Keresés

Én szeretem a hajdinát csak a menjasszony utálja még a szagát is, pediglen az inkább való hölgyeményeknek mint ffiembernek a mendemonda szerint.

Sok mindenre jó az amarant.

Amarantliszttel bármilyen típusú tészta dúsítható, a palacsintatésztától a spagettin át a kelt tésztákig, lehet vele sűríteni levest vagy főzeléket, a pattogatott amarantmaggal lehet upgrade-elni müzlit, köretet, kását - megmaradnak a maghéjai, de feltörve. A legtöbb tápanyaga a maghéj alatt van.

Édességnek keverd össze a pattogatott amarantot mézzel, fűszerezd kedved szerint, tehetsz bele diót-mogyorót-mandulát, csurom egészséges.

A sima mag felhasználásáról nem tudok semmit, nehezen rágható, és szerintem nehezen is emészthető. Talán citromlébe kell áztatni főzés előtt? Az általában segít puhítani.

Arra mondj okost lécci, mit lehet vele/belőle csinálni? Megfőztem egy adagot kásának, úgy, ahogy bármelyik másikat szoktam: 1 bögre amaránt+2 bögre víz + kis só, de eddig még nem éreztem átütőnek. Annyira apró, hogy nehéz rágni. Eddig még inkább érdekes mint jó.

(A kölessel, nem értem mi gondod van, nem vizes az egy cseppet sem és nagyon finom. Az valami tuti telitalálat volt számomra - mint utóbb kiderült, a vércsoportdiéta szerint is. Pirított hagymán kissé megpirítom, felöntöm vízzel + só, megfőzöm, aztán jöhet rá juhtúró, sajt, mozzarella, tejföl vagy joghurt - nagyon finom).

Ha neked a bulgur és a kuszkusz bevált, akkor hajrá a hajdina irányába is, az is fog tetszeni!

Amúgy zellerszerű szára van aminek az íze hasonlít az articsókára csak századannyiba kerül az előállítása. Két fő típust nemesítenek egyébként mostanában, az egyik a zöldség-amarant, aminek a szára és a levele használható fel zsengén, a másik a mag-amarant, ami inkább maghozamával nyerőbb.

Nem kicsit tápláló, van benne 12-16 % protein (75% telítetlen növényi zsírok), 5% lizin (ez utóbbi jobbára csirkehúsban van csak meg szójababban).

100 gramm magban van:

Nátrium 31 mg

Kálium 290 mg

Kalcium 175 mg

Magnézium 244 mg

Vas 17 mg

Cink 3-4 mg

Réz 1 mg

Mangán 4.6 mg

Van még benne riboflavin, niacin, tiamin, C-vitamin.

Innen az info: http://www.eap.mcgill.ca/CPAT_1.htm

Ez az "amaranthus cruentus" típusra jellemző adat, jobbára ezt nemesítik tovább.

Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek nagy tápértékű alapgabonája lehet. Régészeti leletek szerint amúgy 6000 éve termesztik Dél-Amerikában, olyan helyeken ahol meglehetősen mostohák a körülmények.

Most pedig szaladok, veszek néhány hektár földet, és bevetem maggal. :-)))

1519 előtt az aztékok vallási ünnepeiken amarantmagokat kevertek össze mézzel (vagy embervérrel, fuj), és kicsi bálvány-süteményeket formáztak belőle, amit rituálisan elfogyasztottak. A konkvisztádorok ettől persze kiakadtak, és megtiltották az amarant fogyasztását, remélve hogy a szertartással együtt vallásukat is eltüntethetik. Sokszáz év alatt a helyiek dísznövényként őrizték és megtartották a fajtát, bár néhány eldugottabb faluban termesztették is. Ma már kutatólaboratóriumokban nemesítik gabonanövénynek a nyugati civilizáció számára, bár akadnak problémák, mert nehezen aratható nagyüzemi módszerekkel.  

Bővebben itt olvashatsz a történelméről ángliusul:

http://chetday.com/amaranth.html

Még bővebben olvashatsz róla ha beírod a gugliba hogy amaranth +food

Eddig 0 alkalommal láttam ilyent, megkóstolnám szivesen, de nem hús helyett. :))

Szándékosan meg nem lehet felejteni. :))

Szeretném megosztani veletek legújabb felfedezésemet. Miután száműztem a húst az étrendemből (észrevettem hogy lefárasztja a szervezetemet és meglassítja az agyam), ráadásul viszonylag aktívan sportolok is, utánanéztem hogy mi mindent ehetek mostantól amiben sok a hasznos fehérje. A köles, a kuszkusz és a bulgur már szerves része a táplálkozásomnak, de meglehetősen korlátozott a felhasználási körük, és van ami nem igazán szimpi mindben - a köleskása vizes jellegű és nem túl jóízű, a kuszkusz ugyan finom, de kevés benne a tápanyag meg a vitamin, bulgur dettó.

Az amaranttól eleinte ódzkodtam - távoli, vad rokona nálunk disznóparéj néven közismert, és már kölökkoromban is húzogattam ki a zöldségágyból a kertben -, apró, pergő magjai leginkább valami furcsa, éretlen mákra emlékeztettek. Nemrég viszont találtam (a cébéában) kipattogatott, vákumcsomagolt amarantmagot. Először müzlibe kevertem, tegnap este viszont kipróbáltam sárgarépás csicseriborsó főzelékben, sűrítés céljából beletettem a végén egy nagy marékkal, kiválóan bevált!

Kellemes, enyhén mogyoróra emlékeztető íze van, igen magas a fehérje, vas, kalcium és magnézium tartalma (mindegyikből sokkal több van benne mint az igazi tejben, fehér vagy vörös húsban). Utánanéztem a neten (gugli: amaranth), és kiderült hogy ősi, a nyugati kultúra számára szándékosan (!) elfelejtett, különösen megbecsült gabonanövényről van szó, amit Közép- és Dél-Amerika népei vallási szertartásokon is tiszteltek nagy hasznosságáért, igénytelen, szárazságtűrő növény ugyanis.

Ajánlom szeretettel, próbáljátok ki, simán megéri az árát!