A megúszós, olcsó megoldások általában nem hatékonyak és/vagy biztonságosak.
Ha nem hatékony, ha egy csomóponton 3-4, egymás után tiltást adó jelzésen viszi át a kerékpárutat, ha feleslegesen cikázik az út kétoldalán, ha nincs indirekt balkanyarnak hely kiépítve, az mind-mind azt erősíti, hogy a bringás majd megoldja okosba és szabálytalan közlekedő lesz, mert az infrastruktúra a kialakítása miatt nem nyújt megfelelő haladási lehetőséget.
A nem biztonságost meg ne kelljen magyarázni, a sövény mögötti, út mellett vezetett kerékpárútról bizonyított, hogy veszélyes, de nyilván olcsóbb a járda egyik felét kerékpárútnak felfesteni az út mellett, mint szegélykorrekcióval és útszélesítéssel irányhelyes sávot építeni. Csak akkor az olcsósított verziónál tessék beleszámolni az elütöttek, megsérültek, meghaltak költségét is forintosítva, no meg a balesetek után kialakuló torlódások által okozott kárt.
Hamar kiderül, hogy az olcsó társadalmi szinten a drágább megoldás.
Először haragudtam az új trendre, ahogy az országúti kerékpárokon megjelent a tárcsafék.
Igazából még mindig haragszom, mert drága, és lassan nem lesz opció.
(2006-ban vettem a bringámat, és már annyira macerás pót cuccokat venni hozzá, hogy előbb utóbb nem úszom meg a váltást. (Hmm, de szépek is a mostani kerékpárok, nyami.. csorgatom néha a nyálamat. Amit vennék a maradék 5-10 valószínűleg aktív évemre, az márpedig legyen olyan szuper, amire mindig is vágytam.)
Na de most már megértem, és jónak tartom az ütletet. Én ugyan nem használom félórás alpesi lefeléken a bringámat és karbonfelnim sincs, de volt egy jó minőségű (nem alap árú) alsó-középkategóriás kerékszettem. A felnit megette a munkába járás, a sok téli sós-zeolitos és esős időben fékezés.
Amikor ősszel egy autós leütközte a kerekemet és javíthatatlan nyolcas lett benne, akkor elvittem a szervizbe, a biztosítás miatt szakértői vélemény kellett.
Azt mondták, hogy még jó hogy így lett vége :). Ezzel a felnivel ők egy métert nem mentek volna, ütközés nélkül is azonnal kuka, és örüljek, hogy nem alattam nyílt szét az elvékonyodott félfelület.
Ez volt az első kerék. A hátsót már korábban egy másik szervizes gyerek dobatta ki velem, hogy életveszélyes.
Tárcsaféket csak mtb-n használ a család és én. A bovdenessel mindig is bajom volt, még a márkás Aviddal is. Pár régi hidraulikussal is meggyűlt a bajom (Hayes, 15 évvel ezelőtt). De ami azóta van (shimano xt, slx és valami alivio szintű szérián kívüli shimano), nagyon jók, csak a betétet kell bennük cserélni. Emlékszem persze légtelenítésre, de az oly rég volt, hogy nem is tudom mikor.
"lehető legolcsóbb, legmegúszósabb megoldás a cél."
Ez önmagában szerintem nem baj.
A közpénzt felelősen kell költeni.
Persze van egy szint ami alá már nem kellene menni.
Szerintem inkább több helyen legyen közepes szintű kerékpáros közlekedést segítő beavatkozás, mint kevesebb helyen nagyon csilivili (túl igényes). Így a hálózat is jobban összeáll.
zöld szlogen, hívószó, de amikor a megvalósításra kerül a sor, akkor a lehető legolcsóbb, legmegúszósabb megoldás a cél.
Ja, pl. egy vödör sárga festék. :-D De ha megoldani kell egy meglévő problémát, akkor csak előszednek valami hajánál fogva előrángatott műszakilag lehetetlen szöveget.
"szép" példa a rövidke EV6 szakasz a budafokon. Tűrhetetlen állapotban, a jarokelo.hu-n tucatnyi bejelentés született már, többek között:
De hiába. Egymásnak passzolgatták a labdát az illetékesek. Pedig az alábbi - pár héttel ezelőtti - közleményből kiderül, hogy a Bp.Közút az illetékes. De a válasz: Hárítás - hárítás - hárítás. "nem lehet megoldani", ill. kitettük a táblát, hogy sz.r az út. Na kösz.
