"Ha ismered a szakirodalmat, máshol meg úgy ír a kunokról, mintha P. mester maga is kun lett volna. "
De te sem ismered, merthogy ez a te továbbgondolásod.
--
Nem az enyém, de hogy te Szegfű Lászlót nem ismered, az tuti!
Nem szeretek neked irodalmakat ajánlani, mert amikor ezt megteszem, te villámgyorsan úgy teszel, mintha ismernéd a konklúzióját (amit én már régen meghaladam), pedig az imént adtad tanújelét, hogy azt sem tudod, mihez szólsz hozzá.
"Most bizonyítottam be, a Vata (vajta) féle lázadás (Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.)."
Nem bizonyítottad be. Nem is vagy tisztában vele, hogy mi is lenne az a bizonyítás. Itt is szimplán feldobtál egy ötletet, hogy azok a szavak hasonlítanak, de se nem bizonyítottad, se nem zártad ki a többi opciót.
"A magyar besenyő név és a bessi név egyazon népet jelent, "
Nem jelent egyazon népet , keresztül az egész népvándorláson, minden egyéb nyom nélkül , a következő 3-400 évben főleg, hogy a besenyő név már Közép-Ázsiában megjelenik.
"Ha ismered a szakirodalmat, máshol meg úgy ír a kunokról, mintha P. mester maga is kun lett volna. "
De te sem ismered, merthogy ez a te továbbgondolásod.
A szakirodalomban annyi van, hogy mivel sokat dícséri az Aba nemzetséget, illetve részletes ismeretei vannak az Északkelet-Magyarországi aba birtokokról esetleg ő is Aba nembéli lett volna.
De ez megintcsak egy frltételezés és nem is fogadta el mindenki, nem igazán kellene készpénznek venni.
Most bizonyítottam be, a Vata (vajta) féle lázadás (Vata11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.).
Miért ne lehetett volna, ha már a 10. században is voltak besenyő beköltözők?? Még a nevük is kijön a törökből, Anatóliában ma is viseli helység a nevüket (hiszen éppen a DAI-ból tudjuk, hogy az oguzok között is maradtak vissza, akikből aztán lettek az oszmánok.)
A genomváltozással együtt jár az is, hogy nem tudhatod, mely csoportnál mely nyelv válik dominánsá.
Ha van rá nyelvi adat, tudjuk.
Félvilágot átérő pár évszázad alatt
Csakhogy a magyarok pár évtized alatt jutottak az Uráltól a KM-ig. Végig domináns népként. Ha akarták volna, sem válthattak volna nyelvet, még a KM-ben sem. Magas fokú katonai szervezettséggel, hódítóként, ugyan mire és miért "váltottak" volna ???
A besenyők nyelviségére a róluk fennmaradottakból csakis egy kipcsák török nyelv jön ki. Még "iráni" kangar sem, nemhogy magyar.
Egyetértek. Mármint a folytonos genom-változással.
--
A genomváltozással együtt jár az is, hogy nem tudhatod, mely csoportnál mely nyelv válik dominánsá.
Félvilágot átérő pár évszázad alatt eltűnő népek esetében pedig biztos lehetsz benne, hogy voltak ott magyar törzsek is - ezek a KM- felé tendáltak még jóval a törzsszövetség létrejötte előtt pl. a besenyők esetében.
Tudod, nem úgy van az, hogy A-nép elindul a világ egyik végén és megérkezik A-népként, Ha nem megindulnak A néven ABCD népek és megérkeznek talán még A néven, de a helyiekkel együtt hamarosan E nép lesz belőlük.
Egyetértek. Mármint a folytonos genom-változással.
Ha feltételezzük, hogy a Kárpátokat körülölelő későbbi besenyő törzsek (Koppány, Gyula) valójában a helyben élő ókori bessi - tráknak gondolt népet jeleölik és jelentős számban magyar nyelvű.
És megint meg tudtál újulni !!
---
A magyar besenyő név és a bessi név egyazon népet jelent, de szerintem csak betagozódtak a későbbi besenyő törzsszövetségbe. Tehát egy őslakos, vagy egy évszázadokkal előbb érkezett "besenyő) összetevőről van szó.
Tudod, nem úgy van az, hogy A-nép elindul a világ egyik végén és megérkezik A-népként, Ha nem megindulnak A néven ABCD népek és megérkeznek talán még A néven, de a helyiekkel együtt hamarosan E nép lesz belőlük.
