Hozzátartozik, hogy a legkisebb királyfi még hisztizni is tök cukin tudott, nem tudtam rá haragudni, inkább fura módon elérzékenyültem tőle, hogy milyen kis konok tud lenni. Plusz csak otthon csinálta, nyilvánosan sose. :)
Bármi jó, ami kizökkenti a gyereket és eltereli a figyelmét. Engem anyám löntött wgy pohár vízzel (nem emlékszem rá), én az enyémnek mondtam, hogy menjünk el mosakodni, és hideg vízzel arcot mostunk neki, az megnyugtatta. Egy idő után magától ment megmosdani, ha kiakadt. És amikor lenyugodott, megbeszéltük, mit szeretne.
Igen, az biztos, hogy a tapasztalat és a csiszolódás jó, de az nem garantálja, hogy utána valóban jöjjön valaki.
Egyszerűen ezt nem lehet kiérdemelni, ezen nem lehet dolgozni, ez vagy megtörténik, vagy nem, és nem azért nem jön senki vágyott valaki életébe, mert az a valaki még nem ment keresztül ezeken a csiszolódás-dolgokon.
Meg amúgy nem is értem - és nem is konkretizálja -, hogy milyen csiszolódásra gondol. Ha valaki iránt nem vonzódsz, csak elfogadod, mert ő nagyon akarja a dolgot, akkor gazdagabb leszel ugyan tapasztalatokkal, de ezek a tapasztalatok nem sokat fognak érni egy vonzódásos, részedről is érzelmekkel teli kapcsolat esetére...
Belemehetsz a mai vacsorába valakivel, engedhetsz annak, aki rád vágyik, megélhetsz dolgokat - de ez nem garantálja, hogy elérkezik az életedbe Az Igazi Társ.
Ettől még eldöntheted, hogy elfogadsz egy olyan kapcsolatot, amit nem te választottál, hanem amiben téged választottak. És lehet, hogy jó sül ki belőle.
nem merném ezt így kijelenteni, de a mail lencséknek, ami szilikon-hidrogél(nem hidrogél!!) olyan magas az oxigén-áteresztése(Dk/t), hogy valószínűleg ez a figyelmeztetés már nem annyira releváns.
Én is 16 évesen kezdtem kontaktlencsézni, annyira nem is figyeltem, de tudom, hogy nekem elmondták, mondták a hordási idő maximumot is (akkoriban tán 8-10 óra volt / nap), és ellenőrzésekre is kellett járni időnként. Egyszer volt is, hogy probléma akadt, akkor két hónapra le lettem tiltva a lencséről, és kenegetni is kellett a szememet. De rendbe jött.
Persze, megértem a bizalmatlanságot. Amikor én elkezdtem kontaktlencsézni, az még a szocializmusban volt, szerintem akkor még nem annyira szolgáltatásnak vették az ilyesmit, mint kontaktlencse, hanem orvosi eseménynek, és nem volt szokásuk tájékoztatni az embereket túlságosan... :)
Amúgy nekem úgy lehetett kontaktlencsém, hogy több mint 3 dioptria különbség volt a két szemem közt, és olyan szemüveget nem csinálnak, és a tb kifizette a lencse árának nagy részét. Akkoriban még ilyen 1-1,5 éves lencsék voltak. :)
Nekem a katalizátoros fertőtlenítőfolyadékom volt, az is valamilyen peroxidos volt, csak a reakciót egy kis fogaskerékféle indította meg.
De a fertőzésveszélyt mondom, hogy nem zavart. Vagyis ismertem, hogy fenn áll és tudtam azzal kezelni az aggodalmam, hogy betartottam az előírásokat a fertőtlenítéstől a viselésig szabályokig és a megfelelő, rendszeres cserékig. A becsapottságérzetet az okozta, hogy arról a lópikula se beszélt nekem 1991-től 2003-4-ig, hogy a lencse alatt nem kap elég oxigént a szaruhártya és hogy van egy olyan betegség, hogy az erek emiatt benőnek a szaruhártyába és később zavarják a látást. Akkor, amikor ez a szemésznő vette a fáradtságot, elmondta, és ajánlotta a magas víztartalmú lencsét, ami már 90% feletti oxigénáteresztőképességgel bírt, akkor hallottam erről először. Tehát 10+ évig senki nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza, egyáltalán megemlítse ezt a lehetőséget. Miközben még egy mezei OTC vacak mellett is ott a részletes tájékoztató, hogy hogy szedd, mikor ne szedd, mire figyelj, amikor alkalmazod. A kontaktlencsénél ilyen nem volt. Nem csak nem vettem észre, hanem nem volt.
Egyszerűen elvesztettem a bizalmamat a kontaktlencsében és a kontaktlencseforgalmazókban is. Ennyi. Nem kell ezt ennyire tovább ragozni, aki akarja, nyugodtan hordja. Egyrészt mindenkinek máshol van a toleranciaküszöbe, hogy milyen egészségkárosodás kockázatát tudja vállalni és egyébként is simán lehet, hogy másoknak ezt elmondták, csak nálam hagyták ki mindig. Vagy megnézték, de mivel nem volt ereződés, nem szóltak eddig a doktornőig, mert feltételezték, hogy tisztában vagyok a kockázattal. Az is lehet, hogy ma már van a betegtájékoztatójában a lencséknek szó erről a veszélyről is, nem tudom. De én ilyen vagyok, nálam egyszer elég elpuskázni a bizalmat, és nem tér vissza.