.... a problémát Önkormányzatunk már jelezte, melyre a sokadik megkeresés után az alábbi válasz érkezett a jelzett kerékpárútszakasz kezelője és üzemeltetője a Budapest Közút Zrt.-től:
A szakasz állapota Társaságunk számára ismert. A kifogásolt szakasz javítását több tényező hátráltatja. A gyökérfelnyomás által érintett felület olyan kiterjedt, hogy lokális javítások elvégzése nem célravezető, csak az egész érintett szakasz burkolatának javítása jelenthet megoldást teljes szerkezetépítés mellett. Az útszakasz mellett található idős fák tartógyökerei nem minden esetben vághatók el, így a kerékpárút pályaszerkezetét egyedi megoldással kell alkalmassá tenni a gyökérzettel kapcsolatos állandó problémák kezelésére. A végső megoldás megtalálásához a FŐKERT szakvéleménye és jóváhagyása is szükséges. A helyszín elhelyezkedése megnehezíti az aszfaltozó géplánc felvonulását. A felület méretéből adódóan a szakasz felújításának költsége a kerékpárutakra elkülönített éves kereten belül komoly hányadot jelent, így a városszerte jelentkező sürgősebb javítást igénylő, kisebb felületű, egyszerűbben kivitelezhető és balesetveszélyesebb hibacímek rendre elsőbbséget élveznek. Dolgozunk a megoldáson, de a fentiek miatt a szakasz javításának pontos dátumáról továbbra sem tudunk tájékoztatást adni. A burkolathibákra 2021 óta közlekedési táblák hívják fel a kerékpárosok figyelmét."
"Mindeközben zárt láncvédő sehol sincs, és utólag sincs."
Ezen én is elmerengtem.
Az is probléma, hogy bringát általában sportboltban árulnak, mint sport eszközt.
Mondjuk én is úgy kezdtem, de amikor rájöttem, hogy, hogy a bringázás egy autómentes, egyéni közlekedési mód, akkor a közlekedési felhasználási irányba fordultam.
Biztosan vannak speciális, városi bringákat forgalmazó üzletek és az Internetről valószínűleg minden elérhető, de a tömegek valószínűleg, mint sporteszközzel találkoznak a kerékpár piacon.
Városi bringára amúgy optimálisabb lenne az agyváltó, de azoknak borsosabb az áruk.
Amúgy is régebbi sportbringák is kiválóan átalakíthatók - megmenthetők - városi közlekedési célra!
Azok meg nem agyváltósak.
Voltak próbálkozásaim zárt láncvédő készítésre (mosószeres flakon meg más műanyag darabok felhasználásával, de nem jött ki a kívánt végeredmény. Valószínűleg, most hogy felvetetted a témát, teszek egy újabb kísérletet. Régi vágyam egy igazi alacsony költségvetésű, bontott alkatrészekből épített, de nagyon stílusos városi patkány megalkotása. :-)
Szerintem nem jó ötlet, mert egy régen ott felejtett, elhagyott bringa képzetét kelti a leengedett gumi. Az ilyen bringákat általában elkezdik megbontani, "úgy sem hiányzik senkinek, de egy-két alkatrészt még fel lehet használni" felkiáltással. Látni ilyesmit városszerte. :-(
Én igazából pont a viszonylag drága, mert jó minőségű kiegészítőim (nyereg, markolat, pedál) elvesztésétől tartok leginkább, ezért próbálom forgalmas helyre zárni a bringám. ahol már több, hasonló bringa is van.
A baj az, hogy a jelenleg létesülő infrastruktúra többsége is kaki.
Budapesten belül maradva:
-Vannak a legrégebbi kerékpárutak, jellemzően térkőből kirakva. Mára össze-vissza állnak a kövek, a szegély felől jön a gaz, olyan helyen is párhuzamosan fut az úttal, előkészítve a jobbhorgokat, ahol az út keresztmetszetében lenne hely kerékpársávnak, vagy van elég hely sávval bővíteni az utat.
-Vannak a még régebbi kerékpárutak, amelyek egész egyszerűen kis forgalmú járdákon lettek kialakítva, s máris ahány méter ilyen járda két végére kikerült a kerékpárút vagy a gyalog- és kerékpárút tábla, annyi méter "új" infrastruktúraként lett eladva.
-Vannak a sehonnan-sehova sávok, ezek jellemzően valamilyen, az adott út melletti projekthez kötődnek, ahol a beruházónak elő van írva a saját ingatlanjára vezető út kialakítása + kerékpáros, zöld infra biztosítása. Ilyenkor van egy 50-100 méter új aszfalt (az ingatlan előtt), ezen a darabon van kerékpársáv, ami aztán eltűnik.
