atommag) mozog, akkor maga elott levo B reszecskeket osszepreseli, a mogotte levok kitagulnak. ez a suruseg valtozas megvaltoztatja a G reszecskek sebesseget. most nem vezetem le, az elmeletemben megtettem, hogy ezen valtozasok kiegyenlitik egymast, vagyis nem gyorsulo P reszecske allando mozgasi energiaval halad a terben. ha kozben a B reszecske mezo parameterei valtoznak, akkor a P reszecske G szama is megvaltozik, igy a sebessege is, mivel a mozgasi energiaja allando. ez lehet gyorsulas es lehet lassulas is.
ha gyorsitjuk a P reszecsket, akkor hirtelen felborul az elotte utana terben az egyensuly, es amig ez ujra be nem all, addig erot kell kozolnunk vele. ez a tehetetlenseg, ami valojaban a P reszecske koruli B mezo energia viszonyainak atformalasa.
a sebesseg novekedesenek ket hatas szabhat hatart.
- az elotte levo B reszecskek teljes osszetorlodasa. vagyis, ha a B reszecskek nem tudnak elole egyaltalan kiterni. ez akkor lehetseges (elso bekezdes) ha a B reszecskek merev testkent viselkednek, vagyis a P sebessege vegtelen.
- az elotte levo G reszecskek torlodnak ossze. ez a kornyezetben ervenyes fenysebesseg eleresekor kezdodik el. de mivel a szembe jovo G reszecskek sebessegenek csak a P reszecske sebessegevel parhuzamos vektora szamit (atlosan halado G tobbszoros fenysebesseggel halado P eseten is ki tud terni) ezert csak lassan novekszik a P elotti, maga elott tolt anyagmennyiseg a P sebesseg novekedese eseten. az utem a kornyezo B reszecske mezo parametereitol fugg. nagyon nagy surusegu B reszecske mezonel akar kicsivel fenysebesseg felett megallhat a gyorsulas (pontosabban vegtelen ero kene a gyorsitashoz), kicsi surusegu B reszecske mezonel a hatar nagysagrendekkel a fenysebesseg felett van.
ezek alapjan a fenysebesseg nem limit a P reszecskek haladasaral viszont qz atomos anyagokat a gravitacio tartja ossze, az meg fenysebesseggel terjed. vagyis ha nagyon gyorsan halad egy atomos anyag, akkor elveszitik a P reszecskei a kapcsolatot. eloszor a molekulak bomlanak szet, majd az elektronok elhagyjak az atomot, majd a magok esnek szet. de hogy mekkora sebessegnel, az itt is a kornyezo B reszecskek energiaszintjetol fugg. van hogy fenysebesseg kozeleben, de van hogy nagysagrendekkel nagyobb sebessegnel.
a cserenkov sugarzasnak nincs koze a fenysebesseghez. a neutron effektusrol a fisszional mar beszeltunk. vagyis h ha egy proton valtozo fizikai parameteru B reszecske mezoben halad, akkor eloszor magaba szed G reszecskeket es ezek mozgasi energiaja adja a felszabadulo energiat. nem folytattuk ott a gondolat menetet. szoval a begyujtott G reszecskeket ki is kell adnia egyszer es ilyenkor a kiszabadulo nagy mennyisegu G reszecske em hullamma all ossze. ez adja a fisszio sugarzasat. annyi a feltetel, hogy a proton sebessege legyen eleg nagy ahhoz, h a G reszecske szama ne tudjon folyamataban egyensulyi szintenmaradni. vagyis ne aprankent, hanem hirtelen, nagyobb adagban dobja el a G reszecskeit.
ugyan ez a G reszecske eldobas jon letre az elektron eseteben is, amikor a szerszakado magok miatt elektron felesleg jon letre es az is kidobodik. ez adja a mas frekvenciaju em sugarzast, ami mar a lathato feny tartomanyaba esik.
tehat annyi koze van a cserenkov sugarzasnak a helyi fenysebesseg valtozashoz, h mindkettot a B reszecske mezo surusegenek megvaltozasa okozza.
kevered a newton torvenyeit a newtoni gravitacios elmelettel.
a fo problema ott van a mai fizikai elmeletekkel, h nem a valos torteneseket vizsgalja, foglalja rendszerbe, hanem azoknak csak a megnyilvanulasait. pl a magneses hatasra is azert kerdezel ra allandoan, mert neked ez a forras jelenseg, pedig valojaban a G es B reszecskek interakcioja az. es ez igaz minden mezore, elektronra es protonra, ill minden jelensegre.
ez olyan, mintha a vilagunk valosagat vasuti sinnek, kalapacsnak vagy tokfozeleknek kepzelnenk es igy mindegyikhez kulon kulon tulajdonsagot rendelnenk, mint letezo fizikai parameter. valojaban azonban mindegyik atomokbol all, az atomok elektronokbol es protonokbol, vagyis az elektron es proton kolcsonhatasaira ervenyes szabalyokkal mindegyik leirhato. kicsit bonyolultan, de leirhato. amivel en tovabb megyek az elmeletemben, az az, h nalam az elektronok es protonok valoja es kolcsonhatasai is visszavezethetoek egy fajta reszecske viselkedesere. erre pedig ervenyesek a newton torvenyei, mert itt nincs meg gravitacio, magnesesseg, tomegnovekedes stb, es nem is lehet, mivel ezek a reszecskek az okozoi ezeknek.
newton torvenyei:
1. F = dv/dt
ezen nincs mit magyarazni.