Ha ismered a szakirodalmat, máshol meg úgy ír a kunokról, mintha P. mester maga is kun lett volna. Ha pedig hozzáteszed, hogy miután csatlakoztak és felesküdtek, mit vittek végbe a vezérek, akkor... Na igen!
Makkay János, Árpád fejedelem sírjának keresgélése kutatása Budapest 2010 107-109. old.
"
" A súlyos tévedés alapja az a tétel, amely a török onogur 'tíz nyíl' jelentésű törzsnévből keletkezett ősszláv *ogi>re/i (ejtsd ongáre) népnév jelentését már első említésekor 'magyar' jelentésűnek és értelműnek tartja (Király op. cit. 16), ami súlyos tévedés. Az onogurok mindenkor és bármikor onogur (azaz türk) nyelvű népek voltak, nem pediglen magyarok, és csak alávetett népeik között voltak régi magyarok."
Makkay utolsó mondatának második fele az, ami igazolásra vár, mert azzal még adós az alternatív "történetírás".
"Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kiev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt. " Na nem ...
--
Ha ismered a szakirodalmat, máshol meg úgy ír a kunokról, mintha P. mester maga is kun lett volna. Ha pedig hozzáteszed, hogy miután csatlakoztak és felesküdtek, mit vittek végbe a vezérek, akkor... Na igen!
Igen, horvátoknál is sokáig tovább élt egy avar néprész.
Avariából oda menekültek. Ugyanis a DAI-beli Horváto. (és még egészen a török időkig) csak egy keskeny csík a tenger mentén, sosem volt avar lakóterület, sem a korai, sem a késő avar korban, lásd Szentpéteri térképeit. ÉPPEN az avarok egyik menekülési célpontját adja meg, utódaik (DNS) még ma is ott vannak Hvar szigetén.
Árpád magyarjai, Volgánál maradó magyarok- baskírokba olvadt magyarok, szabír magyarok
Ezek, ugye, Levédiában váltak szét, azaz 1 társaság.
kijev alatt csatlakozott hét kun törzs
"Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kiev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt. " Na nem ...
10. századi a források szerinti fehér és fekete magyarok), székelyek.
Nem 10. századi, székelyek először Anonymusnál, a "fehér ungri" onogurok, azaz törökök, mondja László és Makkay. Hogy "sodródtak" velük magyarok is, na azt kell azóta is igazolni
Volt hát miből meríteni.
Sci-fihez.
Ha feltételezzük, hogy a Kárpátokat körülölelő későbbi besenyő törzsek (Koppány, Gyula) valójában a helyben élő ókori bessi - tráknak gondolt népet jeleölik és jelentős számban magyar nyelvű.
És megint meg tudtál újulni !!
Ha a székelyek avar birodalmon belüli helyzetét feltételezzük.
Ha Anonymus kunjai aeleve Etel-közben éltek, nagy számú magyar nyelvű összetevővel, szláv szövetségben.
"Ha a kutya nem szarna, kipukkadna!" (szomszéd bácsi, szöveghűen!)
Anonymusnál nem csak hét kun vezér van mint a magyaroknál, nem csak szkíta módra vérszerződnek, hanem Szkitiától nyugatra az orosroszokkal szövetségben éltek.
A székelyek is magyar nyelvűek, noha a népcsoport eredete vitatott ugyanezt feltételezhetjük a hét kun törzsről is.
Vegyük csak sorba a az eddigi magyar népcsoportokat:
Árpád magyarjai, Volgánál maradó magyarok- baskírokba olvadt magyarok, szabír magyarok, kijev alatt csatlakozott hét kun törzs ( 10. századi a források szerinti fehér és fekete magyarok), székelyek.
Volt hát miből meríteni.
Ha feltételezzük, hogy a Kárpátokat körülölelő későbbi besenyő törzsek (Koppány, Gyula) valójában a helyben élő ókori bessi - tráknak gondolt népet jeleölik és jelentős számban magyar nyelvű.
Ha a székelyek avar birodalmon belüli helyzetét feltételezzük.
Ha Anonymus kunjai aeleve Etel-közben éltek, nagy számú magyar nyelvű összetevővel, szláv szövetségben.