-Van a nyitott kerékpársáv, ami csak azért született, hogy keresztmetszet-szélesítés nélkül lehessen "új" infrastruktúrát létrehozni, ezt kivételesen fehér festékkel. Ami azért különösen jó, mert az eddig megszokott sárga helyett fehér, az úrvezetőket pedig senki nem vizsgáztatta le az amúgy is felelőtlen és buta jogszabály-változásból.
A legújabbak most a körúti bringasáv és a polleres sávok a vácin, meg az üllőin, ezek szélességben megfelelőek, de a harmaduk kanyarodósávvá változik, az útburkolat pedig ugyanaz, amit 5 évnyi metrópótlás során a buszok masszíroztak, mert ezeket már nem volt fontos kijavítani. A körúti bringasáv burkolata is kritikán aluli. A polleres sávokat ráadásul olyan sürgős volt átadni tavaly ilyentájt, hogy az indirekt balkanyarok sehol nem kerültek kialakításra. Így, aki balra akar kanyarodni, általában az ellenirány sávjában bringázik, rollerezik.
A kerékpáros infrastruktúra mindegyik politikai garnitúrának egy zöld szlogen, hívószó, de amikor a megvalósításra kerül a sor, akkor a lehető legolcsóbb, legmegúszósabb megoldás a cél.
Nem kell akkor sem bevenni ezt a baromságot a gyakorlatba. Ha egyszer elindul, csak szaporodni fog és "jobb esetben" kimerül az egész abban, hogy feltaknyolják az ún. nyitott kerékpársávot, ami a nagy büdös semmi, de választási kipipálásnak és statisztikadöntögetésnek kiváló.
A teló szerintem is tök felesleges egy trekkingre, még egy jobb murvás útra is. A V-fék is pont elég, persze aki hegyekben jár az más tészta, de pl. cobranco se volt elájulva, amikor tárcsára váltott.
Nem vélemény, tapasztalat. Már utaltam rá a másik topic-ban, hogy az országúti szettek igen drágák tudnak lenni. Nekem úgy lett ilyen, hogy megleptek egy szettel csemetéim. Két év alatt majdnem elkoptattam a felniket, mert szinte mindenhová ezekkel mentem. Még a belvárosba is.
Ha tárcsafékes szett lett volna, a felninek és a kerék nagy részének semmi baja nem lenne, csak a tárcsát kéne cserélni, meg a betéteket.
Tehát. Abban igazad van, hogy sokkal több pénzt lehet elkérni érte - vásárláskor. Huzamosabb használat során viszont biztos, hogy olcsóbb. Pláne, ha te magad tudod cserélni a tárcsát (nem nagy varázslat), vagy a fékbetéteket.
Eddig csak bowdenes tárcsafékeket használtam. Télen, esőben ezek sem varázslók. Ugyanúgy csúsznak (közben visítanak), mint a felnifék. Tehát, tapasztalatom szerint nem fog jobban.
A hidraulikust most próbálgatom.., remélem, nem állok vele fejre
Ez a faszi is hülye. Nem kéne a fideszes módszert itt is bevetni, miszerint törvénymódosítással mindent át lehet húzni és szembeköpni a korábbiakat.
Ha már nem felel meg a jelenlegi szükségleteknek, akkor át kell építeni a kerékpárutat, a környezetet, a közvilágítást, a bokrokat-fákat metszeni, épeszűen ültetni, a kerékpárutkat ugyanúgy karbantartani, és legfőképp nem szart építeni eleve. A hanyatló nyugaton ez nem szokott olyan nagy probléma lenni.
Amint lentebb írta is valaki, sajnos a piaci fasság miatt új bringákon már lassan csak ez lesz az idétlen rugókkal, mert csak. Értelme egyiknek sincs a kedves vevő szempontjából, csak öntökönszúrást kap cserébe, de azt hiszi, hogy hűha. Mindeközben zárt láncvédő sehol sincs, és utólag sincs.
Nekem is az a véleményem, hogy a tárcsaféknek a legtöbb esetben egy haszna van, sokkal több pénzt lehet kérni érte is és a javításáért - karbantartásáért is. És manapság a boltokban szinte az összes új bickli tárcsafékes. Nyilván komoly előnye van a hegyen, esőben, sárban. De már 35 éve biciklizem napi rendszerességgel (NEM esőben, sárban) és kb. háromszor történt meg, hogy a hagyományos fék nedvesség miatt egy pillanatig nem fogott. De úgy tapasztaltam akkor is, hogy egy kerékfordulat után már nem volt probléma. Erre fel lehet készülni. Hozzáteszem, nem szeretek és nem is szoktam zuhogó esőben kint tekerni. Távol áll tőlem a mazochizmus.