2. F = m*a
ide mar kell egy kiegeszites. az m itt anyagmennyiseget jelent es az nem azonos a tomeggel. a foldi gravitacios kornyezetben egyformanak latszik. de ha belegondolsz, az anyagmennyiseg egy eredendo mennyiseg, zart rendszerben nem valtozhat. a tomeg meg a gravitacio folyamodvanya, ha valtozik a gravitacios mezo, akkor valtozik az is.
tobbszor irtam, h az elektron es proton G reszecske szama fugg a kornyezettol es a mozgastol. tehat amikor a 2. torveny serulni latszik, akkor csak az tortenik, h valtozik az m, igy szuksegszeruen valtozik az F is. a bibi a mai atommodelben van, vagyis h azok anyagmennyisege allandonak feltetelezett, igy ha valtozik az ero nem szamolnak azzal h az m is valtozik.
3. F = -F
vagyis a hatas es ellenhatas egyenlosege. ezen sincs mit magyarazni.
4. szumF = F1 + F2
az erok osszevonhatosaga/felbonthatosaga. ez is egyertelmu.
ezekbol levezetheto az impulzus, vagyis I = m*v, abbol pedig az E = 1/2*m*v2. ne felejtsuk h az m anyagmennyiseg!
a B reszecskek anyaganak rezgesenek leirasara hasznalhato a hook torveny, vagyis a fajlagos nyulas fugg a nyujtottsagi allapottol.
korabban lefelejtettem a tokeletesen rugalmas exentrikus utkozesek szabalyat. mivel a newtoni torvenyek pontszeru testekre ervenyes, ezert a merettel rendelkezo entitasok utkozesenel ezeket konvertalni kell mozgasiranyokra. de ez annyira nem is kulon fogalom, mert az 1. es 4. torvenyekbol ez is levezetheto.
A világ fizikusai sem tudnak mit kezdeni a fényközeggel, de ők nagyon is el tudják képzelni.
Egyik oldalról tudják, hogy léteznie kell fényközegnek, de nem tudják, hogy mi is ez valójában.
A másik oldalról pedig rettegnek tőle. Mert ők abban a sötét korban nőttek fel, amelyben még gondolni sem szabad arra, hogy létezhet valamiféle éter, mert akkor összeomlik az egész relativista világuk.
Ugyanolyan ez, mint amikor a sötét középkorban katolikus egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a Föld a világ közepe. Mert ha ez megdől, akkor összeomlik az egész tudományuk.
Ugyanez a helyzet ma is. Ha kiderül, hogy mégiscsak létezik fényközeg, akkor a relativitáselméletnek vége van. És mivel a nagyrészt a relativitásra épül az egész modern fizika, az éter feltámadása romba döntené a modern fizika 80 %-át.
Én példáúl elhiszem, hogy van éter. De sehogyan sem érzem a jelenlétét. Az űrszélt a levegőt,az atomokat, a mágneses mezőt nem nehéz elképzelnem, de az éterrel, nem tudok mit kezdeni.
(ennyi sok "szófacsarás" helyett leírhattad volna, hogy szerinted mit is jelent a "posztulátum" szó... ha már 'nem tetszik' az én 'guglizásom' eredménye... ;) ;-/
destrukt 4286 "Szerintem úgy, hogy a valószínűségi függvénnyel leírható elektronfelhő egy téves elképzelés. A valószínűségi hullám csak matematikai hókuszpókusz, de nem valóság."
Patreides 4289 "...hiszen a valóság az a vasúti sín, a kalapács, a Metropol újság, meg a tökfőzelék. :)
Amit a két szemünkkel látunk, és a kezünkkel meg tudunk fogni.
A többiről meg csak információt gyűjthetünk megfigyeléssel és kísérletekkel,
különféle eszközökkel, és ezek alapján modelleket állíthatunk fel a leírásukra.
A modell pedig nyilván nem a valóság, de ilyen értelemben soha nem is lesz az,
mert ezek már nem a sín, a kalapács, az újság, meg a tökfőzelék,
nem a hétköznapi értelemben vett való világ."