Bátonyi Pál, Szil, Kistata, Bánhegyi, a Vatay család és a honfoglalás című elemzésében a következőket írja: „A Kárpát-medencében a lakosság többségét alkotó késő avarok kisebb bánságai jöttek létre. Jelentős bánság alakult például a Nyitra felső folyásánál Bán (Bánovce nad Bebravou, Szlovákia), illetve a Vág mentén Szil (Brestovany, Szlovákia) környékén...A Kárpát-medence középső és keleti részeit a nándornak nevezett bolgárok foglalták el. A bolgárok bizánci és frank háborúit kihasználva a késő avarok visszafoglalták a Kárpát-medence középső részét. A honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt - a fehérhorvátok (lengyelek) és a németek által - venger (vangar) néven nevezett nép sikeres támadását a Vata-Bata (Báta)-Pata katonai jellegű törzse hajtotta végre. Jelentős katonai erőt képviseltek, katonailag szervezett településeik láncolatát hozták létre egymástól általában 30-40 km-re. Nevüket viselő településeik: Kolozspata (Pata, Románia), Vattaháza (elpusztult), Vatasomlyó-Szilágysomlyó (Şimleu Silvaniei, Románia), Battonya, Batta (Bata, Románia), Patacs, Patapoklos, Báta, Bátaszék, Dunapataj, Pusztavacs, Vattacsanak (elpusztult), Százhalombatta, Vác, Batta-Bát (Bátovce, Szlovákia), Bataháza-Ajnácskő (Hajnáčka, Szlovákia), Nagybátony, Gyöngyöspata, Vatta, stb.”
"A besenyők jelenlétére utal, hogy a közeli Báta helységnek is volt „Besenyő” nevű része. „Lajos király bizonyítja, hogy a szekszárdi apátság a Baranya megyei Bata helységben fekvõ Beseneu nevű birtokát - az oklevélben leírt feltételek és határok mellett - 40 évre bérbe adta - évi két márka haszonbérért – Tuteus (Becsei) királyi ajtónálló mesternek.” – olvashatjuk a DL 87199 jelű korabeli oklevélben."
Én Pozsony, Bazin településneveket is összefüggésbe hozhatónak tartom a besenyő névvel, a Basan névből származó a Bossány helységnevet is.
bojtár:Vitatott eredetű. | 1 Valószínűleg származékszó. | ⌂ A →bujt² szóból keletkezett -ár névszóképzővel. Az eredeti jelentése ’hajtó legény, marhahajcsár’ lehetett. 2 Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Német (baj.-osztr.) wachter, wo̬χᴛə(r): ’őr’ [eredetéhez vö. →bakter]. ⌂ A magyarban χt > jt hangváltozás, valamint hangrendi átcsapás történt. A szó eleji b-hez vö. →bognár, →bükköny stb. ▣ ⌂⇒ A magyarból: szlk. (N.) bojtár; ukr. (Kárp.) бойтарь; rom. (N.) boitár: ’pásztorfiú’.
Az ismeretlen eredetű bujt² szavunk (Bujtor név eredetéhez) gyakorlatilag kizárja a jövevényszó mivoltát, hiszen az ÚESz is ismeretlen eredetűnek hozza a szótövet.
Hajtókból már lettek hajdúk ugye.
Ez is rokonértelmű analógiának tekinthető eszerint a fgr. *βoje- ’képes, bír’- (vajta/vajda) szavunkkal.
"1200-ból találunk Voitha, Vaita , Voyta, sőt Boyta, Voita személynevet is. Az Árpád-kort követő oklevelekben a vajda a következő alakokban szerepel: 1337-ben woyda, 1366-ban woyada és 1409-től wayda. [25] Ezek az írásbeli alakok már egyértelműen a vajda szót adják vissza. Ugyanezt mutatják a régi magyar családnevek, ahol 1398-tól a vajda alak jelenik meg. [26]
A XIV. században összeállított Képes Krónika a vajdákkal kapcsolatban egy érdekes adattal szolgált: a XI. század közepén megemlített egy nagyhatalmú urat, a békési Vatát, akiről csupán annyit tudunk, hogy eredetileg Selus-ból, vagyis Békésből származott, és elég jelentős úr lehetett, hiszen elsőre jelentkezett, hogy támogassa András trónigényét, bár azzal a kikötéssel, hogyha visszatérhet ősei vallására.[27] A krónika szerint Vata biztatására kezdett az egész nép András mellé állni.[28] Érdemes lenne azt a továbbiakban alaposan megvizsgálni, hogy Vatának lehet-e valami köze a vajda méltósághoz? Ugyanis az ő területe közel esik a vajda által birtokolt terültekhez, ahol korábban Bojla zsupán is élt."