Személy szerint politikától függetlenül óriási dolognak tartom Révész Máriusz tegnapelőtti közleményét, amiben részletesen bemutatja, hogy a magyar kerékpárutak egy része idejét múlt, veszélyes és egyszerűen nem látják el a funkcióikat. Kiáll amellett, hogy az út sokszor biztonságosabb, mint bringaút és emiatt meg kell szüntetni az egységes kötelező kerékpárút-használatot.
Volt nálam kölcsön egy agydinamós városi bringa, tetszett. Persze azt nem hagytam kint éjjelre, mert nem saját volt.
Kicsit unom a lámpák állandó fel/legumizását lehet, hogy felcsattintok egy dinamót, így tölteni sem kell. (Pláza előtt hagyós, városi közlekedési eszközről van szó.)
"Megfelelő fékrendszer! Jól fogó, lehetőleg modern fékekkel szerelhető legyen! Általánosságban igaz (nyári kerékpárra is), hogy egy jól beállított V-fék hatékonyabb tud lenni, mint egy egyszerűbb bovdenes tárcsafék rendszer. Az egyetlen féktípus ami kifejezetten kerülendő, az a hosszú benyúlású patkófék. Ezek sajnos kialakításuknál fogva, még modern fékbetétekkel sem képesek megfelelő fékerőt biztosítani."
Amúgy én egyetértek vele abban, hogy a tárcsafék és a teló felesleges paraszt vakítás.
Csak a méreg drága teló és hidraulikus tárcsafék rendszer ér valamit, közepest inkább ne is vegyél! (De szerintem méreg drágát se, mert nem igazán van rá szükség.)
Érdekes, amit a váltóról ír. Nekem alap, de valószínűleg kezdő városi bringásoknak ez problémát jelenthet:
"Ezen kívül szintén előnyös, ha az embernek vannak fokozatai.
Volt pár történelmi kitérő a kerékpár iparban annak elérésére, hogy a váltás rendszer egyszerűbb és gondozásmentesebb legyen, de ezek nagy része vagy azt eredményezte, hogy minden sokkal nehezebb is lett, vagy a szerkezet árát emelte meg.
Bizonyos esetekben ráadásul ez a kettő még együtt is járt.
Tehát marad a hagyományos váltás. Mely bár elsőre ördögtől valóan bonyolult szerkezetnek tűnhet, szakavatott kezek általi rendszeres karbantartással az egyik legjobb fejlesztés a kerékpáron mióta Karl von Drais kifejlesztette a swiftwalkert.
A megfelelő váltás és annak használata, sok szempontból tudja megkönnyíteni a nyeregben töltött hétköznapokat. Mert a váltó nem csak arra jó, hogy felmenj vele a hegyre. Ott is hasznos, sőt elengedhetetlen, azonban a közlekedésben ezernyi szituáció követeli meg az ideális fokozat választást.
Bizony a kerékpáron is érdemes hasonlóan használni a váltást, mint bármilyen egyéb járművön. Amikor lassítunk, vagy megállunk érdemes könnyebb fokozatba kapcsolni, ezáltal nem csak a kerékpár, de nem mellékesen az ízületeink is kevesebb terhelést kapnak a következő elindulásnál."
Abban az időben, amikor még elemes lámpák sem voltak, csak dinamós példányok, ésszerű lehetett ez a megkötés. Nem volt valószínű, hogy valaki napról-napra szerelgetné a cuccokat - ha egyszer nem volt a bringán, annak soha nem volt.
Most viszont tényleg pár másodperc levenni, vagy feltenni egy-egy lámpát, minek egész évben rázatni. Tavaly a penci tükörragyán tört le a hátsó pilács, úgy rázott az a xar.
Lehet itt rendeleteket sorolni, a lényeg, hogy a kákán úgy lehet sokat keresni, ha olcsón veszed és drágán adod. Mi drágán vesszük.
"Nem a ma oly sokak által keresett cross-trekking, amit teleszkóppal szereltek fel a tárcsaféknél bemutatott könnyebb eladhatóság reményében (erről egy külön, hasonló terjedelmű írásban tudnék értekezni, lehet fogok is)."
Végül írt róla? Nézegettem az oldalt, de nem találom.