A 'helyedben' kedves Patreides, én abban sem lennék 'teljesen' biztos, hogy "a valóság az a vasúti sín, a kalapács, a Metropol újság, meg a tökfőzelék." ! ;-)
Mert ugye 'a Mátrix c. film óta' tud(-hat)juk, (nem, nem 'azóta', több-ezer-év-óta..;) hogy amit látunk, tapasztalunk az lehetséges, hogy nem is az igazi valóság, hanem csak 'valaminek a valamije', 'kivetülése', 'szimulációja', 'álma'... ;-)
Ahogy egy több-ezer-éves 'távol-keleti' hasonlat 'mondja': "Egy pillangó repült egy szép virágos rét fölött, leszállt egy virágra és elaludt. Álmában azt álmodta, hogy ő egy ember, aki megy egy virágos réten, lefekszik egy fa alá és elalszik. Álmában azt álmodja az ember, hogy ő egy pillangó, aki repül egy szép virágos rét fölött, rászáll egy virágra, elalszik, és azt álmodja, hogy ő egy ember... " ;-)
Az nyilvánvaló, hogy neked sincs semmi fogalmad erről, azért szaladsz ilyenkor mindig a lexikonhoz, és szófacsarással szeretnél rájönni, hogy miről van szó, aztán persze, hogy csak hülyeségekre futja utána...
Sajnos azonban az etimológiai szótárból nem fogod megtudni, hogy már Euklidesz idejében miért különbözették meg élesen az axiómákat a posztulátumoktól.
Lexikonok helyett érdemesebb pl. Szabó Árpád ide vonatkozó írásait olvasni, ő legalább értett is ahhoz, amiről beszélt.
"Szerintem úgy, hogy a valószínűségi függvénnyel leírható elektronfelhő egy téves elképzelés.
A valószínűségi hullám csak matematikai hókuszpókusz, de nem valóság."
.
...hiszen a valóság az a vasúti sín, a kalapács, a Metropol újság, meg a tökfőzelék. :)
Amit a két szemünkkel látunk, és a kezünkkel meg tudunk fogni.
A többiről meg csak információt gyűjthetünk megfigyeléssel és kísérletekkel, különféle eszközökkel, és ezek alapján modelleket állíthatunk fel a leírásukra. A modell pedig nyilván nem a valóság, de ilyen értelemben soha nem is lesz az, mert ezek már nem a sín, a kalapács, az újság, meg a tökfőzelék, nem a hétköznapi értelemben vett való világ.
"Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ, Pénz, drogok, fegyverek, na meg a pinák."
szükségképp igaznak tekintett állítás...; bizonyítás nélkül elfogadott, ... nélkülözhetetlen feltevés...; valamely állapot, jelenség, okozat bekövetkeztének előfeltétele, követelménye;
Tehát megállapíthatjuk, hogy logikailagdestrukt-nak volt igaza, amikor 'elvont', 'megszemélyesítő' módon úgy fejezte ki magát, hogy: "Einstein... megállapodott a fénnyel," ;-)
"Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie."
Igazad lehet abban, hogy ugyanazoknak a törvényeknek működni kell mérettől függetlenül.
Csakhogy nagyon kis mérettartományban, ahol a részecskék igen nagy sebességgel mozognak, már nem elegendő a newtoni fizika.
Például itt már van jelentősége az elektromos és a gravitációs hatás késésének, amivel a newtoni fizika nem számolt.
De bejön a rezonancia jelensége is, amellyel szintén nem foglalkozott a newtoni fizika.
Einstein éppen ezt csinálta. Megállapodott a fénnyel, hogy mindig ugyanannyi legyen a sebessége. Ahelyett, hogy kísérlettel megvizsgálta volna, hogy a fény tényleg úgy viselkedik-e, ahogyan ő gondolta. Ez az kísérleti alapot nélkülöző "megállapodás" vezette el Einstein a hibás relativitáselmélethez.
Tehát mégiscsak kell valami kiinduló támpont, valami megfigyelés vagy kísérlet, amelyre az elméletedet építheted.
"Talán érdemesebb lenne a már mérésekkel, kísérletekkel kimutatott tényekből kiindulva meghatározni alapfeltevéseket."
Igen, én is ezt tartom célravezetőnek.
Bár a "tényekkel" is vigyázni kell.
Erre nagyon jó példa a Michelson-Morley kísérlet, amelyet többféleképpen értelmeztek.
Végül a fiatal Einstein magyarázatát fogadták el, amely szerint éter nem létezik. De később maga Einstein is elismerte, hogy létezni kell valamiféle fényközegnek, mert anélkül a fény nem terjedhet.
Ennek ellenére ma tényként kezelik, hogy sem éter, sem semmilyen más fényközeg nem létezik.
Szerintem a fényközegnek nemlétezővé nyilvánítása nem tény, hanem egy tévedés.
A Michelson-Morley kísérletből ez nem is következik.
