Ha jól veszem ki az írásodból, akkor te egy ökölvívást gyakorló egyén vagy, aki eleve nem is tudott rúgni? Vagy a bokszon kívül gyakoroltál mást is, és inkább direkt nem rúgtál? Esetleg szokatlanabb stílusban bokszoltál?
De egyébként ez mindegy is, mert valóban nincs olyan szabály a K1-ben, hogy kötelező rúgni is. Mondjuk én olyannal még nem találkoztam aki K1 edzésen csak ütött volna, olyannal viszont igen aki csak rúgott. Volt egy tkd-s csávó, ő csak rúgott. Bár őt nem szólták meg, hogy miért csak rúg. Gondolom klub/társaság függő is a dolog.
Nekem egy olyan tapasztalatom van erről, hogy régebben egyszer-kétszer lementem k1 edzésre, és ott rám szóltak, mert hogy én csak ütök, és nem rúgok. Miért nem rúgok? Mert, hogy ez k1 és nem sima boksz. Na most a k1 szabályrendszer lehetővé teszi az ütéseket is, és a rúgásokat is. Tehát nem tilos csak ütni és természetesen nem tilos csak rúgni sem. Hol van az leírva a k1 szabályrendszerében, hogy tilos csak és kizárólag kézzel küzdeni, és muszáj (kötelező) rúgni is? :)
Mert ha mondjuk neki álltam volna könyökkel ütni vagy valami nem odaillő technikát csinálni, akkor rendben van jogos a reklamáció, de azért megszólni, mert nem rúgtam?
Tapasztalom már én is, hogy lassan már minden stílusnál megjelenik ez a "hagyományőrző tisztaság"- tudat (nem találok rá jobb kifejezést), azzal párhuzamosan, hogy amúgy meg divat/trendi az MMA, azaz a vegyesharcrendszer. Régebben tényleg nem volt ilyen. Mostanában az úrimúri finnyáskodások mennek. Németországban edzettem javarészt, anno az ilyen sparringpartikon csak annyit mondka, hogy "Ok, Bruder!" , most már pedig "Das ist kein Kickboxen! Unregelmäßig" . Pedig ugyanúgy rúgtam, csak nem klasszikus olyan technikával, ami a kick-box repertoárban szerepel. :/
Privátban azt írja nekem az ismerős (mindig meglepődöm ki mindenki olvas és milyen kevesen írnak!), hogy pont a K1 a "legegósabb" környezet, mert aki kemény (MT,Kempo,MMA) is bevállalja, meg aki félkemény az is (mint pl a kickboxolók, vagy mi). Az ego miatt tehát itt a legnagyobb a sírás-rívás.
MT-n (thaibox) meg a tradíció a fontosabb, náluk illetlenség nem_pontosan_thaiboxolni. Régen ilyen nem volt, akkoriban csak be akarták bizonyítani hogy ők a legkeményebbek.
Jó magam is, sparringoltam már kickboxosok ellen, többnyire k1 szabályok szerint. Nagyon hasonlókat tapasztaltam, szintén a rúgások kapcsán. Az én rúgás tudásom onnan van, hogy capoeiráztam és bartitsuztam. Ugye a bartitsu többnyire a savate-ból átvett rúgástechnikákat alkalmazza (ráadásul az akkori bartitsu oktatóm az egyben savate edző is volt). Egyszerűbb - értsd akrobatikamentes - capoeira rúgásokat alkalmaztam, sőt még csak nem is gingáztam, de már ment a hiszti a sparring partnerek részéről.
Holott én nem cigánykerekezve rúgtam (amikor rendes bokszkesztyű - tehát nem mma-s kiskesztyű! - van a kezeden, abban eleve nem is célszerű cigánykerekezni, szerintem. Legalábbis én nem mertem).
Talán azért nem tetszik nekik, mert ismeretlen, stílusidegen, nekik nem a megszokott. Viszont a rúgás, az rúgás. Véleményem szerint nem probléma az, ha sparringon kissé stílusidegen technikákat alkalmaz az ember, tapasztalatszerzés céljából sem rossz az ilyen. Jó bővíteni a látószöget, ne csak mindig a saját stílusunkon belül "burokban" gyakoroljon az ember.