Miután a vajda eredeti feladatkörét elvesztette, a szó vezetéknévként, illetve földrajzi névként élt tovább a magyar nyelvben. Erdély területén, több megye területén találunk vajdával kapcsolatos helyneveket: Vajdafalu, Vajdafalva, Vajdaháza, Vajdahomok, Vajdahunyad, Vajdakamarás, Vajdakúta, Vajdarécse, Vajdaszeg, Vajdaszentivány.[78]Kázmér Miklós családnevi szótárában a Vajda családnévként 1415-ben tűnik fel először, Vajdai alakban viszont már 1398-ban. 1423-ból ismert egy Waytha alak is.[79]
"Fehértői Katalin által összegyűjtött Árpád-kori személynevek között 1193-ból tláljuk a Waioda-t, 1200-ból pedig Voita, Voitha, Vaita alak fordul elő. A személynévtár külön érdekessége, hogy 1209-ben volt Boila név is, amely a türk bojla-val mutat egyezést.[80]
Összegzés
A vajda méltóságnév eredetét sem a nyelvészeti sem a történettudományi kutatás nem tisztázta kellőképpen. A problémát az adja, hogy a szláv és a török jelentés egybeesik, és a szót a törökből is le lehet vezetni, sőt a mongolban meglévő adat az utóbbi oldalt erősíti meg."
--------
Kiegészítés:
A finnugor eredet szintúgy bekapcsolódik a történetbe, prímán le lehet belőle vezetni, nem csak a vajda, hanaem a baj és bátor szavainkat is: võitle- ’harcol, küzd’, [fgr. *βoje-’képes, bír’]. A →vaj², vajikAz eredeti jelentése ’harc közben hangosan sikolt’ lehetett.
Feltételezésem szerint Belatinc, Beletinec, Bellotincz -- a Horger törvény szerint -- a Beltinc-ből alakult ki, ami elképzelhetően a Beltane (beltine = bel „világos", tine/tene "tűz") ősi kelta tűzisten nevének maradványa, amely római, avar-szlovén közvetitéssel maradt fenn. Délkeletre tőle, a Maros völgyében olyan nevű helyek vannak, mint Bata és Bulcs. Ezek avarkori törzsnevek. (Bata – többek között – egyiptomi istennév is). Ha Karintia nevét kelta eredetűnek tekinthetjük, ami a "carant" = barát, rokon szóból ered, akkor talán itt sem járunk el merészebben a feltételezésben.
A besenyők betelepedését általában a honfoglalás utánra teszik (először Tonuzoba jött be, Taksony fejedelem hívására, majd több részletben, egészen 1091-ig tartott a beszivárgásuk, amikor Lebunionnál végleg szétverték őket a bizánciak.), de nem kizárt, hogy az avarok között is lehettek besenyő törzsek, akik még a törzsszövetségük megalakulása előtt csatlakozhattak az avar birodalomhoz. Nyelvükről több elképzelés van, a kipcsák-töröktől, a keletiráni szakán keresztűl, az ugorig. Csak szláv nincs benne. A székelyekkel együtt jelentős szerepet kaptak az északi és nyugati határ védelmében. Viszont említésre méltó lehet tőle kb. 17 km-re ÉK irányban lévő Bélvárd falu neve. (Ma Bélvárdgyula, 45,9732; 18,4319). Vályinál: „BELVARD. Magyar falu Baranya Vármegyében”. A név egyértelműen Bél-vár+(-d) képző összetételű. A besenyők jelenlétére utal, hogy a közeli Báta helységnek is volt „Besenyő” nevű része. „Lajos király bizonyítja, hogy a szekszárdi apátság a Baranya megyei Bata helységben fekvõ Beseneu nevű birtokát - az oklevélben leírt feltételek és határok mellett - 40 évre bérbe adta - évi két márka haszonbérért – Tuteus (Becsei) királyi ajtónálló mesternek.” – olvashatjuk a DL 87199 jelű korabeli oklevélben.
Bába (Hejő) irányában csaknem féluton fekszik Vatta[1]község. (47.92093°, 20.7394°). Vattát az oklevelekben Vatha, Woytha, Watha, és Bata néven említik. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy Vata vezér neve valójában Bata volt, ami teljesen megfelel az ősi személynévnek. Ebben az esetben Báta és Baté községek neve a legendás Vata vezértől (vagy őseitől) származhat.
[1] „A község neve Vata és nem Vatta. Ez pedig a Vata, Bata, Batu névcsaládba tartozik.” – írja róla Vatai László, az Önéletrajzi írások című könyvében.
"Hát ha "helyiek", akkor nem magyarok. Mert ők a Volga mögül indultak, Álmos vezérrel, ahogyan Anonymus is írja. A régészet meg igazolja őt."