Akkor fokozom, thaibox. Saenchai rúghatja a maga cigánykerekes rúgását, de amikor Fabio Pinca (azt hiszem ő) szügyönrúgja közben, a világ (Saenchai is) felháborodik. MMA-ban általában tiltott bizonyos rögzített térdrúgás, aminek hiányában könnyen földre lehet vinni az ellenfelet. Egyáltalán, mostanában jövök rá hogy MMA-ban mennyi minden tiltott. Élet/sérülés védelmileg indokolt persze, de akkor az ellentétét is tiltani kellene.
Szumma, könnyű úgy mondani hogy hú de kemény vagy ügyes valami/valaki, ha a technika engedélyezett, de az ellene való védekezés meg nem.
Elsősorban exhighand-től kérdezném, de bárki érintett véleménye érdekel.
Még mindig nem bírtam összerakni magamban a küzdősportolók világképét.
Megegyezünk mondjuk hogy K1, most nézzük csak a lábat, van egyenes meg köríves rúgás, max térd - ha van is más, azt nem illik. Jól van. De. Ők a körívest 30 éve hagyományból ugyanúgy rúgják, én meg modernebb, hatékonyabb változatot használok - és jön egyből a sértődés.
Most akkor ennyire sem lehet eltérni, a szabályokon belül sem?
"A fekete öv fogalma tágabb annál, hogy valaki ügyesen mozog, küzd, dobál, üt-rúg, a fekete öv (japánul a kuro-obi) egy olyan nehezen megfogható fogalom, melynek az azt kiérdemlő tulajdonosa mire odáig ér, sok-sok egyéb kiváló emberi és lelki tulajdonsággal, képességgel rendelkezik, illetve kell, hogy rendelkezzen...
Dani neves szamurájokat megszégyenítő lelki és szellemi erőről tett, és nap mint nap tesz tanúbizonyságot valamennyi „tatamin”, mind iskolánk vizsgáztatói, mind a strasbourgi bírák, mind az embertársai, mind a jóisten előtt!!!"
Nehéz sóhaj és néma főhajtás.
Ui.:
Kelemen István -- Dániel nagybátyjának -- arca mindent elmond :-(((
A képek alapján látszik, hogy ő tolta be a terembe.
A harcművészt alapvetően nem érdekli a tényleges harci hatékonyság vagy verseny. Ő azért gyakorol, mert minél magasabb szinten szeretné elsajátítani a rendszernek azt a részét ami tetszik neki. (Amikor a mester már igen szigorúan néz, olyasmit is megtanul ami nem annyira tetszik neki.)
A szabályozott bunyó teljesen más képességeket igényel. A harcművésznek általában nincs ahhoz mentalitása. Az a sportolóknak való.
"Hiszen az erő, gyorsaság, hajlékonyság már nem fog növekedni egy idő után."
Akkor fog csak igazán! Fiatalon adottság, de ha később megérted mik is ezek valójában...
Szia Sszasza!
Igen, igaz. Most hogy ezt írtad, elgondolkoztató. Mert az erő a mozdulat és a test pozíciójának pontosságából, a gyorsaság pedig a rutinból is jön.
Mint a baromfi szexálásnál.
A hajlékonyságról nekem kicsit lehet, hogy más ugrik be, mint szerintem nektek. Itt nem csak a spárga mélységére gondolok, hanem a test és a mozdulatok rugalmasságára, harmóniájára, ami a test energiáinak áramlásából adódik. Ennek az optimális fenntartása chi-kunggal nagyon jól kitolható években.
Linkelek be egy videót, akinél ez a chi-harmónia számomra elég magas szinten van. Volt egy filmje is, ami szerintem az életben is meglévő képességein alapul. A copfosra gondolok.
Kipróbálnám ha lenne rá lehetőségem. Van amúgy is némi (szabadfogású) birkózó múltam. Tudom, hogy a szumó azért másabb, mint a birkózás, de azért akkor is kipróbálnám, már csak az élmény miatt is.
A Japánban használt kínai jeleknek több olvasata van, min. 1 japán és 1 kínai, de gyakran ennél sokkal több, sőt, a nevekre még külön olvasatok is lehetnek. Ez lehetővé teszi, hogy valaki akár a saját nevét is megváltoztassa, anélkül, hogy az írásmód változna. Itt az Ankó a kínai, a Jaszucune a japán olvasat.
Itosu was born in the Gibo section of Shuri Okinawa in 1831 and died on January 26, 1915 . His first name was Anko, (the Kanji for which may be alternately read in Japanese as Yasutsune).