Nem magyarok, hanem magyar nyelvűek.
Árpádnak ezért volt könnyű dolga, mert útközben összeszedte a zömében "magyar" nyelvű őslakosokat egészen a KM-ig.
Kézai: "S emelt zászlókkal megindúlván a besenyők és fehér kúnok földén átvonulának;"
A KUNOK HÉT VEZÉRE
"Álmos vezér meg főemberei tanácsot tartván, az oroszok vezéreinek kérelmét teljesítették, s békét kötöttek velük. Akkor az orosz vezérek, tudniillik a kievi és szuszdali, hogy székeikből el ne űzzék őket, fiaikat túszul adták Álmos vezérnek, és velük együtt tízezer márkát küldöttek, meg ezer lovat orosz módra díszített nyereggel és fékkel, továbbá száz kun fiút, valamint negyven teherhordó tevét, töméntelen hölgymenyét- és mókusprémet, végül sok más ajándékot, csak úgy számlálatlanul. Akkor a fent nevezett kun vezérek, tudniillik Ed, Edömén, Et, Bors apja Böngér, Örsur apja Ócsád, Vajta, kitől a Baracska-nemzetség származik, Alaptolma apja Ketel, midőn látták Álmos vezér kegyességét, amelyet az oroszok irányában tanúsított, lába elé borulva önként meghódoltak Álmos vezérnek ezekkel a szavakkal: "A mai naptól fogva legvégső nemzedékünkig urunkká és parancsolónkká választunk, és ahová a szerencséd visz, mindenüvé veled megyünk." És amit szóval mondottak Álmos vezérnek, azt pogány módra hitet téve, esküvel is megerősítették. Nekik Álmos vezér és főemberei ugyanily módon hittel meg esküvel kötelezték le magukat. Akkor ez a hét kun vezér feleségestül, gyermekestül meg ezenkívül is nagy sokasággal kész volt Pannóniába jönni. Hasonlóképpen az oroszok közül szintén sokan Álmos vezérhez csatlakoztak, vele együtt Pannóniába jöttek, és maradékuk különböző helyeken egészen a mai napig Magyarországon lakik."
Anonymus
Hogy mindezt P. mester az Aranybulla vonatkozó paragrafusainak kijátszására találta volna ki, abszurd ötletnek tartom, már csak azért is, mert létező településről és nevekről van szó, amelyek igencsak fejtörést okoznak az őstörténet kutatásban:
"Ed — Kézai szerint „Szkítiában maradt” Edumen — akivel kapcsolatban Kézai külön kiemeli az Abákat (Kézai 22.); ez csupán annyiban hipotetikus közlés, hogy Edemen valójában nem volt „Csaba fia”, vagyis az Attila fia Irniktől származó onogur-hun Kuber/Kuver „fia”, mert ez 680 körül a székelyekkel érkezett a pannóniai avarokhoz s magával hozhatta vagy a kagántól kaphatta a perzsa eredetű helytartói címét, a csobán-t, amiből a Csaba személynév keletkezett, ill. az ispán, zsupán méltóságnevek is (ettől függetlenül volt Csaba nevű tagja az Aba-nembeli Apos-ágnak 1255-ben, aki úgy tűnik a nevét adhatta néhány Heves vm.-i településnek, ld. Csobád, Csobaj, s talán az Abák Csobánka-ágneve is a perzsa eredetű méltóságnévből keletkezhetett, szintén függetlenül Kuber csobántól; vö. Tolsztov: Az ősi Chorezm, térképen az ókori eredetű Duman-kala, Duman-erődváros neve esetleg utalhat Edumen/Edömén családjának hvárezmi törzsvárára, vannak példák a szó eleji hangzó-hozzátételre és -fogyásra is) Et — v.ö. Ete apja Ond? (Anon. 6., 14-16., 40., Ound pater Ete) Bunger — Böngér, Bors apja, aki Borsod vármegye névadója Ousad — Ócsád, akitől az Örsúr nemzetség származik Boyta — Vajta, akitől a Baracska nemzetség származik Ketel — Alaptolma apja"
--
Tehát ha nem ütjük el krónikáink adatait, miszerint bizonyos "kunok " (+hét törzs, +vérszerződés, +szkítiából származnak) és csatlakoztak Árpád népéhez és hogy mindezek ÖSSZHANGBAN vannak településeink neveivel, akkor ki kell drítenünk, kik is voltak ezek a nagyszámú csatlakozók a székelyeken kívül?
